(#1076) 2009. szeptember 16., szerda
Fél hétre itt voltam, mint mindig amikor ennyire korán, én nyitottam az irodát. (Nálam korábban csak Zsil szokott bejönni). Ahogy a büfébe mentem a szokásos nap-indító kávéért, eszembe jutott, hogy tegnap a kettes ablakait nekem kellett bezárni. Azt hiszem, a lecseszés helyett jobb megoldás lenne az ajtó belsõ felére kitenni a terem órarendjét és ezen színessel megjelölni, ki az utolsó a teremben, kinek kell erre figyelnie... Azt nem tudom, lesz-e hatása de olyan jó kis ötletnek tûnik. Persze ennek is neki kellett futni kétszer, mert kiderült – de legalább kiderült! – hogy de facto legalább két helyen nem is az a terem igénybevétele mint ami az órarendben. Ez most up to date, bár még egy ht és megint fenekestül fel kell forgassam az órarendet, akkor meg ez is változik. De mindegy is: elég az, ha a terembeli kollégák ezt megszokják és nem marad ablak nyitva, gép bekapcsolva. Remélem, legalábbis...