(#1266) 2010. február 25., csütörtök
Fél háromtól az Eötvös József Gimnáziumba kellett mennem, az MFFPPTI szervezte „Aktuális tanügyi kérdések” - vagy valami hasonló – címû foglalkozásra, elõadásra. Azt hittem bonyásabb lesz odatalálni, de nem: a Felszab térrõl pár perc séta.
Az Eötvös József Gimnázium harmadik emeleti díszterme, itt tartották az elõadást
Hazafelé, a Kossuth Lajos utca az Erzsébet híd felé
Majdnem fél órával korábban értem oda mert azt hittem, tovább tart az út. A terem még üres volt, a képen is ez van. Aztán fél háromra összejöttek jó sokan, majdnem telt ház volt. Az elõadó egy Juhász József nevû úr, az MFFPPTI képviselõje úgy mutatta õt be, mint az OKÉV vezetõ fõtanácsadója.
Az elõadás elég nehéznek ígérkezett, már persze annak aki nem él-hal a színtiszta jogi szövegekért... Ezzel együtt is, az elõadó elképesztõen tájékozott volt, lenyûgözõ, hogy fejbõl idézi nem csak a törvényeket, rendeleteket, de azok egyes, adott kérdésekkel kapcsolatos paragrafusait, bekezdéseit. Az elõadó tökéletesen otthon volt a témában, jól is adott elõ – az igazán nem az õ hibája, hogy hihetetlen száraz anyag... A prezentációja tetszett abban a tekintetben, hogy semmi szín rajta a fehér háttéren és a fekete betûkön kívül nem volt, hogy sima Arial-lal elég volt a szövegeket feltennie. Annyiban persze nem volt jó, hogy egyik-másik silde-ot apró betûkkel teljesen teleírta – de ezzel együtt is nagyon ott volt a ténája ismeretében, annak elõadásában.
A jelenlevõk iskolaigazgatók de azt hiszem, inkább zömében helyettesek lehettek. Érdekes módon, szinte mindenki vadul jegyzetelt – nem tudom, mit lehetett ebbõl rögzíteni. Eszembe jutott elkérni az elõadótól a PPT-t, de okulva abból hogy az Öveges-es továbbképzésen egyes elõadókat ez kényelmetlenül érintett, egyesek meg ha feszengve is de nemleges választ adtak erre, nem akartam az öregural ilyen helyzetbe hozni. A maga nemében pompás elõadást tartott – már persze ha törvények, rendeletek sé általában joganyagok tartalmának ismertetése lehet pompás.
A teremben rengeteg szék, de én ilyen kényelmetlen székeken még nem szorongtam. Persze semmi sem haszontalan, az elsõ negyedórában simán elaludtam, aztán viszont már nem, mert kutya kényelmetlen volt azokon az átokverte székeken másfél órát üldögélni... Az elõadó dícséretére legyen mondva, hogy ezen idõ alatt egyszer sem ismételte magát...
Négy tájt lett vége, visszasétáltam a Felszab térre. Már nem télvége, már kora tavaszi az idõ. A nappalok is hosszabbodnak, ebben az órában éppen látni a lemenõ napot a Klotild paloták felé...
