2011. október 01. hétfõ
(utolsó) Ez itt az utolsó bejegyzés. Korábban voltak technikai problémák, akkor kerestem másik helyet és találtam is emitt... Ott folytatom, ide újabb poszt már nem kerül fel. Nem törlöm, nem zárom be (sõt, jó lenne a az offline nem eltett, megõrzött korai dolgokat leszedni), de újabbal itt már nem szaporodnak a cikkek...
(#2228) 2012. augusztus 31., péntek, 05:26
Egy vagy két napja jelentkezett Gyuri, hogy jó-e a csütörtök délután – mondom igen, OK. Csütörtök hatra beszéltük meg a Bródy Caféba. Nem rossz hely, azt utáltam csak benne korábban – de azt nagyon! –, hogy lehetett ott dohányozni és ha lehetett, hát a vendégek egy része persze tette is. Kapát, pulóver olyan bagószagú volt valahányszor ott voltunk, hogy még! Most már sehol sem lehet a helyiségben dohányozni. Üres volt majdnem teljesen a hely: amikor este nyolckor eljöttünk akkor teljesen kiürült, akkorra csak mi maradtunk és elõtte is csak egy két másik aszalnál voltak vendégek. Azt persze nem tudom, hogy ez a dohányzási tilalom miatt van így, a recesszió miatt vagy egészen egyszerûen szezonvége van.
Tibi már ott volt, most õ érkezett elsõnek, én hat elõtt pár perccel aztán nemsokkal rá Cila is megjött. Gyurira kicsit várni kellett aztán Lajos is megjött. Nem gyakori hogy ennyien összejövünk. Sok mindenrõl esett szó, komoly dologról nem annyira (sõt egyáltalán nem) csak hülyeségekrõl. Cila munkájáról, arról hogy Tibi lánya nemsoká megérkezik Amerikából, hogy Krisztiánnak milyen a munka Schveháton. Lajos sokat nem árult el a munkájáról, ez mindig így van :) Gyuri meg igyekszik amikor lehet kötözködni de már megszoktuk :) Gyuri hiába kért Démont, a pincér szerint elfogyott, aztán mégis talált vagy öt üveget, na ebbõl kettõt Gyuri mindjárt lokalizált is :) Lajos tolt egy halászlét – ugrattuk is, hogy mikori a hal – aztán egy sültkrumplit, na azt egészen egyszerûen elfelejtette a pincér, a második noszogatásra aztán kapott vagy egy dupla adagot!:)
Ettünk is valamit, és vagy két óra hosszat elfecserésztünk. Nyolckor, amikor felálltunk az asztaltól, már csak mi voltunk. Öten háromfelé indultunk (Gyuri asszem ment tovább, a Várban emlegetett valami sörfesztivált) Lajos szokás szerint a Gellért (!) téren hagyta a kocsiját Tibit a határ útnál vette fel az asszony ezért a Pöttyösig együtt jöttünk. Hja, és megbeszéltük a tizenharmadikát, aztán majd meglátjuk, ráér-e mindenki...
(A blogol.hu lapról való importálás után találtam ezt a post-ot. Már nem tudom, hogy ezt annakidején akartam írni, kitetem a címet aztán rejtve lett hogy ha majd feltöltömkinyitom --- a post-ok sorrendje igy időrendi -- vagy más miatt maradt üres, esetleg nem is volt üres csak megsérült az átvitelnál. MIndegy is, alkalmas lesz annak kipróbálására, mennyire lehet buherálni itt a post-okat, mennyire lehet HTML/CSS elemeket érvényesíteni a post formájában...)
Nos az első próbálkozás eredménye pizitív, a bekezdés pár alap formázó CSS utasítása hatásos, a HTML editor kezelése is tetszik. A következő lépés a CSS elkülönítése lesz...
Menni fog ez is, ahogy látom a rendszer átlátható és logikus, habár nem egyszerű. Egy gyári sablont lemásolva, az már szerkeszthető, HTML, CSS és még nem tudom mi (most egyzerűen nincs időm buherálni vele, pedig érdekes lenne...)
