Vasárnap megnéztük a Szépművészeti Múzeum kiállítását: „... és akkor megérkeztek az Inkák.”
Szépművészeti Múzeum
Kutya meleg volt aznap, egészen jólesett hogy már a múzeum előcsarnokában kicsit hűvösebb volt mint odakint. A Pedagógusigazolványra adtak 50% kedvezményt, ez mondjuk jólesett (habár nem kellene egy pedagógusnak annyira ágrólszakadtnak lennie, hogy ilyesmire rászolruljon, de ez egy másik post lehetne). Az Inkák kiállítás két nagy termet tölt meg, a be- és a kijrat szabályszerű zsilipeléssel lehetséges és ez nem csak a szó átvitt értelmében zsilip hanem szó szerint. Lehet, légmentesen zár a duplaajtó és biztosan csak akkor nyílt ki a befele menet használt zsilip belső ajtaja, amikor már szusszanva lezárult a külső. A belső tér szmottevően hűvösebb volt, lehet, a zsilipelésnek ez volt az oka (Avagy a műtárgyakat kell egészen szigorűan klimatizált és ellenőrzött páratartalmú légtérben tartani? Nem vagyok ebben biztos.) Felmerült bennem, mi van ha áramszünet van, nem működik a zsilip ajtaja, bentrekedünk? A válasz egy hatalmas UPS a zsilipeknél, de akkora mint egy nagyobb méretű PC... Azt hiszem APC márkájú, ilyen van a suliban is aszerverem mellett, de ennek a kisöccse, nem is tudtam hogy a sorozatban ilyen hatalmas is van.
Ja a kiállítás? Az érdekes volt, rengeteg prekplumbián műtérgy és nagyon sok, meglepően szakszerű – már amennyire meg tudom ítélni, nem vagyok sem történész sem a korszak ismerője – leíró tabló. Minden, de a legutólsó kötőszó is szerepel a kiírásokon angolul is! A kiállítás kicsit zsúfolt, de hát ha ennyire fontos hogy klimatizálják, gondolom roppant költség lett volna több teremben szétszedve bemutatni az anyagot illetve azsúfoltságot a nézettség is növelte, annyian voltak látogatók mint a Sparban péntek délután vásárló :) Ez utóbbit, a sok látogatót persze magyarázza az időpont is, vasárnap délelőtt felteszem a legerősebb időszak illetve a marketing: a kiállítást ha nem is agresszíven, de jól észrevehetően reklámozzák a médiában. Ennyit a körülményekről... Ami a kiállított anyagot illeti, érdekes. Számomra leginkább a teljes írásbeliség nélküliség! Nem is tudok hirtelen kultúrát, civilizációt vagy minek nevezik ezt, amely írásjelek és írásbeliség nélkül meglett volna, de úgy látszik, az Inkák és az őket megelőző különféle kultúrák egészen jól elvoltak. Szerepel a kiállításon is a kipu (quipu az itt látott helyesírás szerint), és a felirat szerint ez szolgált írás és számok rögzítésére, valójában azonban ez nem több mint feltételezés mert a quipu-k maguk sem egyformák, kultúránként mutatnak fontosnak tűnő eltéréseket illetve mert soha senki még nem fejtette meg ezeket. A Dél-Amerikai rosetti követ soha sem találták meg! Szóval több, egymásra rétegződő civilizáció feltehetően (a maradványok szerint bizonyosan) komplex infrastruktúrával akár műszaki akár társadalmi összefüggésben, és sehol egy leírás, egy szövegekkel televésett kő vagy egy pergamenszerű lámabőr... Semmi ami írást hordozna. Már amennyire a maradványokból ez rekonstruálható – a Spanyol hódítás nem csak mert volt, hogy ott volt, de nagyon tudatosan is irtotta, pusztította ezeket az emlékeket. Összességében érdekes volt, habár rengeteget kellett olvasni :) és elég bonyolult az egyes kultúrák időbeni és térbeni elhelyezése – habár ebben ad némi segítséget egyik-másik tabló. Végül abszolúte szubjektívan: a kiállítás általános üzenete (már ha van neki ilyen) az micsoda fejlettséget értek el ezek a kultúrák. Na ebben nem vagyok biztos. Komoly ellenállás nélkül omlottak össze az európaiak érkezésekor amit persze indokolhat az is – ez szerepel is az egyik tablón – hogy erőforrás-szegény környezetben fejlődtek ki. A fejlettség más szintjén voltak, mint az európaiak. Igaz lehet, de ez nekik sajnos már nem számít és ami talán fontosabb: az európai rablókat egyáltalán nem menti fel. Érdekes gondolatkísérlet, hogy ezen kultúrák agóniája vajon mennyivel hosszabb, ha a Spanyolok toleránsabbak, ha a tizenhatodik századi felfedezők a huszonegyedik század be- és elfogadó hozzáállásval közelítenek. Úgy hiszem, a tényen, hogy eltűntek, nem változtatott volna bár nem mindegy a mód sem. Akkor fizikailag is megsemmisítették a tárgyi emlékeket, ma már nem tennék de valószínúleg a civilizációjukat ma is felszívná, magába olvasztaná az európai. Kevésbé fájdalmasan, kevésbé durván de valószínűleg visszavonhatatlanul. Akkor persze sokkal több emlék maradt volna fent és akkor talán ma olvasni tudnánk a quipu-t :)
(A post nincs készen, még folytatom...)