(05:08) Szombat, kora reggel... Lehűlt az idő, tegnap hazafelé jövet a SzÁMALK-ból már eléggé harapósnak éreztem és a kocsi fűtése sem sokat segített, csak valamikor a Lágymányosi h-don kezdett érezhetően melegedni. Az eső szerencsére elállt, nálunk majdnem egész nap esett. Most hajnapbak sem sik viszont rettentően nagy a szél. Itt a kilencedik magasságában különösen, nincs körülöttünk ilyen magasságú ház – csak odébb, az Üllői útnál – és nincs ami megfogja a szelet. Zörgeti, tépi cibálja rendesen az ajtót, az erkély korlátra kitett most már levéltelen növényeket...
(A hajnali órának megfelelően – meg talán a péntek esti és éjféli leállás miatt is – másodmagammal vagyok csupán aktív a blogol-on... Na ilyen is ritkán van :))
A mai foglalkozás eléggé meg fogja azt hiszem viselni a hallgatókat mert nem nagyon humán... Persze az informatika egészében nem az szerintem, de a mai, a VRML alapvetően geometriai ismereteket kíván és ad), ez meg a matematikára emlékezteti őket és a hallgatók többsége, szinte mindenki csendes undorral gondol erre vissza... Fordítva mondjuk én sem szerettem a magyart a középiskolában (habár nem emlékszem, hogy nagyon utáltam volna – egyszerűen idegen volt, olyasmi amiben érdekeset nem nagyon találtam. Nem a tárgy tárgyában, a versekben de különösen a novellákban és regényekben, azok egyike-másika meg tud érinteni, de hogy egy verset elemezzenek ez nekem kissé olyan mint mondjuk mértékegységgel mérni egy érzelmet. Alapvetően elhibázott koncepció... De nem erről akartam írni...) Szóval a reáliákat a hallgatók többsége símán utálja, persze ezért készülnek könyvtárosnak. Na ehhez képest ma a geometriával fogunk foglalkozni elég mélyrehatóan :)