(#822) Szombat reggel van. A mai program Versailles. Előtte azonban reggel, a hét órai reggeli után lementem fél nyolcra a mekibe. Senki, egy teremtett lélek nem volt ott, csak az egy pasi aki kiszolgált volna ha van kit, ehelyett az egyik olajsütővel babrált és mellesleg telefonált. Azt hittem, jó francia szokás szerint ha fél nyolckor nyitnak akkor háromnegyed nyolckor még zárva vannak, de nem: csak éppen a kutya nem volt még ott. (Bezzeg pénteken este akkora volt a zsivaly, mindenki a környékről mintha ott akart volna vacsorát venni. És tényleg, a pénztár előtt volt sor, szabad asztal az volt mert a legtöbben csak elvinni akarták a kaját.) Szombat reggel tehát senki, nem szinte hanem totál senki nem volt. A szokásos: egy tea, és feltöltöttem a csütörtöki meg a pénteki post-ot a FÁY-ra.
Oda menet is, visszafelé is csináltam pár képet erről a környékről. Elég lepukkant vidék, nálunk talán a nyolcadik vagy a kilencedik kerület egyes, roggyantabb részeihez lehetne hasonlítani. (Biztosan van Pesten másutt is ilyen szakadt környék de azokat nem ismerem...)
Háztömb a Blvd St Ouen-en, a Blvd Nay-től kifelé
Ezen a kis utcán szoktam a mekibe menet átvágni. A végén látszik a szálló épületének egy része
Ilyen trió takarította az utcát kora (?) reggel. Na jó, fél nyolc magassága szombaton nem túl kései :)
Háromnegyed kilencre jött a busz is, Fabrice is... Fabrice most pontos volt, tegnap a Vilette-nél vártunk rá vagy 10 percet....
Három diák a csoportból, Fabrice és a negyedik messzebb a háttérben... A buszra vártunk azt hiszem, ma majdnem teljesen pontos volt mindenki...
Ez már Versailles... A buszvezető most nem tévedt el (mint tavaly – akkor a GPS-sel babrált valami aminek az lett a vége hogy kétszer is láttuk a Grand Arche-ot :)), szóval most sima ügy volt, egész gyorsan kiértünk. A képen a palota egyik oldala
Na igen...
Eredetileg 11:10-re szólt a jegyünk (fogalmam sincs minek bohóckodnak a franciák ezzel az időre szóló belépővel hiszen semmi sincs ami szolgáltatást igénybe vennénk, nincs vezetés egyszerűen csak végigmegyünk a palotán, és a pontosság amúgy sem róható fel hibájukul úgy általában), szóval negyed tizenkettő tájtra szólt volna a jegyünk de alig egy óra maradt volna így a parkra ezért Joël áttétette 10:10-re... ez mondjuk annyit jelentett, hogy filctollal átírták neki a jegyét, nem hiszem hogy ennél több lett volna de mindegy. Szóval a buszból kiszállás után körbejártuk nagyjából a palotát aztán belépés és a palota végignézése következett.
Ez még odakint, a palota parkja. Soha nem láttam még csak kora tavasszal, biztosan nagyon szép akkor is, amikor teljesen zöld...
Ez is még odakint, a palota parkjában levő szökőkutakat ilyen alakok szegélyezik... Sok ilyen van, de nincs kettő egyforma. Mennyit dolgozhatott vele a művész, pedig e szobor is csak egy a sok közül...
A tükörterem. Tavaly ez még nem volt készen, a felét deszkafal zárta. Elgondolkodtam (most, nem tavaly), hogy aki a felújítás alatt jön és nem láthatja a teljes palotát, mint például itt is a tükörteremnek csak egy részét tavaly, vajon annak olcsóbb a belépőjegy?
Az a képeken is látszik, hogy rengeteg az ember, a palotában még ilyenkor is, amikor nincs szezon, rengetegen vannak.
