(#1666) 2011. február 16., szerda
(tanulás) Reggel megcsináltam a kicsik mai óravázlatát. Az adatbázis-kezelést vesszük velük, szándékom szerint már jócskán benne járunk, a baj csak az – tegnap ezt ki is fejtette valaki aki valahol a csapat hátsó, harmadik harmadában halad ami a teljesítményeket illeti – hogy ebbõl semmit nem lehet érteni... A lehet zavart nagyon, ha azt mondja hogy õ semmit nem ért, hát az még OK is bár nem tudom, soha nem is fogom tudni megérteni azt, hogy miért kell egy nehezebb tananyagrésszel kapcsolatban ezt a „nem értem én ezt” attitûdöt felvenni. Mint ha valaki úgy akarna megpróbálni úszni hogy õ bizony levegõt soha sem fog venni – csoda ha fuldoklás lesz a vége? Az SQL nyelv semmihez sem kapcsolható azok közül amit eddig tanítottak nekik, megértem ha nehéz. De hát a tanítás és a tanulás lényege nem az hogy eddig is ismert dolgokat unalomig ismételgetve abba a hitbe ringassuk õket, hogy miden rendben van, inkább az hogy napra nap, óráról órára új dolgokkal ismertessük meg õket! Az SQL tényleg új (és de mennyire új lesz a Java!), és ebben az „én ezt nem értem” hozzáállásban talán inkább a szándék, a hajlandóság hiánya van. Nem egyszerû kérdés – tartok tõle, ha erõteljesebb vagyok, nem ráveszem õket hanem inkább elijesztem? Nehéz anyagrész, senki sem mondta az ellenkezõkét. Nem kellene gyerekek hetedik órában tett mindenféle kijelentését talán ennyire komolyan analizálni (bár lehet, ellenkezõleg, figyelni érdemes minden apró jelre), habár nem csak gyerektõl, elégszer hallom felnõttõl is ezt, de ebben az „ezt én soha meg nem fogom érteni” hozzáállásban pont a legfontosabbat érezem hiányozni: azt hogy elfogadjuk, a tanulás új dolog megismerése ami nehéz, ami nem magától értetõdõ és elfogadjuk hogy elsõre érthetetlen dolgok egyszer csak érthetõvé válhatnak és válnak is!
(SQL) Azt hiszem ma eljutok a kicsikkel az SQL olyan magaslatáig ameddig velük reális eljutni... (Lehet, ennél többet középiskolában nem is kellene tételezni, mindenesetre az emelt szintû informatika érettségi anyagát is lefedi ez...) Egy korábbi érettségi példából, a Kossuth-díjasok adatait feldolgozó feladatból „faragtam” gyakorló feladatot, sok újabb lekérdezést beleillesztve. (Igen nagyon szeretem az ilyen feladatokat mert bár ami az informatikát, az adatbázis-kezelést vagy az SQL nyelvet illeti, majdnem teljesen tökmindegy, hogy a feladat processzorok, alaplapok meg más számítástechnikai kütyük adatait kezeli avagy ellenkezõleg, klasszikus festõk írók adatait vagy mint most is, Kossuth-díjazottakét vagy mondjuk akár a magyar királyok vagy miniszterelnökök adatait feldolgozó – amíg az informatikával foglalkozunk, a gyerek egyebeket is megtud a világról ami nem is informatika, de tudás!) Na szóval... A WHERE és az INNER JOIN használata a több táblás lekérdezésekben a táblakapcsolatok kezelésére megvolt, ilyet már csináltunk nem egyet, utóbbi azt hiszem érhetetlen nekik sajnos (remélem az elõbbi nem). A WHERE és a HAVING használatának különbözõsége és hasonlatossága éppen csak megvolt, ma ezt újra elõvesszük hátha rögzül... A szûrés megvan, azt hiszem a többségnek megy is. Sajnos kavarodik a WHERE amikor szûrésre és a WHERE amikor a táblakapcsolatok kialakítására használjuk, ezért gondoltam azt az INNER JOIN-nal használni de azt annyira nem értik, a három tábla kapcsolására való összetett szerkezet annyira ijeszti õket hogy a hangsúlyt lehet, mégis csak a WHERE-rel való táblakapcsolásra kellene helyeznem majd. A LIKE azonban okoz gondokat, ezzel kapcsolatban sajnos a többségnek még nem világos a szám jellegû és a szöveges mezõ eltérése... Remélem, nem kalkuláltam túl, ma a segéd- és az allekérdezés különbözõségére lenne jó rávilágítani és a nem-választó (azaz egyéb) lekérdezésekre egyszerû, még csak egyszerû példákat hozni... Táblakészítés igen egyszerû körülmények között illetve egyes mezõk módosítása, azaz az INTO alkalmazása és az UPDATE szerkezet... Attól tartok, ez egyszerre sok lesz, majd meglátom, lehet, taktikailag jobb lenne az elõbbi kérdéskõrt (HAVING, segéd- és allekérdezés) ma feldolgozni és nem keverni bele az utóbbit (INTO, UPDATE-SET), az utóbbira meg meghagyni a holnapi és esetleg a pénteki órát...