(#2218) 2012. augusztus 04., szombat, 05 óra 33 perc
Korán akartam indulni, de aztán valamiért nem lett az olyan nagyon korai... Persze nincs nagyon sietni sehova sem, pont ezt szeretem ebben az évszakban. Kocsival megyek ki: ahogyan számolgatom, mivel nincs BKV bérletem, nem lenne sokkal olcsóbb metróval, sárga busszal sem.
A mûanyag locsolót a teraszon hagyom mindig, a kocsival csak a kertkapu elõtti kocsifeljárón állok meg, éppen csak belépek a locsolóért, bedobom hátra és megyek tovább, fel az Ady utcán, aztán balra majd az út végén nagyon meredeken fel, jobbra. A temetõ elõtti parkolóban állok meg, ritkán a temetõkapuba a kocsifeljáróra (ezt azt hiszem nem lenne szabad, de nem vagyok ott annyi ideig hogy útba lennék és nem i szólt még senki). A síron most nincs rajta a kõ, de sok az ültetett virág. Ennek egy részét, a muskátlit és a vinkát én ültettem, a többit Marika. Õ szórta meg a földet hánccsal is, ez biztosan jót tesz a locsolás után annak, hogy a forróságban a víz nem párolog el. Locsolás: három vagy négy locsolónyi víz kell, ehhez arrább kell gyalogolni a hordókig amit a keresztút nagy fái alá állítottak fel, ritkán viszont még feljebb, a vízcsapig. A másik sír is kap vizet...
Reggel még árnyékban van a kiskert, mire visszaérek a temetõbõl. A kocsit behozom az udvarra, de nem állok fel vele a terasz elé mert ott süti nemsoká' a nap. Játszóruha (ami ilyen kánikulában csak egy másik rövidnadrág), majd megyek kapálni, gyomlálni. Apám betegsége idején, a tanév végén nagyon elhanyagoltam ezt, a kiskert egyik felét teljesen elborítja a gaz, az esõk utáni puha földbõl viszonylag könnyen jön ki gyökerestõl, de még így sem egyszerû... A paradicsom hatalmasra terebélyesedett, a paprika nagyon szépen hajt, onnan minden gyomot kiszedtem (de ott a korábbi folyamatos kapálás miatt nem is tudott megfakadni komolyabban semmi) Egy korábbi vihar megdöntötte a paprikákat, szerencsére kárt a tövekben amúgy nem tett de össze-vissza állnak, ezért földet rátöltve azon egyengetni kell... Meg földet lazítani, kapálni is bár a vizes sáros földben ez nem egyszerû. A korábban palántázott paradicsom (egy része nálam nevelkedett, a másik fele Marikánál) hatalmasra hajtott mostanra, ezt fel kell kötözni: ehhez karókat keresek, madzagot, ollót. Aztán jön az ügyeskedés, melyik hajtást mennyire emeljem meg... Marikától kaptam még pár tõ paradicsomot késõbb is, ezeket elpalántáztam de sok jóra nem számítok, mert erõsen sárgulnak, talán ha egy vagy kettõ meg fog fakadni. A többi reménytelen, de ami megfakadt, az életrevalónak látszik, abból, igaz késõõszre, de még paradicsom is lehet mert virágokat találok rajtuk.
Majdnem délre jár már, amikorra a nap már a kiskertre süt, a forróság még erõsebb lesz, ez az amikor abba kell az ottani munkát hagyni... Megkeresem a spejzban a hosszabbítót, a teraszra kipakolom a gépet és kiülök oda... Az aktuális munka az iskolai órarend. Errõl írtam jó hosszan és unalmasan korábban – lassan vége az adatdeffinícós résznek és jön a leginkább heurisztikus rész, a berendezés. Ez az amikor kiderül kinek kivel mikor lesz, lehet órája és az ez ahol a legtöbb kompromisszum kell, kellene. Ez az a rész, amikor a lehetetlent kell megtenni. Olyan ez, mint egy túlméretes csomagot a csomagtartóba, a keretek közzé begyömöszölni. És ez az a rész, amit nem nagyon lehet megjósolni, meddig is tart tehát igyekeznem kell, mert fogy a nyár...
