(#1056) 2009. augusztus 30., vasárnap
Hát egyik évben sem volt egyszerû az órarend. Idén a rengeteg mûhelyfoglalkozás komplikálja a dolgot, a legszorosabb keresztmetszet ahogyan látom a csepeli mûhely. Pofára esés votl nekem, nem kicsi, hogy a mi mûhelyirodánktól kapott mûhelybeosztás annyit ér mint halottnak a csók, ugyanis a csepeliekkel az ottani foglalkozásokat senki sem egyeztette (feltehetõen azon az elemi feltételen kívül, hogy az egyes mûhelyeinkben ne legyen ütközés, csak az számított hogy az érintettek közül ki mikor akar foglalkozást tartani)! Szóval emiatt a kapott beosztást simán kivágtam, a csepeli mûhelyfõnöktõl kapott foglaltsággal kellett indítani, Aztán jött a másik ötlet. Az elsõ óra nálunk és náluk vajon mikor kezdõdik? És igen: semmi összhang a két iskola csengetési rendje között, pedig jó lenne, ha már a mieink ott vesznek részt foglalkozásokon... Hát nem! Egy excel táblában szépen felrajzoltam a két csengetési rendet, majd összevetve azzal, amit az ottani mûhelyfõnöktõl kaptam, adódott egy mintázat amikor egyáltalán lehetséges, hogy a mi csoportjaink ott vegyenek részt foglalkozáson. Már ez is érdekessé teszi a feladatot, de a csoportok egy esetben osztályfelet, a többi öt (!) esetben pedig osztályharmadot jelentenek. A másik félnek, a másik két harmadnak is mûhelyfoglalkozása van de nálunk; Ezek a csoportok pedig év közben rendesen csereberélik egymást – tavaly jött az ötlet hogy ne évharmadonként vagy év felenként hanem hetente, mondjuk ez pedagógiailag teljesen indokolt – ami bizony azt jelenti, hogy nem válhat el idõben az osztályfelek, osztályharmadok foglalkozása azaz amikor az egyik harmada Csepelen van, a másik két harmada a saját mûhelyeinkben vannak azaz az itteni mûhelyek (és persze kollégák) foglaltsága tovább szûkíti az elhelyezési lehetõségeket. Az órarendkészítõ tud kezelni olyat, hogy egy foglalkozás egy osztálynak szól de két vagy három helyszínen és két vagy három oktatóval: a baj csak az hogy a csepeli foglalkozáshoz utazási idõt is be kell kalkulálni. És ha mindez nem lenne elég komplex, két tizenharmadikos osztályban a három órás csepeli foglalkozásnak hat-hat órás itteni foglalkozással kell egy idõben lenni... Hát ebben a feltételrendszerben sehol sincs az, hogy melyik kolléga mikor akar tanítani! Nem tudom még jövõre miként kellene ezt csinálni, de egy biztos: arra, hogy a mi mûhelyirodánk egyeztet a csepeli mûhelyirodával az ott igénybe venni kívánt kapacitással kapcsolatban, most elõször és utoljára hagyatkoztam!
Szóval: a csepeli mûhely foglaltságát ismerve, a két csengetési rendet õsszevetve és persze bekalkulálva hogy innen oda ki kell a tanulóknak érni illetve onnan vissza attól függõen hogy a nap végére vagy elejére tervezem be a foglalkozást, kiadódott egy minta ami a hat, a csepeli mûhelyt igénybe venni tervezett osztályok ezen foglalkozásainak elhelyezését jelenti. Legalább két ilyen mintázat adódott, pontosabban kettõ ami szignifikánsan eltér egymástól. (Habár: ez tipikusan nemlineáris rendszer amik egyik izgalmas érdekessége hogy a kezdeti kicsi eltérések a rendszer késõbbi állapotában alapos eltéréseket okozhatnak, egyszerûbben: ha ezen mûhelyfoglalkozások elhelyezését tekintve két egymástól kicsit eltérõ mintázatból kiindulva generáltatok a programmal órarendet, feltehetõen a végeredmény nem fog hasonlítani egymásra. Mindegy, ezt végigjátszani egyszerûen nincs idõm!) Ezután elhelyeztem a mieinknek nálunk szervezett alapgyakorlatot – ez a reszelõs fúrós, lemezhajtogatós foglalkozás ami szerencsére egyetlen osztálytól eltekintve nem mutat konjunkciót az eddig emlegetett foglalkozásokkal azaz más mûhelyben más oktatók más egy kivételtõl eltekintve más osztályoknak, csoportoknak is tartják. Na itt pont azt a mintát követtem volna ami az eddigi egyetlen közreadott – de az eddigiek miatt valószínûleg már örökre a feledésnek átadott – változatban is szerepelt. Persze hogy az egyik változatban már ez sem ment, igaz, megcserélve két osztályt igen.
