(#2193) 2012. június 24., vasárnap
A 2012 évben, június 23-án szombaton államvizsgázó hallgatók, az évfolyam fele (a másik fele pénteket tett államvizsgát) a feleletek után... Balról jobbra a résztvevõk: Barátfalvi Zoltán, Lakatos Dániel, Lévai Krisztina, Faragó-Sebestyén Edina, Bíró Fruzsina, Kálmánfi Lászlóné, Sápiné Kun Mariann, dr. Hegedûs Andrea, Balogh Sándor, Velki Anita, Kemény Tímea és Nyilasiné Simon Katalin.
23-én pénteken és 23-án szombaton volt a 2012-es tanévben az államvizsga az EJF Budapesti Kihelyezett Tagozatán. A pénteki napon nem voltam ott mert az érettségi csoport ahova be lettem osztva, aznap zárt, szombaton viszont igen. Tizenkét hallgató felelt aznap, tizenegyen az évfolyamból és egy kollegina, aki a három évet korábban végezte el és most államvizsgázott. Pénteken állítólag már nyolckor ott volt mindenki aki aznap államvizsgázott, de most szombaton még csak a vizsgabizottság... Aztán csak kezdtek szállingózni, húztak, felkészültek majd innen kezdve sorakoztak a feleletek egymás után.
Két tételsorból kellett mindenkinek kettõ tételt húznia, az egyikben volt (nem sok :() informatikus tétel is. Volt olyan év, hogy nem is volt feleletem, most az ötbõl ötöt ki is húztak :)
A hallgatói produkciók elég változatosak voltak. Általánosságban elmondható, hogy a szakdolgozatáról mindenki szépen, elmélyülten, odaadással tud beszélni. Persze ezek is különb' s különféléek, akad ami egészen különleges és egyedi és akad ami habár szép rendes, odaadó munka de mégis csak egy sokszor-sokszor feldolgozott téma ismételt feldolgozása. Akadt olyan is ami a címéhez képest kissé „szétfolyó”, olyat is érintett ami szorosan nem is a témához tartozik, de hát a terjedelem köszönte szépen és csak meglett... Ezt a Fõiskola képviselõje késõbb meg is jegyezte.
Akár ilyen akár olyan: aki készítette az odaadással értõ módon beszélt róla. PPT-t nem mindenki csinált, ez nem baj. Az már inkább, hogy aki csinált is, nem mindegyik volt olyan mint amit magyaráztam is annak idején nekik. Volt persze ütõs is, de olyan is ami apró betûkkel teleírva :( És nem egy olyan akadt, aki az „elõadását” azzal hitte abszolválni, hogy egészen egyszerûen felolvasta azt, ami a PPT-re ki volt írva. Ez eléggé bosszantott – fõleg mert hogy a találkozásaink, a foglalkozások során elmondtam, ilyet nem való csinálni! Na mindegy...
A feleletek is sokszínûek voltak. Igazán csak az infós tételekrõl tudok beszélni.
Volt egy integrált rendszerekrõl, könyvtárgépesítésrõl szóló tétel, hát mint mondjak: az olyan „mélységben” hangzott el, hogy ha egy évvel korábban, szigorlaton csak ennyi az ennyi, hát nem biztos hogy a hallgató átmegy. A felelet megmaradt az általánosságok szintjén, egyetlen rendszert említve meg a sok közül...
Aztán volt egy operációs rendszerek, TCP/IP tétel. Ez nagyon nagy terület, de éppen ezért, mivel hogy ez több tantárgyban is szerepelt, errõl sokat lehet beszélni. Lehetett volna... Sajnos még a kernel sem került elõ, rétegmodellrõl sem mesélt a hallgató, az IP-t hibásan írta körül... Amit az operációs rendszerrõl elmondott, azt végül is elmondta, lehet túl elégedetlen vagyok?
Aztán volt egy adatbázis tervezõs tétel, na azt szépen elmondta a kolléga, bár a rendundanciára rá kellett kérdezni, az 1NF, 2NF és 3NF körülírása kicsit homályos volt, de ment az gyorsan, ha infó és én kérdezhetek akkor az tényleg kérdés és nincs magyarázat, nincs javítás, a vizsga arról szól, hogy én megtudjam a másik mit tud és nem arról hogy elmagyarázzam (arra a foglalkozás szolgált).
Volt aztán egy MS Access-es tétel, hát az sem volt valami csillogó, nem sok maradt meg a kolléga emlékei között abból, amit csináltunk. Tanulság? Sokkal, az eddiginél is sokkal-sokkal többet gyakorolni és gyakoroltatni. Habár eddig is azt tettük, egészen rövid az elméleti blokk, lehet még kellene kurtítani...
Volt azután egy SQL-es tétel, hát... Itt is bõven volt hiányérzetem az elhangzottak után, pedig ezt is csináltuk, velem egészen biztosan csináltál a kollégák (az adatbázis-kezelést ketten tanítjuk). Egészében nem lehetek nagyon elégedetlen: az a véletlenen múlt hogy mindegyik tétel terítékre került és ez jó, mindegyik felelõ mondott érdemi dolgokat a tételérõl, ez is jó, akadt teljesen jó felelet is, ez is nagyon jó, senkinek infós tétel elégtelen nem lett, ez is jó és hát ami meg nem volt a top.on volt, abból meg annyi kijött amennyi. Lehet, a tárgyat tanítóként maximalista az ember...
Tanulság? Nem tudom: talán az elméleti anyag bõvítése, idejekorán való közreadása, részletesebb és kicsit feszesebb számonkérése és több gyakorlat. Csak egy a baj: idõ nincs rá több és sajnos hallgató is egyre kevesebb, ha meg ilyenekkel elijesszük õket, ott vagyunk ahol a part szakad... A hallgatók kedvesek voltak, a képen is látható utolsó percek során amikor megvolt az eredményhirdetés, majd õk köszönték meg, aztán lassan szétszéledtek. Még egy órát majdnem maradtunk mert a papírmunkát el kellett végezni – aztán ennek is vége lett, egy félév múlva lesz hasonló, akkor a keresztféléveseknek (és akiknek most nem minden sikerült).