Egy másfél óra és megéhezem, keresek valami kaját. Maradt elõzõ napról egy literes sólet konzerv fele, na az éppen meg is teszi... Mostanra kissé unalmas kaja, de mindegy, jól lehet ezzel lakni. Egy a baj, hogy sok nappal ezelõtt vett kenyér, hiába is tettem a nylon tasakjába és zártam le, penészedik :( Nincs mese, el kell sétálni a kisboltig... Közel van, forgalma sincs (mi a csudának tartják fenn nem tudom, pedig áru is van bõven) kenyeret megvettem, visszaballagok. A megmelegített sólettel, kenyérrel beülök a TV elé... Érdekes – és ilyenkor mindig eszembe jut – hogy voltak egyszerû szabályok Ürömön a családi házban, amikkel szemben menni soha eszembe sem jutott. Ilyen volt, hogy gyerekkoromban mindig a konyhában ettünk, alig pár alkalmat leszámítva, de az már azután volt hogy elköltöztem, hogy gyerekek (unokák) lettek: a nagycsaládi ebédeket leszámítva soha másként nem is volt ez... Étkezés mindig a konyhában... Ezt még apám is tartotta. Én viszont megszoktam az elmúlt majdnem három évtized alatt, hogy evés közben TV-t nézzek, hát beviszem, leülök a TV elé és evés közben nézek valami hülyeséget a TV-ben... (Szerintem nem hülyeség, de Pöttyösben annak tartják. :)) Kaja után a tányérok a mosogatóba ki, mosogatás van hogy csak két három naponta...
Ebéd után a TV elõtt alszom valamennyit, a telefont azért biztonságnak okáért beállítom, egy, másfél óra – amibõl aztán kettõ is lesz. Elõbb utóbb csak felébredek, jöhet a kávé. Ehhez, emiatt van a hûtõben tej mert fele-fele szoktam, ehhez kellett egy nagyobb bögrét keressek, olyat, amibe bele is fér.
A kávé után visszaviszem a gépet a teraszra – mostanra már fullasztó itt is a hõség bár a nap már egy ideje nem süt ide, de ha nincs szél, ha nem jár a levegõ akkor a meleg rendesen itt reked. Nehezen indul a munka, a kávé lassan hat de aztán már igen... Óránként, másfél óránként fel kell állni, járni kicsit, megnézni a postaládát (az igazit, a hagyományosat, ami a kertkapun van), akármit, egészen egyszerûen nem bírok ennyit ülni... Ahogy alkonyodik, szelidül kicsit a hõség... Keresek a hûtõben valami kaját vacsorára, megint beülök a TV elé, de a gépet most már elpakolom mert kaja után indulok vissza. Most mosogatás is lesz, nem akarom a pár napos, nem sok de azért mégis csak meglevõ mosatlant otthagyni. Vágok pár szál rózsát is: folyamatosan van éppen nyíló és talán az is számít, hogy ezeket a messze elkalandozó hajtásokat levágom. Ez nem egyszerû, mert rettentõen tövises, a szárát le kell az elõtt hogy összekötözöm, tisztítani, ezzel mindig elvacakolok kicsit.
Alkonyodik... Pakolok, zárok, indulok...
Nyáridõ...
(#2217) 2012. augusztus 03., péntek 7 óra 35 perc
A képet tegnap este csináltam Ürömön... A terasz elõtti rózsabokor van tele ezzel a növénnyel: futó növény, kékes lilás tölcséres virággal... Most vitágzik, szépen mutatott tegnap a lemenõ nap fényében...
Naplemente - virág ellenfényben
(Hja, a post kísérlet arra is, miként lehet a blogger.hu lapon képekkel tûzdelt post-ot készíteni, publikálni...)
(#2216) 2012. augusztus 02., csütörtök
Más, mint tavaly...
Tavaly ha itt voltam Ürömön, Apám is itt volt... Ezt azt csináltam, õ meg (akkor még) kitotyogott, volt hogy a kempingszéken ki is ült mert közel akart lenni...
Sajnálom, hogy nem jöttem csak úgy, hogy semmi tennivaló csak hogy legyek... Lehet, Apámnak is jólesett volna. Biztos, hogy nem mondta... Sajnos, hogy nem mondta...
Most már múltidõ...
Mint ez is, mindjárt...
(#2215) 2012. július 28., szombat, 05:51
Még üres... Nincsenek kártyák, nincs kártyakiosztás, pedig az is micsoda hosszadalmas és mennyire találgatós munka...
A szokott nyári feladat: a következõ évi órarend megcsinálása.
