(4:54) Érettségi: még mindig. Ma történelmet írnak a mieink. [Update: most olvasom vissza: na azért remélem, hogy nem fognak történelmet írni abban az értelemben hogy valami, az eddigiektől eltérő dolog történjen! Egyszerűen „csak” megírják a történelem dolgozatukat! Ami lehet, nekik nem lesz egyszerű, de hát ez meg az ő játszmájuk :)] A mai az utolsó olyan nap, amikor minden tizenkettedikesünk egyszerre ír. Holnap, holnapután és a következő hét elején, végén már két csoportban írnak, vagy ezt vagy azt: vagy angolt vagy németet ezen a héten illetve vagy fizikát vagy informatikát a következő héten. Ma azonban még nyolc teremben az egész évfolyam egyszerre dolgozik. Ma is mint tegnap, délben kezdünk tanítani. Négy órát tartunk meg. Tegnap volt „szerencsém” a sajátjaimakkal ebből hármat végigcsinálni és mondhatom, nem jó! Jövőre minden erőmmel azon leszek, hogy ezen az első három napon semmiképpen se tanítsunk mert ez még így, hogy nincsenek rövidített órák, ez még -gy sem ér sokat. A diákkal egyszerűen nem lehet bírni, a tanári energia nagy részét a fegyelmezés veszi el, és akkor még hol van a diák figyelmének a lekötése... Szóval nem jók ezek a csonka, délután tanítós napok!
(9:36) A történelem szerencsére egyszerűbb, már ami a feladatlapokat illeti. Egyetlen füzetke a három órára, nem kell kétszer osztani és egyszer közben beszedni. A tételtvétel a Közraktár utcában van, egy építkezés folyik az épület mellett, ahol a hivatal van. (Nem fontos de ha jól látom, akkor az építkezés másik oldalán meg az az épület van ami a néhai Kisgazdák székháza volt, mielőtt elkótyavetyélték...) Szóval egy hatalmas gödör, építkezés van az épület mellett. Kocsival elég macerás volt eddig is beállni, de ma külön érdekesség képpen hatalmas teherautók is foglalták ott a helyt: megkezdték a gödörből a föld kitermelését – gondolom a mélygarázsnak ásnak – és alig tudtam beállni. Utána meg aggódtam, ezek a baromi nagy teherautók meg ne húzzák a Suzu-t... Szerencsére nem volt semmi baj. Kicsit később, majdnem fél hétre értem oda: a hölgy, aki a mienket osztotta, meg is jegyezte, hogy hétfőn és kedden olyan korán mentem, hogy errefel meg ma ő is korán ment – mit tesz isten én meg pont ma mentem késve... :) A hölgy egyébként is indiszponált volt kicsinyt, mert simán átvétette velem – a Teleki Blanka lapján a tételeket :( Mk. én is csak utána vettem észre, hogy aláírtam. Még jó hogy megnéztem, ha a suliban derül ki az érdekes lett volna. A tételek darabszáma nálunk stimmelt volna, 110-et kaptunk és a Telekis csomagban 120 volt de fordítva már gond lett, lehetett volna: a Telekiseknek a mi 110 tételünk feltehetően nem lett volna elég akkor sem, ha a Fay nevén átveszik a nekünk szánt csomagot. Ezen kívül nem volt fontos esemény ha csak az nem, hogy a kezdés előtti megbeszélésen, ez már itt a Fáy-ban, egy kolléga elkésett egy meg nagyon, de annyira hogy már a helyettesnek beosztott kis kolleginával lerendeztem, ő lesz első órában a kolléganő helyett. Amikor a kolleganő megjött, különösen nem is szabadkozott: a busz nem jött, ennyi volt... OK, nem feladatom lecseszni kollegákat de akkor is milyen már hogy egy tanár késik – ráadásul ilyen fontos alkalommal. (Habár a késést talán nem az minősíti, honnan késik az ember, késni egyszerűen nem való... Erre szoktatjuk a gyereket, ezért bosszantó ha egy tanár késik...) A vizsga egyébként rendben elkezdődött, mindjárt meglesz a második, utolsó váltás is, lassan tíz óra...
(11:36) Csütörtökön, holnap tanítás mellett érettségiztetünk: angol vizsga lesz, a gyerekeink jó fele tanulja ezt a nyelvet. A második emeletet kiürítettem, az ottani órákat más termekbe tettem és ez rendben van. Az aSc Órarend programot használjuk: nem tökéletes habár a vele való problémák apróságok, inkább csak kényelmetlenségek (pl. nagyon egércentrikus a program, egérrel mindent meg lehet csinálni de billentyűzettel nem, pedig ügyesen definiált gyorsítóbillentyűkkel igen gyorsan lehetne haladni vele. Szóval csak ilyen problémáim vannak..) Egészében nagyon remek program, enélkül sokkal nehezebb lenne az – a tantermek, osztályok és csoportok valamint a tanárok tanórára szervezése – ami ezzel sem könnyű, de legalább valamilyen szinten átlátható...
(12:55) Megvolt a programozás óra... Félelmetes, mennyire nem fog a gyerek esze, ha programot kell csinálni. Lehet, valamit nem jól tanítom... Ennyire kevéssé egyetlen témakörben sem volt, hogy tudták (illetve nem tudták) volna követni a tanári munkát. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy a tanári munka gyanánt felírt és elmagyarázott programot begépelik, lefordítják, a gépelés közben vétett hibák közül az egyszerűbbeket észreveszik és ki tudják javítani. Önálló program alkotásra még a jobbak sem képesek! Ma tettem próbát azzal, hogy egy egyszerű feladatot velük, az ő ötletük szerint akartam továbbfejleszteni, pedig az angolosokkal voltam de semmi. Még ötletük, még halovány tippjük sem volt... Pedig nyakamon az évvége, még a light-osabb témaköröket is jó lenne évvége előtt kicsit gyakoroltatni – hogyan jutunk így el valamire is használható programozási ismeretekig?
