(04:42) A hétvégén nagyon szép, őszi idő volt: hideg reggelekkel és korai, hideg alkonyokkal de napközben zavartalan napsütésben eléggé felmelegedett az idő... Új hét, a tanév harmadik hete kezdődik. Az elmúlt kettő elég ronahós volt, reméljük mostanra beáll a tempó. Nem azt akarnám, hogy semmittevés legyen, de jó lenne már ha nem egyszerre kellene két-három dolgot csinálni hanem szépen végigvihető lenne egyvalami mielőtt a másik dologba belefogna az ember...
A péntekről írtam, na az tipikusan ilyen „lóhalálában” nap volt. Délután, este a szombati főiskolás foglalkozásra kellett felkészülni. A szombati nap jól telt és jól eltelt... Sokan voltak a főiskolások, és habár a beállított plusz gép nem kellett – nem is lehetett volna használni mert a kivetítő elrendezése miatt mert végül is nem lehetett így ehhez a plusz géphez hozzáférni – a tanári gépen bizony kellett egyvalakinek, hallgatónak dolgozni. A 18 fő tanítására kitalált teremben 21 fős csoport volt és akkor még az előadónak is kell gép... Szóval csúcsrajártunk :) Mindegy, a foglalkozás megvolt. A tantárgyi programnak megfelelően... A program szerintem alapvetően elhibázott, mert egyfelől irreálisan sokat fog át (ennyit ennyi idő alatt csak elég sekélyesen lehet megtanítani, főiskolán pedig ennél több kellene legyen a cél), másfelől pedig egy egészen tisztán elméleti és egy csakis gyakorlati részt fog „egybe”, ami miatt elég furcsa lett a foglalkozás is, a számonkérés is: a foglalkozás majdnem egyik csak elmélet volt, a számonkérés is. A délután volt csak gyakorlati: WEB lap készítése, a HTML nyelv megismerése. Mindegy: azt végeztük el, amit elvártak tőlünk, még ha talán nem is az kellene a hallgatóknak – de ez már a tantárgyi program készítőjének a felelőssége... (A tárgyból nyár elején szigorlat lesz, nagyon a tantárgyi programtól eltérni nem akarok...)
Szombaton este már semmit csinálni nem volt kedvem... Valamelyik kereskedelmi csatornán a Gyűrűk Ura II. ment, annak megnézése egészen kiválló alibi volt: símán elaludtam rajta, pedig a filmet nagyon szeretem.
Vasárnap reggel kijavítottam a szombati főiskolás foglalkozás dolgozatait. Abban állapodtammeg a hallgatókkal, hogy ez a jegy lesz ennek a tárgynak az osztályzata; két másik tárgyunk is lesz és így jön majd félév végére a három osztályzat össze. A 21 fő persze mivel tudta hogy számon kérem, lelkesen jegyzetelt, illetve a jegyzeteiből símén megírta ezt a kis záródolgozatot. Egy hármas, három vagy négy négyes született, a többiek ötös... Mondjuk már ez is differenciálás :) Azután beszkenneltem a dolgozatokat: a papírost kidobom majd, a digitalizált változat meg örök időkre megmarad. Azon gondolkodom, ha időm lesz akkor a hallgatók E-mail címére kiküldöm a beszkennelt változatot. Nem lett nagy, a két oldalon dolgozóknak (akik az A4-es papír mindkét felére írtak) sincs több, mint 1 Mbyte, ennyit valamennyiük postaládája kibír :) Utána kimentem Ürömre. Kicsit késtem – apám nem mulasztotta el utalni erre :) - de fél tizenkettőre ott voltam. Fényképeket szkenneltem be, apám erre az ötletemre nagyon ráharapott: augusztus legelején, azt hiszem hetedikén voltam nála legutóbb, akkor is az egész nap ráment és több száz régi családi fényképet szkenneltem neki be. Most is körülbelül ennyi volt, úgyhogy lassan CD nem is lesz elég majd a lemezre mentésre, egy DVD-t is megtöltenek a