(#2215) 2012. július 28., szombat, 05:51
Még üres... Nincsenek kártyák, nincs kártyakiosztás, pedig az is micsoda hosszadalmas és mennyire találgatós munka...
A szokott nyári feladat: a következõ évi órarend megcsinálása.
Az elõzõ évekhez képest kisebb változások vannak csupán, lényeges eltérés nincs. Más lesz a következõ tanévben az osztályszerkezet (a szakmai képzésben; most értek a szakmai képzésbe azok, akiknek egy év beszámíthatóság miatt csak egy éves az OKJ-s képzésük). Hat osztály fog szakmai vizsgát tenni, ez markáns eltérés – de ez csak erre az évre igaz. A tantestület kissé változott, de ez szinte minden évben igaz.
Akkor lássunk hozzá...
Az aSc Órarend program 2009-es változatával csinálom régóta. Mondjuk 2009 óta :) mert elõtte az éppen aktuális friss változatokkal tettem. Aztán akkor valamikor a frissítés eredménye az lett, hogy licence vásárlására szólított fel a program! Még szerencse, hogy eltettem a régebbi telepítõket. Nem vetném ezt az aSc készítõi szemére, hiszen addig is ajándék volt a frissíthetõség... A program tehát amivel csinálni kell, adott...
A hozzávalók... Nagyon fontos a tantárgyfelosztás, ez az alapja. Ezt hagyományosan nálunk két részben készítik, készítjük: egy közismeretis és egy szakmai készül. Mindkettõ lényege az, hogy rögzíteni kell: ki azaz melyik tanár kinek azaz melyik osztálynak, osztályrésznek azaz csoportnak, esetleg mely osztályokból nagy osztályrészekbõl összeálló csoportoknak és hogy mit, milyen tantárgyat tanít. Ez utóbbi rögzítése nem is történik mindig meg, és sajnos az sem, hogy mik az egyes foglalkozások terem- és mûhelyigényei. Ez az elején nagyon sok gondot okozott nekem. Ma sincs ez a belsõ felhasználásra készülõ tantárgyfelosztásban rögzítve, ehhez kommunikálnom kell az órarend készítésekor, avagy a korábbi órarendekre hagyatkozni. (A két részben készített tantárgyfelosztás szerintem nem jó dolog, de nem tudom elérni hogy, egységként kezeljük pedig annak több értelme lenne. Igaz, akkor nehezebb lenne két vagy több kollégával készíttetni, de ez csak olyan technikai dolog amit inkább kéne a tartalom, az egységes tantárgyfelosztás érdekében megoldani mint sem kettévágjuk azt. Fontos forrás még az elõzõ évi órarend is: sok olyan dolog kiderül abból ami magától értetõdõ – mindenkinek aki benne van, de egyáltalán nem volt az amikor elsõ vagy második alkalommal csináltam...
Az elsõ lépések... Egy új ROZ állomány készítése, ezzel nyitunk. A program erre elindít egy varázslót, itt kell megadni az alapadatokat. Ilyenek pl. az iskola neve, a napi óraszám. Nálunk nulladik órától tizenkettedikig vannak órák, hétfõtõl péntekig. Azt hiszem, hogy a program lehetõvé tenné A meg B hét kezelését, ilyen nálunk azonban soha sem volt. Ezután a csengetési rend beállítása következik. Ez évente kicsit mindig változik, tehát most is. Ez nem magától értetõdõ, mivel a kései órák nem 45 hanem csak 40 percesek és nem 10 hanem csak 5 percesek a szünetek. Az pedig vezetõi döntés, hogy hanyadik órától 40 percesek az órák és 5 percesek a szünetek. Változik ebben az évben a nagyszünet is: korábban egy 20 perces volt délelõtt, tavaly kettõ 15 perces, ebben az évben pedig megint egy 20 perces de késõbb, hogy akik a szomszéd iskolában ebédelnek, azok átérjenek, meg tudjanak kajálni és vissza is érjenek.
