(#2209) 2012. július 14., szombat
(telefon) Pénteken este elmentünk sörözni: Gyuri (õs szervezi ami annyit tesz, körbetelefonál), Tibi, Lajos és én. A Bródy-ban szólt a telefonom. A számot kiírta, de nem mondott nekem semmit. Sárika volt az... Kissé megijedtem, ha õ hív, az általában (eddig mindig) azt jelentette, jelenti, hogy valami nagyon nincs a melóval rendben.
(Sárika) Most viszont azzal kezdte, hogy saját magának van valami gondja és kér segítséget. (Mit mondjak, ez alig elmondhatóan megnyugtatott, sokkal inkább szeretem az ilyet mint ha arról értesít, hogy hivatalos lecseszés jött valami határidõ elmulasztásáról...) Saját magának valami szállásfoglalást intézett odabentrõl, a suliból. Ehhez, ha jól értettem, E-mail útján kellett visszaigazolni valamit. Ezt Sárika meg is tette. A gond csak az, hogy õ tizenharmadikán volt utoljára, lejárt a szerzõdése (nyugdíjasként segített ki minket azután, hogy Zsuzsa elég rapid módon felállt és távozott). Sárika kérdése az volt, hogy oda, az iskolába érkezõ leveleket meg tudja-e nézni máshonnan.
(régi) Sajnos a válasz nemleges, az az iskolai levelezés egy régi maradvány. Azt én csináltam, nem csak ami a kialakítást de ami az ötletet illeti azt is.
(NDS) Akkor, a Sulinet-es idõk kezdetén az Iskolának nagyon kicsi volt a sávszélessége és ezért jó ötletnek tûnt az, hogy a szerverre, ami a belsõ és a külsõ hálózat között az átjáró szerepét töltötte be, erre telepítettem egy levelezõ szervert. A belsõ hálózatból az iskolai gépekre telepített levelezõ programokkal tehát „csak” ezt a szervert kell elérni, innen olvassák le és ide teszik feladás céljából a levelezõ programok a leveleket. A szó szoros értelmében a levélkezeléshez nem is kellett Internet kapcsolat (a dolog innen adódott: sok-sok éve amikor még Sulinet sem volt, tanítottam a belsõ hálózaton levelezést...) Ha tehát a net éppen nincs, akkor is lehet egymás között korlátozás nélkül és türelemmel még kifelé is levelezni: türelemmel, mert meg kell várni amikor megint van net és a szerveren csücsülõ levelezõ szerver adja és veszi a leveleket. (Nagyon régen, az akkor még létezõ Szabóky két fiatal srác rendszergazdája mutatta meg, hogy egy napi kettõ, három alkalommal betárcsázós kapcsolatot létesítõ net eléréssel a szerveren is meg lehet ilyen kompromiszumokkal oldani a levelezést. A muszáj egészen trükkös megoldásokat indukál :)) Hja, és a levelek nem is kerülnek el a szerverrõl azaz akárki akárhol bejelentkezve eléri a saját leveleit, azt mindig másét vagy az övét más nem. Ezt nevezték a levelezõ NDS integrálásának (az NDS a Novell címtár szolgáltatása volt), bár a lényeg szempontjából ez nem fontos...
(WEB-es) Mára ez a rendszer elavult, nincs mit tenni, mára már mindenki aki valóban használja (én is!) WEB-es levelezõt használ. Annak meg a sulihoz csupán annyi a köze, hogy azt a net elérést használja...
(hova lett?) Sajnos mindezekbõl az következik, hogy Sárika, aki csak az iskolai levelezést használta, a feladott de fõleg a kapott leveleihez csak az iskolai valami gépén férhet hozzá. Van más mód is, de az nálunk nincs, soha nem is volt telepítve... (Leszámítva persze azt az esetet, a kizárólagosan sulis hozzáférés tekintetében ha a rendszergazda átirányítja azokat a leveleket: ilyet annak idején csináltam másoknak és magamnak is. Most, amikor a saját benti levelezési lehetõségeimet néztem meg hogy puskázzak, érdekes módon vettem észre, hogy a saját acc-om átirányításából csak éppen a célcím hiányzik! Hát ilyet én biztosna nem csináltam, hiszen sokáig érkeztek meg a sulis címemrõl a levelek a másikra. Egy ideje ezek szerint nem, bár ezt olyan nagyon nem vetem észre. A fájl június 13-án változott, ám Gábor szerint nem õ csinálta. Hát, érdekes...)
(ötlet) Szóval sem átirányítása Sárikának nincs sem nem külsõ E-mail címet nem használt. A kérdésére, hogy akkor otthonról hogyan tudja a levelét elolvasni, sajnos negatív választ kellett adjak: sehogy. Aztán gondolkodtam, és rájötem hogy esetleg de, fõleg ha azt a szállás visszaigazoló levelet majd ezután küldik – ami esélyes – ha megcsinálom neki az átirányítást.
(átirányítás) Így is lett. Szombaton bementem a suliba. Ehhez Jónásné Marikával ki kellett a riaszatót kapcsoltatnom. A dolog nem valami nagy mutatány, egy kétsoros szövegállományt kellett a felhasználói fiók leveleket tartalmazó mappájában elhelyezni. A konzolt az irodai gépemre átvéve le is ellenõriztem, a kérdéses címre írott levelem – ezt a szerveren futó levelezõ szerver mutatta it – azonnal ment kifelé is, a megadott címre. És mivel azon (egy GMail-es cím) volt ooo beállítva (out of office, automatikus üzenet ami a feladót a levél megérkezésérõl értesíti annak feladóját) azaz még ilyen nyugta is volt. Ha megjön Sárikának a levél a szállás visszaigazolásáról, az a megadott GMail-es fiókba indul és landol... Rutinmunka, valaha ez, ez is az én feladatom volt...
Régen volt...