Tegnap voltak megint nálam a lányok: Zsófi és Réka. Orsi most nem jött, sajnálom, mert nagyon közel az érettségi és rengeteget kellene még tanulniuk szóbelire, de hát csodát nem tudok tenni. Szóval a kis csapat tegnap legfeljebb 50%-os volt, ami a létszámot illeti. Keveset felelnek a diákok órán, a szóbeli meg akár hogyan is, de ilyen produkció... Persze, fontos az is mennyit és mit mond el a felelő, de másfelől meg a feleltető általában nem tudja magát függetleníteni attól, amilyen hatást a felelő tesz rá azzal, hogy szépen, folyékonyan és gördülékenyen fejezi-e ki magát vagy ellenkezőleg: bizonytalankodik, félve és magabizonytalanul adja elő azt amit tud. A gyakorlati előtt rutint kellett velük szereztetnem a vizsgán szokásos feladattípusokkal kapcsolatban. (Mondjuk ez nem sikerült tökéletesen, és ebben más mellett az is benne van, hogy a rendelkezésre álló idő ehhez nem volt elegendő. Ha szeptemberben elhiszik, hogy ebből fognak érettségizni, jobb is lehetett volna az eredményük, de hát ennyi időnk volt, ebből hoztuk ki szerintem azt és annyit, ami és amennyi lehetséges volt...) Szóval a szóbelire más a feladat, és sajnos kettős. Sajnos, mert erre is keservesen kevés az idő... Egyfelől a tárgyi tudásukat kellene erősíteni, ez viszont elég nehéz mert a tárgy reál tárgy, nem csak reál de olykor műszaki jellegű rész-ismeretekkel is, ez meg nagyon-nagyon távol áll tőlük. A másik, amiben erősíteni kell őket az ez előadásmód. Amit tudnak azt is bizonytalanul, inkább kérdezve mint kijelentve mondják el, ez szerintem nem tesz vizsgán jó benyomást. A gyakorlati vizsgájuk óta tegnap találkoztam velük másodszor, és csak egy alkalom van már, azaz roppant kevés esély van a rendes felkészítésre, sajnos... A tételeket végigbeszélni, tartalmilag ennél több nincs, és annak is örülhetek ha mindegyikük egy tételt el tud mondani: igaziból, szemtől szemben, elejétől a végéig. Végül: a dologban talán a legbosszantóbb, hogy a saját iskolájuk semmi érdemi támogatást ehhez nem nyújt... A gyakorlati előtt egy alkalommal bemehettünk és ott, az ő géptermükben, a leendő vizsga helyszínén gyakorolhattunk... A szóbeli tételeket kidolgozva megkapták... Ennyi – más nincs...
Érettségi...
2008.06.07. 13:28 kdorozs
3 komment
Címkék: informatika iskola tétel gyakorlati felkészítés szóbeli felelés kidolgozott Réka Zsófi Szentgyörgyi gyakorlés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kdorozs3.blog.hu/api/trackback/id/tr525898123
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Béb, a zagresszív kismalac 2008.06.08. 11:13:23
Tényleg egyre kevesebb a szóbeli számonkérés. Ki tudja miért (na jó, vannak tippjeim*) és amikor eljön az érettségi,vagy az egyetemi szóbeli vizsga, akkor a többség csak hápogni tud! Itt vannak az évfolyamtársaim, jogászok és nem tudnak épkézláb magyar mondatokban fogalmazni... Ahhh!
* nyilván egyszerűbb egy röpdoli, gyorsabb is, s nincs az a probléma, hogy mi történik, ha a tanár netán nem tudja fegyelmezni a felelőt... stb.
Dorozs 2008.06.08. 12:50:28
Béb: pontos a diagnózis... Mondjuk vannak szakmák ahol ez nem baj, egy autószerelő em a retorika mestere ez rendben is van, de egy tanár pláne egy jogvégzett ember ki kell, ki kellene hoyg tudja fejezni magát szépen, pontosan és tetszetősen. Nos, tanárokat ismerek, maradjunk abban, nem teljesül sokukra ez :)
Béb, a zagresszív kismalac 2008.06.09. 11:31:10
Sok jogász - sajnos magasan a többség - nem tud választékosan fogalmazni. Mi több normális magyar mondatokban beszélni sem! Katasztrófa!
A tanárok meg... Mikor az emberek többségéből - SAJNOS! - úgy lesz tanár, hogy érettségi után menjünk bölcsésznek, mert de jó lesz. Ha már ott vagyunk, csináljunk egy tanári diplomát is. S ha már máshol nem tudunk elhelyezkedni, hát menjünk tanárnak...
Kinek nem inge, ne vegye magára!
