(#1234) 2010. január 25., hétfõ
A Vár épülettömbje a Dózsa tér felõl. A kép 2010 január 25-én hétfõn délután készült, akkor mentem fel az OSzK-ba az etanévi õszi félévi jegyeket indexekbe beírni
Kilátás a Várból, a gyorslift felsõ állmását az OSzK dolgozói bejáratával összekötõ hosszú folyosóról.
Budai Vár, a Dózsa térrõl induló gyorslift felsõ állomását az OSzK dolgozói bejáratával összekötõ hosszú folyosó a Dózsa tér felé nézve.
Január vége, máskor ilyenkorra minden EJF-es dolgozatot, beadott feladatot kijavítottam már, de most valamiért ez rendesen elhalasztódott. Az elmúlt héten értesített Attila arról, hogy Bajáról megjöttek az indexek. Pénteken ráadásul még programozás foglalkozásom volt sõt csütörtökön és szerdán SQL pótlás, nagyon csak a hétvégén volt idõm rendezni a sorokat és megnézni, mi is az elmaradásom...
Hát elég sok volt...
Tovább bonyolította a dolgot hogy ARWEN kiesése miatt egy sor anyagom ragadt abban a gépben (persze, miért nem mentettem rendszeresen?), ami ugyan E-mail csatolatként érkezett – szerencsére – de most mindegyiknek utána kellett nézni, ráadásul az ügyfelek, a hallgatól egy része elég érdekes nick-eket használ, több E-mail címrõl is ír... Néha úgy éreztem egy-egy dolgozat megkeresése során, hoyg tût keresek a szénakazalban.
És akkor ez csak („csak”) a megkeresés, ezt követte az átnézés, kijavítás, érdemleges, arányos jegyek kiosztása amit azért ne vegyen senki sértésnek, de ami azért hordozzon egy olyan üzenetet, hogy kinek volt jó a munkája és kinek volt, finoman szólva is gyenge. Mert hogy akadt ilyen is...
A dolog leglassúbb része a rögzítés a NEPTUN-ban. A másik alkalmi munkás helyen, a SzÁMALK-ban hasonló elektornikus rendszerbe kell rögzíteni, azt NIVO-nak hivják, számottevõen gyorsabb, igaz: ott meg az szokott gond lenni hogy – áll a szerver :( Most erre mit lehet mondani...? A NEPTUN sem érhetõ el mindig, ha igen akkor is dög lassú. És kizárt, hogy a net elérésem vagy a böngészõm vagy az operációs rendszer vagy a gép fogná vissza, mert mondjuk az operációs rendszert leszámítva minden más kombinációban próbáltam már és a sebessége a béka segge alatt van. Hogy a kéjmámor tovább fokozódjon, annyira körülményes, amennyire csak el lehet képzelni, egy jegy berögzítése is eltart vagy fél percig, több tucatnyihoz pedig türelmenkívül idõ is kell rendesen. Ez van, ezt kell szeretni...
Hátfõn úgy volt, hogy Nóri jön tanulni de lemondta, ezért úgy hittem korábban is tudok felmenni a Várba, hát nem... A napi ez meg az miatt még kicsit késtem is, negyed öt körül kerestem a belsõ telefonon a szolgálati bejárat portájáról Attilát telefonon. Az OSzK nincs nyitva hétfõn – ezt akkor tudtam meg – ezért isteni csend és nyugalom votl az épületben (azt hiszem egyénként sem az a kimondottan zsivalyos munkahely), na ez erõs kontraszt azzal, ami a suliban van... Hatalmas kupac indexbe kellett jegyeket beírni, aláírni, aztán a vizsgalapokat kitölteni – ezt Attila elküldte korábban és ezt megcsinálhattam volna korábban, de egészen egyszerûen elfelejtettem... Úgy egy órányi munkára taksáltam elõtte, két és fél óra lett belõle, már teljesen besötétedett mire fél hát tájt végeztem. Attila szobájából a Gellért hegyre, a Dunára meg az Erzsébet hidra és mögötte a Felszab térre a Ferencesek templomára lehet látni, negyed ötkor még csak sûrûsödõ alkony, fél hétre más koromfekete este a háttere, utóbb pedig a kocsik fényei az Erzsébet hídon egyik irányban fehéres sárga, a másikban csupa piros fények füzére – nagyon szép látvány. Attila mondta egyszer, hogy a pocsék fizetésért a panoráma kicsit kárpótolja...