Az elõzõ évekhez képest kisebb változások vannak csupán, lényeges eltérés nincs. Más lesz a következõ tanévben az osztályszerkezet (a szakmai képzésben; most értek a szakmai képzésbe azok, akiknek egy év beszámíthatóság miatt csak egy éves az OKJ-s képzésük). Hat osztály fog szakmai vizsgát tenni, ez markáns eltérés – de ez csak erre az évre igaz. A tantestület kissé változott, de ez szinte minden évben igaz.
Akkor lássunk hozzá...
Az aSc Órarend program 2009-es változatával csinálom régóta. Mondjuk 2009 óta :) mert elõtte az éppen aktuális friss változatokkal tettem. Aztán akkor valamikor a frissítés eredménye az lett, hogy licence vásárlására szólított fel a program! Még szerencse, hogy eltettem a régebbi telepítõket. Nem vetném ezt az aSc készítõi szemére, hiszen addig is ajándék volt a frissíthetõség... A program tehát amivel csinálni kell, adott...
A hozzávalók... Nagyon fontos a tantárgyfelosztás, ez az alapja. Ezt hagyományosan nálunk két részben készítik, készítjük: egy közismeretis és egy szakmai készül. Mindkettõ lényege az, hogy rögzíteni kell: ki azaz melyik tanár kinek azaz melyik osztálynak, osztályrésznek azaz csoportnak, esetleg mely osztályokból nagy osztályrészekbõl összeálló csoportoknak és hogy mit, milyen tantárgyat tanít. Ez utóbbi rögzítése nem is történik mindig meg, és sajnos az sem, hogy mik az egyes foglalkozások terem- és mûhelyigényei. Ez az elején nagyon sok gondot okozott nekem. Ma sincs ez a belsõ felhasználásra készülõ tantárgyfelosztásban rögzítve, ehhez kommunikálnom kell az órarend készítésekor, avagy a korábbi órarendekre hagyatkozni. (A két részben készített tantárgyfelosztás szerintem nem jó dolog, de nem tudom elérni hogy, egységként kezeljük pedig annak több értelme lenne. Igaz, akkor nehezebb lenne két vagy több kollégával készíttetni, de ez csak olyan technikai dolog amit inkább kéne a tartalom, az egységes tantárgyfelosztás érdekében megoldani mint sem kettévágjuk azt. Fontos forrás még az elõzõ évi órarend is: sok olyan dolog kiderül abból ami magától értetõdõ – mindenkinek aki benne van, de egyáltalán nem volt az amikor elsõ vagy második alkalommal csináltam...
Az elsõ lépések... Egy új ROZ állomány készítése, ezzel nyitunk. A program erre elindít egy varázslót, itt kell megadni az alapadatokat. Ilyenek pl. az iskola neve, a napi óraszám. Nálunk nulladik órától tizenkettedikig vannak órák, hétfõtõl péntekig. Azt hiszem, hogy a program lehetõvé tenné A meg B hét kezelését, ilyen nálunk azonban soha sem volt. Ezután a csengetési rend beállítása következik. Ez évente kicsit mindig változik, tehát most is. Ez nem magától értetõdõ, mivel a kései órák nem 45 hanem csak 40 percesek és nem 10 hanem csak 5 percesek a szünetek. Az pedig vezetõi döntés, hogy hanyadik órától 40 percesek az órák és 5 percesek a szünetek. Változik ebben az évben a nagyszünet is: korábban egy 20 perces volt délelõtt, tavaly kettõ 15 perces, ebben az évben pedig megint egy 20 perces de késõbb, hogy akik a szomszéd iskolában ebédelnek, azok átérjenek, meg tudjanak kajálni és vissza is érjenek.
