Őszi szünet ide vagy oda, ez a hét nem lazsálással telt, az első fele semmiképpen. Igaz, ebben nincs semmi váratlan, ami más mint más években az talán csak a munka jellege és nem pedig a ténye. Emlékszem, jó pár éve, amikor még a bajai főiskolásoknak tanítottunk VRML-t, amikor legelőszőr volt ilyen a tanmenetükben, akkor valamelyik őszi szünetben kerestem rá a VRML-re, töltöttem le megjelenítőt, mintapéldákat, leírás az Internetről, azaz egészében akkor ismerkedtem meg ezzel. Mostanra úgy látszik ez már nem kell, a mostani tantervben ilyen VRML nincs is, kicsit most elvesztegetett dolognak tűnik, de hát nem az: akkor kellett, meg talán az i sszámít hoyg ismerem, tudom mi az (még ha egy olyan idejétmúlt dologról is van szó, mint a VRML). Egy másik őszi szünet, ez időben közelebb is van, meg azzal telt hogy emelt szintű érettségi dolgozatokat kellett (lehetett) javítani. Ez nem volt olyan élvezetes munka, mindenképpen sokkal nagyobb felelősség volt, de sokat javított az ember közérzetén, hogy fizettek érte! :) Nem sokat de hát kis pénz is pénz...A tavalyi őszi szünet meg rendszergazdás volt, akkor, azt megelőzően kapta meg a suli a laptpokat és azokat lehetett telepíteni. Az jó volt, bár abban is sok az ismétlődés, de legalább látta az ember az elejét meg a végét, tudta mit miért tesz és annak gyakorlati haszna is volt. Az idei munka egészen más volt, a normatíva készítése, kezelése...
Röviden: amikor megjelenik a következő évi költségvetési törvény, azt hiszem ezzel összefüggésben kell az iskola fenntartóknak leadniuk, pontosan mire mennyi pénzre tarthatnak igényt a költségvetési törvény megfelelő passzusai alapján. A mi iskolánkat a Főváros tartja fent rengeteg más iskolai és szélesebb értelemben oktatási pedagógiai intézménnyel (pl. óvoda) együtt, elég sok adatot kell begyűjteniük. Ezt jó pár éve a FŐKÍR nevű jelenséggel csinálják. E program (rendszer?) alapötlete remek, a megvalósítás már kevéssé. Ha valami, akkor ez példa majdnem azt írtam, jó – de hát éppen az a baj hogy nem jó – példa arra, hogy az ördög a részletekben lakozik. Ez egy WEB-es alkalmazás ami jó, mert nem kell a kliensekre külön programot telepíteni, böngésző meg mindenütt van. Sajátossága (ez nem hiba bár ha másként lenne, talán egyszerűbben lehetne vele dolgozni), hogy gyakorlatilag egy Intranet, az Internet-tel sehogyan sem kapcsolódó hálózat azaz mondjuk egy távoli asztal telepítése nélkül csak azokon a gépeken lehet használni, ahol ennek az Intranet-nek a végpontja van. Ilyen távoli asztal telepítését még soha nem csináltam, pedig jó lenne mert számítana ha ezt a dolgot lehetne messziről is kezelni. A fejlesztők szándéka világos: mivel sok személyes adat is bent van az adatbázisban, vagy titkosítást használnak vagy Intranet-en kezelik ahol nincs Internet-es elérés. A fejlesztők az utóbbit választották, na a távoli asztal ezt „lékelné” meg, ezért sem akartam ezzel próbálkozni. Ami viszont nagyon nem jó benne az a lassúsága és a nehézkessége. Előbbi talán adottság, utóbbi viszont a programszervezés hibája. Rengeteg olyan funkció van benne, aminek a használhatósága számomra kétséges (pl. órarend – na nem csinálni, „csak” feltárolni lehet ezt benne), bár talán majd később... Mondjuk az univerzális jellege ellen szól az intranet-es jellege, de mindegy. Másfelől meg éppen a komplikáltsága miatt még azok a dolgok sem működnek benne, amik működhetnének. Két lényegtelen apróság csak jellemzésnek: a normatíva során kellett olyan tételt leadni, hogy hányan jogosultan ingyen tankönyvre, ezt másik oldalon a tanulói adatlapokon is lehetett ugyanezt jelezni. Logikus, hogy a program ez alapján összesít – de nem, hiába jelezgettem a majd 100 tanulói adatlapon hogy jogosult az ingyen tankönyvre, a végén a normatíva összesítőn csak kézzel kellett az összesen értéket beállítani. A másik apróság: idén a normatíva összesítőn meg kellett adni a kitöltő bevét, beosztását és elérhetőségét. Az adatfeladás nyugtázásánál van olyan rovat-hármas ami a kitöltő adataira vonatkozik, de – üres... Akkor mi a fenének adtuk meg? Hja és nem lehet a rovat üres a megadásnál, azt persze a program nem fogadja el... Bosszantó, hogy a program ezt nem tárolja, ezt minden feladásnál meg kell újra és újra adni. Ismétlem, apróságok, de szerintem jellemzők. Nem apróság, be is futottam rendesen, hogy a nyelvi előkészítőknél 11-ig eddig nem volt, nem lehetett szakmai gyakorlat (nem adtak rá pénzt vagy idegesítően magyartalanul fogalmazva: nem finanszírozták), most viszont igen. Nálam az istennek sem jelent ez meg, kínomban a 10-esekhez tettem őket, ez persze nem jó. De ha egyszer a 11-eseknél nem jelennek meg a 11-es gyakorlati csoportjaim? Jó sokat próbálkoztam vele, de fogalmam sem volt, miért... Mint kiderült azért, mert a csoport, ami ide tartozott volna (véletlenül pont az enyéimek, a 11E-sek de ez nem sokat számít) csoportjánál nem jelöltem be azt, hogy nyelvi előkészítősök. A csoportnál!! Egyfelől szigorú értelemben nem is azok mert csak 9-ben azok, utána ha egy év késéssel is de majdnem ugyanaz a tantervük mint a többieknek, csak a nyelvi órák kiosztása más, de mindegy; másfelől mint csoport, osztályhoz kell kapcsolni őket, a kapcsolt osztály adatlapján jeleztem hogy nyelvi előkészítő (és a csoport csak egy osztályhoz lehet kapcsolt). De nem – ezt nem vette a program figyelembe. Több ilyen logikátlanság van benne, ettől aztán egy elvarázsolt kastély, néha nehezen kibogarászható mit mért csinál...