Ezután az osztályok, a termek, a tanárok és a tantárgyak rögzítése történik meg, azt ezek összekapcsolása követi amikor is létrejönnek az úgynevezett kártyák, és az órarendcsinálás legheurisztikusabb része csak ezután jöhet: melyik óra idõben hova is kerüljön (és térben egyáltalán hova kerülhet). A négy alapadatcsoport megadásának többféle sorrendje lehet, idén valami ilyesmi mentén készült:
Elsõ volt az osztályok felvétele. 25 osztályunk van, ezt még a grafikus felületen meg lehet csinálni elfogadható munkával, de idén kipróbáltam valami mást. Egy osztályt megcsinálva (név, rövid név, szín, osztályfõnök) XML-be kiexportáltam és szövegesen szerkesztve csináltam meg a többit. Így is, úgy is munka, de mégis csak érdekesebb szerintem így... Nem emlékszem, hogy lesz-e haszna (hogy valami megjelenítésen dominálna-e az osztályhoz rendelt szín), de a színeket RGB táblát használva évfolyamonként hasonló színeket beállítva, esetleg késõbb vizuálisan élménydúsabb órarend jeleníthetõ meg... Nagyon fontos az osztályhoz (csoport, diáktársaság) a terem, az osztályterem hozzárendelése. Na ezt ezen a ponton még nem lehet megtenni, ahhoz elõbb a termeket kellene meghatározni. Persze célszerû lehetne elõbb a termeket felvenni és utána az osztályokat de ha XML-ben akarok szerkeszteni mindegy, mivel egyenként az osztályok-termek összerendelése XML-ben semmivel sem kisebb munka mint a grafikus felületen, egérrel, kattintgatva.
A termek meghatározása évrõl évre szerencsére alig változik – momentán ebben az esztendõben semmit sem. A tavalyi órarendbõl simán átettem mindenféle változtatás nélkül. (Az „áttettem” ebben az esetben annyit jelent, amit már érintettem és amit még emlegetek itt, hogy a tavalyi ROZ-ból XML-be kiexportálva, a megfelelõ kódrészt copy/paste-tal illesztem be az idei ROZ-ból kiexportált XML-be majd ez utóbbit visszaimportálom az idei ROZ-ba. Elmondva szörnyen nyakatekertnek tûnik, megcsinálni szerintem nem az!) Szóval a második lépés a termek meghatározása volt.
Osztályok, csoportok: a harmadik adatcsoport ezt követõen a tanárok. Itt volt a legtöbb változás ebben az évben, mentek kollégák és jöttek... Egyetlen tanárt hoztam létre (magamat), a ROZ-t a programmal XML-lé exportálva szövegesen szerkesztettem. Ezzel megvolt ahova bekerülnek az adatok, de mik is? A két XLS táblát, a közismereti és a szakmai tantárgyfelosztást kell ilyenkor elõvenni: kiemelni a tanárokat tartalmazó két oszlopot, egy harmadik munkalapon összefésülni. (Ez már LibreOffice ODS: elõbb-utóbb csak megszûnik az Excl használhatósága, fontos hogy az ember ne szokjon el az alternatív lehetõségtõl, de ennek most ebben az ügyben nincs sok jelentõsége.) Kiszedni az ismétléseket és korrigálni a rövidítéseket (ezeket minek írták bele a kollégák?), ez a következõ lépés a tanári névsor készítése során, majd ABC-be rendezni. Még ODS-ben: mellé kerül a monogram (egészen pontosan a tanár rövid jele – ez gyakorta monogram, és csak ott van ettõl eltérés ahol két kolléga monogramja egyezne) és a sorszám. Ezzel kész is, mehet szövegbe, lehet az XML által megkívánt szövegek beillesztése, és ha készen van (és nem rontottam el semmi) akkor beültetve ezt a ROZ-ból kiexportált XML-be, lehet az XML-t beimportálni ROZ-zá. És ha úgy tûnik, hogy kattintgatással begépeléssel sem lenne kevesebb munka – hát biztosan. De így mennyivel érdekesebb!
Ezután elég szöszmötölõs dolog következik. Be kell állítani azt, hogy melyik osztálynak ki az osztályfõnöke. EZ OK, ez megvan a tantárgyfelosztásban, nem úgy mint a következõ: melyik osztály melyik teremhez legyen hozzárendelve, azaz melyik osztálynak melyik legyen a saját terme. Ez fontos, mivel az aSc program egyebek hijján a foglalkozást az osztály saját termébe teszi, és fontos azért is mert a terem rendben tartása így az osztály feladatául rendelhetõ. (25 osztályunk van de ennyi terem nincs, ami pár ritka alkalmat kivéve – ilyen az évnyitó – nem gond mivel több osztály is van kinn gyakorlaton. Viszont nem lesz minden osztálynak saját terme, fontos és nem közvetlen döntés, hogy melyik legyen az...) Szóvak az osztályok termei meghatározása során alap a tavalyi, de ez csak a továbblépõ osztályokra igaz: a belépõk esetében döntés kérdése, melyik csoport hova kerül. Alapvetõen oda, ahol közel vannak az osztályfõnökükhöz! :)
A következõ adatcsoport a tantárgyak. Ez az a pont, ahol nem változott a tavalyihoz képest az órarend – elsõ közelítésben legalábbis így tekintettem, azaz a tavalyi ROZ-t XML-lé kiexportálva, a megfelelõ szekciót egyszerûen átmásoltam az idei ROZ-ból exportált idei XML-lé alakított szövegbe majd utóbbit visszaimportálva ez is megvolt. (Van apró változás, errõl lentebb.)