Ezután az osztályok, a termek, a tanárok és a tantárgyak rögzítése történik meg, azt ezek összekapcsolása követi amikor is létrejönnek az úgynevezett kártyák, és az órarendcsinálás legheurisztikusabb része csak ezután jöhet: melyik óra idõben hova is kerüljön (és térben egyáltalán hova kerülhet). A négy alapadatcsoport megadásának többféle sorrendje lehet, idén valami ilyesmi mentén készült:
Elsõ volt az osztályok felvétele. 25 osztályunk van, ezt még a grafikus felületen meg lehet csinálni elfogadható munkával, de idén kipróbáltam valami mást. Egy osztályt megcsinálva (név, rövid név, szín, osztályfõnök) XML-be kiexportáltam és szövegesen szerkesztve csináltam meg a többit. Így is, úgy is munka, de mégis csak érdekesebb szerintem így... Nem emlékszem, hogy lesz-e haszna (hogy valami megjelenítésen dominálna-e az osztályhoz rendelt szín), de a színeket RGB táblát használva évfolyamonként hasonló színeket beállítva, esetleg késõbb vizuálisan élménydúsabb órarend jeleníthetõ meg... Nagyon fontos az osztályhoz (csoport, diáktársaság) a terem, az osztályterem hozzárendelése. Na ezt ezen a ponton még nem lehet megtenni, ahhoz elõbb a termeket kellene meghatározni. Persze célszerû lehetne elõbb a termeket felvenni és utána az osztályokat de ha XML-ben akarok szerkeszteni mindegy, mivel egyenként az osztályok-termek összerendelése XML-ben semmivel sem kisebb munka mint a grafikus felületen, egérrel, kattintgatva.
A termek meghatározása évrõl évre szerencsére alig változik – momentán ebben az esztendõben semmit sem. A tavalyi órarendbõl simán átettem mindenféle változtatás nélkül. (Az „áttettem” ebben az esetben annyit jelent, amit már érintettem és amit még emlegetek itt, hogy a tavalyi ROZ-ból XML-be kiexportálva, a megfelelõ kódrészt copy/paste-tal illesztem be az idei ROZ-ból kiexportált XML-be majd ez utóbbit visszaimportálom az idei ROZ-ba. Elmondva szörnyen nyakatekertnek tûnik, megcsinálni szerintem nem az!) Szóval a második lépés a termek meghatározása volt.
Osztályok, csoportok: a harmadik adatcsoport ezt követõen a tanárok. Itt volt a legtöbb változás ebben az évben, mentek kollégák és jöttek... Egyetlen tanárt hoztam létre (magamat), a ROZ-t a programmal XML-lé exportálva szövegesen szerkesztettem. Ezzel megvolt ahova bekerülnek az adatok, de mik is? A két XLS táblát, a közismereti és a szakmai tantárgyfelosztást kell ilyenkor elõvenni: kiemelni a tanárokat tartalmazó két oszlopot, egy harmadik munkalapon összefésülni. (Ez már LibreOffice ODS: elõbb-utóbb csak megszûnik az Excl használhatósága, fontos hogy az ember ne szokjon el az alternatív lehetõségtõl, de ennek most ebben az ügyben nincs sok jelentõsége.) Kiszedni az ismétléseket és korrigálni a rövidítéseket (ezeket minek írták bele a kollégák?), ez a következõ lépés a tanári névsor készítése során, majd ABC-be rendezni. Még ODS-ben: mellé kerül a monogram (egészen pontosan a tanár rövid jele – ez gyakorta monogram, és csak ott van ettõl eltérés ahol két kolléga monogramja egyezne) és a sorszám. Ezzel kész is, mehet szövegbe, lehet az XML által megkívánt szövegek beillesztése, és ha készen van (és nem rontottam el semmi) akkor beültetve ezt a ROZ-ból kiexportált XML-be, lehet az XML-t beimportálni ROZ-zá. És ha úgy tûnik, hogy kattintgatással begépeléssel sem lenne kevesebb munka – hát biztosan. De így mennyivel érdekesebb!
Ezután elég szöszmötölõs dolog következik. Be kell állítani azt, hogy melyik osztálynak ki az osztályfõnöke. EZ OK, ez megvan a tantárgyfelosztásban, nem úgy mint a következõ: melyik osztály melyik teremhez legyen hozzárendelve, azaz melyik osztálynak melyik legyen a saját terme. Ez fontos, mivel az aSc program egyebek hijján a foglalkozást az osztály saját termébe teszi, és fontos azért is mert a terem rendben tartása így az osztály feladatául rendelhetõ. (25 osztályunk van de ennyi terem nincs, ami pár ritka alkalmat kivéve – ilyen az évnyitó – nem gond mivel több osztály is van kinn gyakorlaton. Viszont nem lesz minden osztálynak saját terme, fontos és nem közvetlen döntés, hogy melyik legyen az...) Szóvak az osztályok termei meghatározása során alap a tavalyi, de ez csak a továbblépõ osztályokra igaz: a belépõk esetében döntés kérdése, melyik csoport hova kerül. Alapvetõen oda, ahol közel vannak az osztályfõnökükhöz! :)
A következõ adatcsoport a tantárgyak. Ez az a pont, ahol nem változott a tavalyihoz képest az órarend – elsõ közelítésben legalábbis így tekintettem, azaz a tavalyi ROZ-t XML-lé kiexportálva, a megfelelõ szekciót egyszerûen átmásoltam az idei ROZ-ból exportált idei XML-lé alakított szövegbe majd utóbbit visszaimportálva ez is megvolt. (Van apró változás, errõl lentebb.)