A hétfő a normatíva összeállításával telt el, a kedd a várakozással, hogy a programozók végre elkészítsék azt a változatot, amivel lehet fel is adni. Erről írtam is korábban: semmit sem tudtam a normatívával csinálni ami persze azt is jelentette, kijavítottam a füzeteket, a dolgozatokat, beírtam a jegyeket... Ezek persze mind kellenek is, de nem ott és akkor akartam ezt csinálni, amikor egy határidős, fontos dologgal kapcsolatban ketyeg az óra... Ugyanis a program amivel dolgozni és adatot szolgáltatni kell, csak éppen adatot szolgáltatni nem tudott – erről a másik post-ban azt hiszem írtam is. Valamikor kedden délután háromkor megjelent a frissítés, azt hiszem percek alatt fel is adtam, majd SMS a referensnek. Ő éppen értekezett mert hát mikor szervezzenek neki értekezletet mint akkorra, amikor adatszolgáltatás van. (Lehet, aki benne van mást is tud az ezt másként látja – de ez nekem valami olyan szinten logikátlan hogy elmondhatatlan.) Na, akkor másnapra maradt a folytatás: ilyenkor a feladott adatsorozatot a referens átnézi és vagy elfogadja vagy elmondja a hibákat; gyakorlatban az utóbbi, mert elsőre még azt hiszem soha sem sikerült hibátlan adatsort feladni – ennek okait azt hiszem kitárgyaltam fentebb :) Másnap, szerdán mivel is kezdődjön a nap: a Főpolgármesteri Hivatalban éjszaka áramszünet volt, az informatikai rendszer romokban... :( Fél tizenegy lett, mire feléledtek – akkor ismét fel kellett a cuccost adni. Igyekeztem hamar a dologra rámozdulni mert az előző évek tapasztalatából tudni lehetett, hogy ha minden érintett egyszerre akarja az informatikai rendszer használni, hát az nem fog menni, torlódások lesznek. Akkor még sikerült a feladás – vagy mégse? Három órát vártam a referensre, kettő tájt aztán csak felhívtam de semmit nem látott abból amit küldtem. A referens, aki a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozik, adekvát a tartalmi kérdésekben, de ez technikai kérdés, ebben a FOK illetékes. Hívtam őket... (A dolgot az fűszerezte hogy mint a sok száz intézmény éppen akkor küzdött ilyesmivel – persze hogy 10 percekig tartott elérni azt, akit felhívni akartam...) Ott kiderült az, ami a következő egy napot végigkísérte: adatot el tudok juttatni a FH szerverére, de mert azok valamiért nem épülnek be az adatbázisba, a referens ezeket nem is láthatja. Megoldás (barkácsolás, buherálás, gányolás!) az, hogy a FOK erre jogosult rendszergazdája kézzel integrálja adataimat az adatbázisba. Fogalmam sincs ennek az okáról – de szerda délutántól ilyen zötyögősen ment a dolog. (Úgy hallottam, a FOK rendszergazdájának egy-egy félmondatából arra lehetett következtetni, hogy nem csak a mi intézményünk járt hasonlóan...) Estére, fél kilencre sikerült valamit eljuttatnom de a referens már csak csütörtökön nézte meg. Akkor még két számszaki hiba maradt benne, azt javítottam, feladtam – és 24 óra óta először sikerült. Kilenc is lett csütörtökön, mire sikerült a feladatot lezárni, azt aminek a határideje szerda délután négy lett volna – és erre a főnököm figyelmét a még felette állók, a fenntartótól nyomatékosan fel is hívták. Hát erre mit lehet mondani: ha ilyen informatikai rendszerrel kell dolgozni, ami egyfelől logikátlan elemekkel terhelt programot tartalmaz (lásd fentebb), ahol másfelől a FH áramkimaradása miatt csúcsidőben esik ki két teljes óra és ahol az adatszolgáltatás éppen a csúcsrajáratás során csak kézi segítséggel megy, automatikusan azaz a program szolgáltatásait használva nem, ahol a csúcsidős terhelést a szerver egyszerűen nem bírja, ott azért elég fura a határidővel való ilyen, óra percre való keménykedés... Na mindegy, ezzel sajnos nem lehet mit tenni, ez évről évre így van, ez eddig szinte pontosan így megismétlődött minden évben és elég mérsékelt kockázatot vállalva tudnék fogadni arra, hogy jövőre pontosan ugyanekkora szívás lesz ez a munka.