Nagyjából ez az a pont, ameddig lehet trükközni. Ezután nincs mese, kézi munka, kattintgatás következik. A legfontosabb az órarend idõbeli elosztása mellett talán az, hogy kinek ki mit tanít. Ezt tartalmazza a két tantárgyfelosztás. Az eddigiek elkészítése nagyjából a korábbiak mentén lehetséges. Itt azonban nem. Az , hogy ki melyik csoportnak mit (és hol) tanít, az évrõl évre változik, hiszen ha lehet, a tanár viszi évrõl évre tovább a tárgyát az osztályával... Végig kell menni két Excel táblán, és sorra meghatározni ezeket. A program ebben ad támogatást, a többes kijelölésekkel, de ezek inkább csak hangulatjavítók.
Ez már az a pont, ahol „fél szemmel” a korábban bekért igényekre is figyelni kel. Igények bekérése: ez nem miden iskolában szokás, nálunk szoktuk. Majd' minden évben... Tavaly nem, de úgy tûnik, jobb ezt nyitottá tenni, jobb bekérni az igényeket. Olyat nem lehet – talán nem is kell –, hogy semmi igény legyen bekalkulálva az órarendbe; a baj csak az hogy sokféle az igény és ezek olykor még egymást is „ütik”. Egyetlen példa: mindenki szeretne pénteken korán végezni, ezt pedig nem lehet. Az igények többsége természetes, egyszerû, kalkulálható is, például az, amit már itt a kártyák megalkotásakor figyelembe lehet, kell venni. Például a magyarosok kérték, hogy a hét egyik irodalom óráját a nyelvtan kövesse, ami az esetek többségében a kétféle tárgy órája lesz, de esetenként emiatt legyen lehetõség a dupla órán hosszabb dolgozat íratására (ami nem a tanári vérszomj :) hanem ellenkezõleg, az érettségi jellegû megmérettetésre való felkészítés). Erre az aSc-ben van lehetõség, adott tárgyak óráinak sorrendjét megadni, én azonban más módon csináltam meg: kaptak a „magyar irodalom” tantárgy mellé azok akik ilyet tanítanak egy „magyar” nevû tárgyat ami mindig dupla óra, a ezt fogják majd a naplóban a megfelelõ módon adminisztrálni.
Egészében a közismereti tárgyak meghatározása nem nagy kaland. Annál inkább az a szakmai tárgyak és nem az elmélet! Az alapvetõen nem tér el a közismereti tárgyaktól hanem a gyakorlat! A tantermi órákkal ellentétben, ahol legfeljebb a terem befogadóképessége, illetve az, hogy van-e a kérdéses teremben projektor, csak ez határozza meg azt hogy melyik foglalkozás számára melyik termet lehet kijelölni (itt az osztály saját terme fontos szerepet játszik, errõl fentebb esett már szó), a szakmai gyakorlati foglalkozások egyetlen helyen, csakis a kérdéses mûhelyben tarthatóak meg. Ha ehhez még hozzáveszem azt is, hogy a gyakorlati csoportok 8 és 12 fõ között vannak azaz az átlagos osztálylétszám mellett három csoportra történik a bontás, hogy egy heti ötórás gyakorlat nem lehet öt óra egy héten hanem egyetlen ötórás blokk kell legyen, akkor sejthetõ, hogy ez a szûk keresztmetszet. Egy diagnosztika mûhelynek, egy Diesel-befecskendezõ mûhelynek ki kell szolgálnia úgy a képzési igényeket, hogy emberi idõben legyenek a foglalkozások (a délután még belefér, de az este necces). Ha pedig ennyi nem elég, akkor jönnek a kollégák igényei – fentebb errõl is esett szó már – ami egyes esetekben többszörösen túlhatározottá teszi a feladványt. És ekkor jön a legrosszabb kérdés (a rossz az hogy mindenképpen válasz kell rá): melyik legyen az a megkötés, kinek legyen az az igénye kérése, amire azt kell mondani: nem, ez nem teljesíthetõ...?
