Szerdán, alig hogy kialudtam magam az érettségi előkészítése és utómunkálatai nyomán – dehogy aludtam ki, de hát lépni kell – a következő feladat az országos kompetencia mérésen minőségbiztosítás, én a Puskást kaptam, az hozzánk nagyon közel van. Mint kiderült, a feladat egyszerű: csak ott kellett lenni, szemmel kellett tartani a történéseket, ráadásul nagyon szerencsém volt, remek helyet kaptam: komolyan is vették a feladatot, nem is volt sok osztály (összesen három, két normál tantervű meg egy Arany János tehetséggondozós), szóval „csak” figyelni és szemmel tartani kellett... Tulajdonképpen azt sem: a gyerekek is, a kollégák is komolyan vették a feladatukat, szépen rendben szabályosan dolgoztak. A megbízólevelem aláíratása után a Puskás igazgatója, Dr. Horváth László nagyon szívélyes volt, majd két óra hosszat mesélt, kalauzolt végig az épülten, mutatta büszkén mennyi minden van abban az iskolában...
A Puskás távlati képe
Ez az a csukott bútorszállító, amit az LGT is megénekelet, ahonnan a hazai rádiózás elindult. Soha sem hittem volna, hogy tényleg létezik és látni is fogom..