Nagyjából ez az a pont, ameddig lehet trükközni. Ezután nincs mese, kézi munka, kattintgatás következik. A legfontosabb az órarend idõbeli elosztása mellett talán az, hogy kinek ki mit tanít. Ezt tartalmazza a két tantárgyfelosztás. Az eddigiek elkészítése nagyjából a korábbiak mentén lehetséges. Itt azonban nem. Az , hogy ki melyik csoportnak mit (és hol) tanít, az évrõl évre változik, hiszen ha lehet, a tanár viszi évrõl évre tovább a tárgyát az osztályával... Végig kell menni két Excel táblán, és sorra meghatározni ezeket. A program ebben ad támogatást, a többes kijelölésekkel, de ezek inkább csak hangulatjavítók.
Ez már az a pont, ahol „fél szemmel” a korábban bekért igényekre is figyelni kel. Igények bekérése: ez nem miden iskolában szokás, nálunk szoktuk. Majd' minden évben... Tavaly nem, de úgy tûnik, jobb ezt nyitottá tenni, jobb bekérni az igényeket. Olyat nem lehet – talán nem is kell –, hogy semmi igény legyen bekalkulálva az órarendbe; a baj csak az hogy sokféle az igény és ezek olykor még egymást is „ütik”. Egyetlen példa: mindenki szeretne pénteken korán végezni, ezt pedig nem lehet. Az igények többsége természetes, egyszerû, kalkulálható is, például az, amit már itt a kártyák megalkotásakor figyelembe lehet, kell venni. Például a magyarosok kérték, hogy a hét egyik irodalom óráját a nyelvtan kövesse, ami az esetek többségében a kétféle tárgy órája lesz, de esetenként emiatt legyen lehetõség a dupla órán hosszabb dolgozat íratására (ami nem a tanári vérszomj :) hanem ellenkezõleg, az érettségi jellegû megmérettetésre való felkészítés). Erre az aSc-ben van lehetõség, adott tárgyak óráinak sorrendjét megadni, én azonban más módon csináltam meg: kaptak a „magyar irodalom” tantárgy mellé azok akik ilyet tanítanak egy „magyar” nevû tárgyat ami mindig dupla óra, a ezt fogják majd a naplóban a megfelelõ módon adminisztrálni.
Egészében a közismereti tárgyak meghatározása nem nagy kaland. Annál inkább az a szakmai tárgyak és nem az elmélet! Az alapvetõen nem tér el a közismereti tárgyaktól hanem a gyakorlat! A tantermi órákkal ellentétben, ahol legfeljebb a terem befogadóképessége, illetve az, hogy van-e a kérdéses teremben projektor, csak ez határozza meg azt hogy melyik foglalkozás számára melyik termet lehet kijelölni (itt az osztály saját terme fontos szerepet játszik, errõl fentebb esett már szó), a szakmai gyakorlati foglalkozások egyetlen helyen, csakis a kérdéses mûhelyben tarthatóak meg. Ha ehhez még hozzáveszem azt is, hogy a gyakorlati csoportok 8 és 12 fõ között vannak azaz az átlagos osztálylétszám mellett három csoportra történik a bontás, hogy egy heti ötórás gyakorlat nem lehet öt óra egy héten hanem egyetlen ötórás blokk kell legyen, akkor sejthetõ, hogy ez a szûk keresztmetszet. Egy diagnosztika mûhelynek, egy Diesel-befecskendezõ mûhelynek ki kell szolgálnia úgy a képzési igényeket, hogy emberi idõben legyenek a foglalkozások (a délután még belefér, de az este necces). Ha pedig ennyi nem elég, akkor jönnek a kollégák igényei – fentebb errõl is esett szó már – ami egyes esetekben többszörösen túlhatározottá teszi a feladványt. És ekkor jön a legrosszabb kérdés (a rossz az hogy mindenképpen válasz kell rá): melyik legyen az a megkötés, kinek legyen az az igénye kérése, amire azt kell mondani: nem, ez nem teljesíthetõ...?