A mûszakis foglalkozások sokkal bonyolultabbak. A tantermi órák kicsit: itt nagyon gyakori hogy projektoros termet kér a kolléga, sõt van aki az elméleti órát is csak egyazon teremben tartja, ez a kérése. Igazán a gyakorlati foglalkozások a problémások. Ezek nagyobb tömbök az órarendben, háromtól akár hat órás blokkig, ezek természetesen egyben tartandók. A dolgot tovább bonyolítja, hogy egy-egy ilyen foglalkozás tulajdonképpen több: kettõ vagy három részt-tantárgy, más mûhelyben más kolléga tart az osztály felének vagy harmadának foglalkozást. Egy osztályhoz több tanár és több munkahely hozzárendelésével megoldható, hogy egyben lehessen tartani: másként alig kezelhetõ a dolog. Leginkább meg azért kell ez, mivel a csoportok hetente forognak a munkahelyek és a kollégák között. Ezeknek a bevitele majdnem kétszer olyan hosszas részfeladat, mint akár a közismeretis órák de még akár a szakmai elméleti órák meghatározása is.
Ez a statikus rész, ez az amíg csákánnyal a kézben lehet a tárnát hajtani, mélyíteni. Ezt azonban nincs mese, az aranyásás követi, az amikor nem lehet tudni mennyi még a tennivaló vele, amikor szerencse – vagy összetett elõregondolkodás – kérdése az, hogy milyen hamar van elfogadható órarend. Biztosan másként is lehetne, nekem ez ettõl kezdve két fázisú meló. Az elsõben az órarendkászítõ program generál órarendet. Persze nem mindegy milyen elõkészítéssel, a fentieken kívül megadva azt, mikor nem lehet óra akár osztálynak (kicsiknek például nem szoktunk nulladik órát betenni) akár kollégáknak (itt jönnek képbe a korábban bekért igények) akár termeknek... A generálás elég hosszadalmas, órákig is eltarthat... Teljesen azonban soha sem tuja megcsinálni a program, a feltételek, még ha az irreálisakat egyszerûen be sem rögzítem, olyan sokfélék, hogy képtelenség automatikusan végleges kiosztást csinálni. Ezután jön az el nem helyezett kártyák elhelyezése, tili-toli, rakosgatás a kombinálás – na ez az igazi aranyásás. Lehet, hogy karnyújtásnyira a megoldás és lehet hogy egészen apró módosítással órákat, napokat kell szöszölni.
Nem esett szó még az „deus ex machina”-ról... Sajnos akad iylen is: az egyik fajta az, hogy ilyenkor derül ki a korábbi adatrögzítés során vétett hiba. Az egyszerûbb, ha valaki a sajátja helyett egy más néven kapott tárgyat, ha a tárgynak nincs speciális teremigénye, simán csak a kártya átnevezése. Már bonyolultabb, ha több órát kapott a kelleténél és még nehezebb ügy ha kevesebbet. Az meg egészen komolyan tudja borítani a dolgokat, ha kiderül, cserélni kell osztályokat, csoportokat tanárik között, vagy ami majdnem ugyanaz, átadni egyes csoportok, osztályok foglalkozásait egyik kollégától a másiknak.
Az utolsó símitások akkor kezdõdnek, ha már sem lyukas órája nincs egyetlen osztálynak sem, sem elhelyezetlen kártya nincs Ekkor jön a teremtelen foglalkozások keresése, ha az alapadatok megadásánál nem lett egy terem vagy a termek egy köre a foglalkozás számára kijelölve, akkor a program hajlamos símán terem nélkülinek titulálni. Ha már ilyen nincs, akkor a terem kérdés finomhangolása jön habár ez egész évre elhúzódik, napi szintû az ilyen kérés.
Valamikor ekkor tekinthetõ: ha nem is késznek, de elkészítettnek, közreadhatónak, „gurulósnak” az órarend. Ekkor szoktam HTML exporttal lementeni majd WEB-en publikálni és „lepedõ”, nagy A2-es vagy A1-es alakban (ehhez ragasztgatni kell, ekkora nyomtató nincs) papírra tenni az osztályok és a tanárok órarendját.
Ezután éves szinten már „csak” két dolog marad ezzel. Folyamatosan a karbantartás: az esetleg felbukkanó hibák javítása és az apróbb kérések miatti módosítgatás (és a publikált formák apdételése :)) illetve különleges esetben (kolléga elmegy, változó külsõ körülmények) alaposabb átírás...