képek. A baj csak az, hogy apám gépén CD olvasó van, nem DVD, lehet ezt nála ki kell majd cseréljem. Eltelt a nap: egy órakor Marikánál ebédeltünk. Karcsi a nagyobb fia és Amerikából a veje volt is. Na ez a srác nagyon nem mosolygós: nem tudom, miért volt ennyire komoly, igaz mindig ilyen volt, valahányszor találkoztam vele... Az ebéd finom volt, Marika kitett magáért :) Ebéd után a többi kép: de akkor már látszott, ezzel nem hogy aznap, de még egy plusz nap alatt sem lehetne végezni. A képek zöme a hatvanas évek végén, a hetvenes évek első felében készült, habár ötvenegyes, ötvenkettes családi képek is akadtak szép számmal... Este hétkor hagytam abba – akkora mér azt hittem, kilyukad a hátam a sok üléstől – és nyolcra értem haza. Vasárnap este megint nem volt meló, pedig kellett volna: az osztályozó naplómat meg kell írni (ez az egyszerűbb meló, csak idő kell hozzá ész nem :)) és az órarendben fontos és a kollegáknak fontos apró igazításokat tenni... Mivel tegnap este megint csak ejtőzés volt :( hát ez mára marad.
Orsi a Várban (azt hiszem: Magyar Kultúra Alapítvány) egy kiállítás megnyitóján táncolt, nagyon fel volt dobva vasárnap este, amikor megjött... Állítólag egy helyen voltak Nórával, érdekes :) hogy Nóra ezzel együtt vagy fél órával hamarabb jött haza. Nóri egyébként vasárnap idehaza volt, Erával ejtőztek, aztán délután lementek ide a lakótelepi parkba: ott valami búcsú szerű buli volt, már évek óta mindig kora ősszel rendeznek itt ilyesmit. Korábban együtt mentünk le, de hát mostanában olyan ritkán vagyunk még csak simán idehaza is együtt, nem hogy együtt mennénk valahova. A leányok mennek a maguk programja után, ritkán vannak egyszerre itthon...
(15:09) Uh, lassan lecseng a nap rohangálós része. Nagyon az volt... Reggel a tantárgyfelosztás egy hibáját kellett kijavítani, ez bizony benne maradt még azután is, hogy a referens átvette – mondjuk a referens vette észre... Ezzel is el voltam egy ideig, de óráim is voltak. Ma szerencsére nem kellett a lovak közzé vetni a gyeplőt azaz mindegyik órát szépen megtarthattam, nem hagytam magukra a srácokat netezni órán (és sajna olyankor: óra helyett), hanem dolgozunk a srácokkal. Az órarenddel kapcsolatosan is jeleztek a kollégák sok észrevételt amit kezelni kell. Az osztályozó naplóm még mindig nincsen kész és a holnaputáni szülőire is kellene készülni. Meg kell csinálni a szakköri igények és a rendelkezésre álló keret alapján azt, hogy ki milyen tanórán kívüli foglalkozást tarthat. Valami kérdőív is befigyelt megint, most az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatban. Na ez így nem pontos, mert nem az iratok adatainak elektronikus kezeléséről van szó (ennek még értelmét is látnám) hanem az elektronikus iratok adatainak kezeléséről. Imádom az ilyen kérdőíveket :( Persze, soha ne legyen ennél több macera valamivel, a sok „nem, nincs” beírogatása alig perceket vett igénybe... És ha mindez nem elég, az egyik teremben az eddig nem használt kivetítő, számítógép párost életre kell kelteni, az oda szervezett órákon használni akarják majd azt.
Kiürült az iroda és persze hogy ilyenkor kell mindenkinek idetelefonálnia. Na mindegy, telefonügyeletes is rég voltam.. Sebaj, addig meg tudom csinálni a szakköri igények összesítését, aztán este majd a kivetítős gépet beállítom – holnap ennek a működését már be kell majd mutatni...
