Szegény nagylányom :( Sikerült kocsijával összekoccannia (vagy nem?) valakivel, egészen feldúlta hogy a biztosítási papírral kellett vacakolnia... Mondjuk szerintem palira vették, de nem akartam nagyon nyomulni, nagyon erőltetni azt, hogy a problémát úgy oldja meg ahogyan azt én helyesnek találom. Jó lenne ha megszokná hogy ha problémája van, habár tanácsot is, segítséget is persze hogy kérhet, és kap is, de alapvetően maga oldja azt meg. Van is erre benne hajlandóság amint minden ilyen korú fiatalban, de más általában a hajlandóság és megint más a kritikus helyzetben való helytállásra való képesség.
Kicsit bővebben a történet: tegnap, hétfőn kilenc tájt értem haza, fél óra múlva telefonon jelentkezik a nagylány, hogy koccant a kocsijával a házhoz közel, jön fel a papírokért... Mondjuk első körben más tippje volt de arról hamar lebeszéltük. Mint kiderült, fura egy affér lehetett: amint tili-tolizott, valakit mögötte hirtelen fékezésre késztetett, az a járdaszigeten leamortizálta a felniját. Én nem adtam volna papírt, jöjjön a rendőr vagy húzzon az illető ahova akar – ezt mondtam is a lánynak – de ő a papír mellett döntött. OK, így lett – elmondtam, szerintem mi a jó megoldás, a nagyon rossz megoldástől sikerült távoltartani őt, innen kezdve meg úgy alakítja ahogyan jónak látja. Fontosabb az hogy lelkileg nagyon megviselte őt adolg, még ma kedden délután sincs egészen formában. Reméljük, hamar kiheveri, előfordul az ilyen, nem nagyon érdemes lelkizni sokat felette...
Szépen tavaszodik. Az első kép a suliban, a dohányzó udvarban készült, valami díszcserje szépen kilevelesedett. A második odahaza, a ház előtti kis fácskáról készült ma reggel.
Díszcserje közelről az iskola dohányzó udvarában
A ház előtti kis fa kibontotta szirmait
Délelőtt két óra a sajátjaimmal. WEB lap készítés, Mozilla HTML szerkesztővel. Régen volt tananyag, elég nehezen ment. A németesek alig készültek el vele, igaz: ők a nulladik órára jöttek, 45 helyett csak 40 percük volt. Az angolosok egyébként is mintha ügyesebbek lennének, sokan közülük egészen jó készültségi fokra jutottak a feladattal. Az öt érettségi gyakorlati témakört mostanra átvettük velük, most egy darabig ugra-bugrálunk a témakörök között, felfrissítjük a korábban tényleg elsajátított, de esetleg feledésbe ment tudásukat. (Mondták is egyesek a feladatot meglátva: „Ezt annakidején hogyan is csináltuk?” Éppen ezért vesszük kis kihagyás után újra és újra elő...)
Ezután kettő óra gép karbantartás, a saját termemben volt egy nem induló gép. Én ilyet még nem láttam: ha az egeret leveszem, megy a gép, ha az egeret visszateszem, leáll! Kikapcsol, a táp elhallgat... Fene érti, mindesetre az egeret kicseréltem, a gép most megy... Be is állítottam egy plusz asztalon egy plusz gépet, délutánra kellett...
A francia csoport utolsó csoportos megmozdulása :) a WEB-es elégedettségi kérdőív kitöltése volt. Nagyon meg van a dolog bonyolítva: a csoportvezetőnek kell a csoport névsorában megadott E-mail címekre egy eseti azonosítót és jelszót elküldeni, ezzel a diák bejelentkezik majd egy négy képernyős, közel 100 itemes kérdőíven kell a gyakorlat mindenféle jellemzőiről véleményt mondania. A terem dugig volt (18 tanulói gépem van, egy a kivetítős gép és egy a most beállított), a diákok nem voltak nagyon izgágák de még így is eltartott mindenestül vagy 70 percig a móka. Jövőre ha lesz ilyen pályázat – jó esély van rá – akkor már nem lehet egy teremben egyszerre feldolgozni ezt, mert 24 fős csoport lesz, a pályázatot ennyire adatták velünk be.
A párizsi csoport utoljára együtt: WEB-es elégedettségi kérdőív kitöltése
Részlet a Haller téri parkból
A Haller tér virágzó fája
Húsvéti báránykák és nyulak az Árkád üzletközpont földszintjén. Olyan giccses, de olyan sokan megbámulták :)
Naplemente, Örs vezér tere, metró végállomás
Virágzó fa a házunk előtt
Virágzó fa a házunk előtt
Naplemente a Ferencvárosban