A mûszakis foglalkozások sokkal bonyolultabbak. A tantermi órák kicsit: itt nagyon gyakori hogy projektoros termet kér a kolléga, sõt van aki az elméleti órát is csak egyazon teremben tartja, ez a kérése. Igazán a gyakorlati foglalkozások a problémások. Ezek nagyobb tömbök az órarendben, háromtól akár hat órás blokkig, ezek természetesen egyben tartandók. A dolgot tovább bonyolítja, hogy egy-egy ilyen foglalkozás tulajdonképpen több: kettõ vagy három részt-tantárgy, más mûhelyben más kolléga tart az osztály felének vagy harmadának foglalkozást. Egy osztályhoz több tanár és több munkahely hozzárendelésével megoldható, hogy egyben lehessen tartani: másként alig kezelhetõ a dolog. Leginkább meg azért kell ez, mivel a csoportok hetente forognak a munkahelyek és a kollégák között. Ezeknek a bevitele majdnem kétszer olyan hosszas részfeladat, mint akár a közismeretis órák de még akár a szakmai elméleti órák meghatározása is.
Ez a statikus rész, ez az amíg csákánnyal a kézben lehet a tárnát hajtani, mélyíteni. Ezt azonban nincs mese, az aranyásás követi, az amikor nem lehet tudni mennyi még a tennivaló vele, amikor szerencse – vagy összetett elõregondolkodás – kérdése az, hogy milyen hamar van elfogadható órarend. Biztosan másként is lehetne, nekem ez ettõl kezdve két fázisú meló. Az elsõben az órarendkászítõ program generál órarendet. Persze nem mindegy milyen elõkészítéssel, a fentieken kívül megadva azt, mikor nem lehet óra akár osztálynak (kicsiknek például nem szoktunk nulladik órát betenni) akár kollégáknak (itt jönnek képbe a korábban bekért igények) akár termeknek... A generálás elég hosszadalmas, órákig is eltarthat... Teljesen azonban soha sem tuja megcsinálni a program, a feltételek, még ha az irreálisakat egyszerûen be sem rögzítem, olyan sokfélék, hogy képtelenség automatikusan végleges kiosztást csinálni. Ezután jön az el nem helyezett kártyák elhelyezése, tili-toli, rakosgatás a kombinálás – na ez az igazi aranyásás. Lehet, hogy karnyújtásnyira a megoldás és lehet hogy egészen apró módosítással órákat, napokat kell szöszölni.
Nem esett szó még az „deus ex machina”-ról... Sajnos akad iylen is: az egyik fajta az, hogy ilyenkor derül ki a korábbi adatrögzítés során vétett hiba. Az egyszerûbb, ha valaki a sajátja helyett egy más néven kapott tárgyat, ha a tárgynak nincs speciális teremigénye, simán csak a kártya átnevezése. Már bonyolultabb, ha több órát kapott a kelleténél és még nehezebb ügy ha kevesebbet. Az meg egészen komolyan tudja borítani a dolgokat, ha kiderül, cserélni kell osztályokat, csoportokat tanárik között, vagy ami majdnem ugyanaz, átadni egyes csoportok, osztályok foglalkozásait egyik kollégától a másiknak.
Az utolsó símitások akkor kezdõdnek, ha már sem lyukas órája nincs egyetlen osztálynak sem, sem elhelyezetlen kártya nincs Ekkor jön a teremtelen foglalkozások keresése, ha az alapadatok megadásánál nem lett egy terem vagy a termek egy köre a foglalkozás számára kijelölve, akkor a program hajlamos símán terem nélkülinek titulálni. Ha már ilyen nincs, akkor a terem kérdés finomhangolása jön habár ez egész évre elhúzódik, napi szintû az ilyen kérés.