Ez a terem tavaly is nagyon tetszett. A francia történelem nagy eseményei vannak rajta, legalábbis amit a klasszikus történelemértelmezés (azt hiszem) annak tart, azaz a csaták, bevonulások, meghódítások – jó sok butalitás már-már annyira színpadiasan beállítva ami megmosolyogtató –, illetve a végén pár képen olyan proklamáció féleségek kihirdetése is. A képek nagyon tetszenek de sajnos sokról azt sem tudom micsoda, néhányak meg a neve mintha ismerős lenne mert kellett volna tanulni történelemből de sajnos elfelejtettem, csak emléknyomok maradtak meg... Maga a terem is nagyon tetszett...
Ezután egy olyan csarnokon mentünk át, amiben mell- és egész alakos szobrok voltak, ők is a francia történelem nagyjai. Királyok, festők, zenészek, hercegek, meg ahogy mondani szokás, egyéb válogatott cigánylegények :)
A filozófus Descartes, aki szerint annyira fontos a kételkedés...
A palota végigjárása után következett a park. Az idő rosszabbodott kissé, a reggeli majdnem napsütésből borultság és erős szél lett és ahol az embert érte a szél ott bizony hideg is volt. Nem baj, ennél sokkal rosszabb időink is voltak már itt, ez kimondottan szerencsés napnak tűnt!
A palota távlati képe a park felől...
A parkba menet Joël-ék nagyon nem találták az irányt. Nem hiszem hogy szándékosan, Joël egyszerűen ilyen, nagyon nem tud tájékozódni. A korábbi években a francia kísérőink soha nem jöttek velünk, most viszont elkísértek a Kis Trianon kastélyhoz.
A Kis Trianon kastély vagy palota. Bentről nem láttuk, ide nem volt érvényes a nagy palotára váltott jegyünk
Visszafelé a Kis Trianon kastélytól jövet láttuk ezt a táblát... Na ilyet sem láttam még...
Visszafelé fényképeztem le a palotát ebből a szögből. Ez nem a közismert elölnézete...
Ezután már ott nem volt más program – vissza a buszra. Nem volt nagyon messze a séta, mégis azt hiszem mindenkinek jól esett lehuppanni a buszban. Alig 10 perccel az indulás után a srácok fele aludt :)
Visszafelé átmegy az út a Szajnán, előbb a partján vele párhuzamosan fut utána meg egy ívvel raja át – a képen az ív éppen látszik. )A kép gyenge minőségű mert a busz ablakából készült.)
Kiszállás a buszból nem messze a szállótól... Elmentünk Zolival a törökhöz ebédelni, a 15 főből 11 velünk tartott. A töröknél eszméletlen volt a tömeg, alig fértünk be – de jellemző a török üzleti hozzáállására hogy csinált nekünk helyet, 13 fő azért csak 13 fő :):) Ebéd után Zoli visszajött s szállásra, én elmentem pénzt kivenni (a hétvégén napi két étkezést finanszírozunk mi és még a
passe navigo-kat is fel kell töltenem), meg virágot is vettem. Este Joël jön értünk, meghívott magához vacsorázni – mégsem mehetünk üres kézzel...
Ebben a virágboltban vettem három szál rózsát. Tetszett, hogy ha egy szál ennyi, a három szálból való csokor pont háromszor annyi és nem kicsinyeskednek a masni, a celofán meg a tzöld árának felszámításával, mint odahaza...
Délután post írás. Igaz, bealudtam közben vagy tíz percet de még így is jó vagyok :) mert Zoli is elkezdett dolgozni valamit a laptopján, iskolai anyag, de 15 perc után kikapcsolta, ledőlt az ágyára és azóta, majd egy órája az igazak álmát alussza :):) Pedig most övé az apró asztal, én felmásztam a felső ágyra a kis géppel, egészen jól elvagyok ezzel itt. Ennyi volt az írás :) Most meg indulok feltölteni az anyagot a mekibe... Este fél nyolcra jön értünk Joël, ez nagyon rendes tőle mert nem tudom, hogyan mennénk ki meg jönnénk vissza késő este... Ma megint nem fogunk egyhamar ágyba kerülni. (A srácok sem, és fokozottan remélem hogy nem csinálnak marhaságot...)
