(kora hajnal) Ma is egészen korán keltem. Jó idő ígérkezik, habár tegnap lehűlt, volt hogy beborult és esett: ma tiszta az ég, szép a napkelte. Egy csomó ilyen képem van, de egészen egyszerűen nem tudom megállni: annyira tetszik a téma is, a látvány is, hogy megcsináltam a képet és ráadásul ide is teszem :)
Hajnalodik...
(programozás még mindig) A sajátjaimmal egyik óra a másik után jön, programozunk. Nagyon az elején vagyunk, önállóan még nem is raktak össze program-sorokat... Remélem, holnap már az is elkövetkezik, mivel szombaton – ez a mostani hét ilyen, szombaton is dolgozunk! – már jó lenne valami nagyon egyszerű kicsiny feladatra önállóan íratni velük programocskát számonkérés formájában, az viszont csak akkor helyénvaló és korrekt ha előtte tét nélkül, tehát nem számonkérésként hanem „csak” órai munkaként csinálnak olyat. Ez lenne pénteken... Szóval ma az egész és valós változótípus lesz az újdonság, aztán a szintaktikai és a szemantikai helyesség a nullával való osztás kapcsán, végül a feltételes utasítás... Sok, lehet hogy sok ez egyszerre, ha igen akkor a szombat is a gyakorlásé, akkor viszont sajnos csúszik a számonkérés hétfőre. Mondjuk ennek is van előnye: a hétvégén készülhetnek rá – már ha az egy naposra kurtított hétvégét ilyenre szánják! Majd meglátjuk – mindenképpen szem előtt kell tartsam egy ilyen nehéz témakör feldolgoztatása során azt, hogy a kevesebb olykor több...
A harmadik zsengénk... Remélem, ma már erre is sor kerülhet, habár lehet hogy ez átcsúszik a holnapi napra. Nekem nagyon tetszik, sajnos éppen a lelkesedés nem ragad át a diákokra a programozással kapcsolatban. Jó lenne pedig, ha ez nem csak egy témakör lenne, jó lenne ha páraknak valóban megtetszene ez a dolog... Majd meglátjuk...
A harmadik programocskánk forráskódja.
Van már változó deklaráció, már kétféletípust használunk, igaz hogy még csak számokat;
használunk már feltételes utasítást sőt utasítás zárójelet is.
(A program végén levő várakoztató ciklust nem magyarázzuk még.)
(TótaW) Olvasgatom az „Egy ország hülyék nélkül” c. blog bejegyzést... Mit mondjak, több mint elgondolkodtató... A cikk második része érdekes... Nem világos, miért nem jut eszébe a cikkírónak, hogy van egy magyar közoktatás, ami akár ilyen, akár olyan – erről persze megoszlanak a vélemények – de mégis csak van, az abban résztvevők talán a melegedésen, fedélen és közétkezetésen kívül mást is kapnak. Lehetne képzettségi cenzust bevezetni: érettségi alatt nincs szavazati jog. Na jó, befejezett nyolc általános alatt... Habár utóbbi talán nem sokat, esetleg semmit sem változtatna... Szóval az ötlet jó, de nem értem, miért hogy sehol, tudtommal egyáltalán sehol a világon ilyesmit nem vezettek be. Azért ennek is lehet oka! Vagy egészen egyszerűen az mindenütt a világon a politikai marketing, mint a marketing általában is, a hülyékre van kihegyezve, a hülyék a célközönség? Mert akkor érthető! :(
(4000) Egy hét kihagyás utn tegnap voltam futni, mit mondjak: a végére elég szűk lett a levegő :( Nagyon nehezemre esett a 10. kör, de lement, a végére se élő, se holt nem voltam... Mondjuk az esett jól, amikor vége volt :( Korábban voltam lent mint máskor, még világos volt és éppen ment le a nap mire végeztem, csináltam pár képet amiből kettőt ide teszek. Nem túl eredeti a táma és valószínüleg sok ilyen kép van már e blog-ba, de nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ide-post-oljam :)
A sportpálya bejárata csütörtök este, megy le a nap...
Naplemente
(tápkábel) Csak valamikor este nyolc körül jutottam oda, hogy előszedjem a gépet. Na ekkor ért a hidegzuhany: a 230V-os tápkábelem nem volt a táskában a gép mellett... A frász jött rám: egyfelől hogy hol hagytam el, másfelől hogy enélkül kb. két óra hosszat tudom a gépet hasnálni, azután az akkumulátora lemerül és semmihez ami benne van, nem férek hozzá. Visszamentem a suliba, de pechemre a gondnok (aki egyébként ott lakik a suliban!), nem volt otthon, tehát ezzel az úttal körülbelül az ördögnek tartoztam... Vissza haza, aztán kínomban elkezdtem a gépen dolgozni akkumulátorról, persze állandóan a töltésjelzőt sasolva. Tíz után tettem még egy próbát, visszamentem megint a suliba. A gondnok most otthon volt, sőt: aludt :( Nem örült annak, hoyg felvertem álmából... A kábel szerencsére ott volt, ahol sejtettem – de azért nem volt ez az egész jó... Csinálok egy ellenőrző listát és a táskát addig nem zárom be ezután, amíg teljeskörűen nem ellenőriztem, hogy a kábelek velem vannak-e... Mivel ennyire megcsúsztam, valamikor kettő tájt végeztem, már ma, azzal az adag munkával amit mindenképpen meg akartam csinálni... Szóval zűrösen fejeződött be a nap...