Valamikor ekkor tekinthetõ: ha nem is késznek, de elkészítettnek, közreadhatónak, „gurulósnak” az órarend. Ekkor szoktam HTML exporttal lementeni majd WEB-en publikálni és „lepedõ”, nagy A2-es vagy A1-es alakban (ehhez ragasztgatni kell, ekkora nyomtató nincs) papírra tenni az osztályok és a tanárok órarendját.
Ezután éves szinten már „csak” két dolog marad ezzel. Folyamatosan a karbantartás: az esetleg felbukkanó hibák javítása és az apróbb kérések miatti módosítgatás (és a publikált formák apdételése :)) illetve különleges esetben (kolléga elmegy, változó külsõ körülmények) alaposabb átírás...
(#2214) 2012. július 23., hétfõ
(itt az idõ) Lehet, tényleg itt az idõ... Ma reggel láttam, hogy komoly sérülést mutat az ide feltett anyagaim sora. Nem tudom, ez átmeneti-e vagy végleges, de ami a hely tulajdonlásáról tudható, az nem biztató. Egyszerûbben: gazdátlanná válni látszik a blogol. Lehet, tényleg itt az idõ. Több helyre reg-eltem csak a nick lefoglalása miatt, ma és legutóbb ide: blogger.hu A hely egészen jónak tûnik, azt amit itt, ha jól látom ott is is meg lehet tenni. Keveset tudtam eddig csak foglalkozni vele, de szimpatikus... [Vazz: a post-oláskor ellenõrzõm a linket – naná hogy nem mûködik. Ez aztán remek elõjel :(] Elsõre a blog.hu lapra akartam a következõ dolgokat feltenni. Ha jól tudom, a blogol.hu lapot az Inda-Labs Zrt. vásárolta meg... (Itt a hír...) Ha így van akkor: kár, hogy a fenntartásra nem tudnak elég energiát szánni... (A migrálás automatikusan nem fog menni, más az alaprendszer, kézzel ennyi anyagot áttenni pedig hihetetlen drága lenne.) Ha így van, ha õk az új tulajdonosok, akkor nem biztos hogy az õ lapjukon akarnám folytatni – habár a csuda tudja, hogy melyik (piaci) szereplõben milyen részaránnyal tulajdonoskodik valami más szereplõ... De azért mégis... Hja, végül egy szösszenet: érdekes, hogy körülbelül a tavaszi tulajdonszerzés dátuma az, ameddig megvannak a post-ok, az után semmi... Ez persze lehet egyszerû véletlen is. Hát – lehet, tényleg itt az idõ költözni...
(nyegle)(Update: valóban az lehetett az ok, egy régi mentés visszaállítása. Ez a post a probléma megszüntetése után eltûnt, akkor meg ez... Nem baj, offline megvolt és kiteszem azért. Update tovább: ez a post olyan, mintha a blogol tulajdonosai által kinevezett új sysadmin lenne. A stílusa nyegle és beképzelt, abban a kevés szövegben amit írt, is vannak komoly csúsztatások [nem mindegy, hogy megvesznek vagy átvesznek valamit], szóval nem tudom mi lesz...)
(#2213) 2012. július 23., hétfõ
A post beillesztését is ilyen teméntelen figyelmeztetõ üzenet követi igaz: legalább beillesztettnek tûnik. De vajon hova tûnt majd' fél év termése?
Most káprázik a szemem? Olvasásra nyitva blog-omat (ezt ni), a tavaly novemberi az utolsó bejegyzésem, írásra meg valami idén áprilisi -- semmi ami azóta volt... Mi a csoda ez? Valami krach volt és egy régebbi mentésbõl állították vissza? Ha úgy lenne akkor egyáltalán miért mutatja a tavaly november és idén március közötti post-ok egyes (nem mindene) adatát, és hol vannak az idén tavasz óta feltett képek, szövegek?
(Ez a bejegyzés a semmitmondónál is semmitmondóbb -- ám érdekelne, egyáltalán fel tudom-e tenni...)
(Update másnap: a blogol helyreállt, úgy látszik nem az volt a gond hogy nem volt megfelelõ mentés, „csak” az hogy nem megfelelõt töltöttek vissza – ezzel együtt és ezért persze ez a post tegnap kitéve mára elveszett – mivel hogy offline is megvan, azért csak visszateszem...)
