(#910) 2009. június8., hétfõn kora reggel
Vasárnap ebéd után voltban, aztán szavazni voltam aztán kimentem Ürömre... Esett, pocsék idõ volt, mint múlt héten is
Vasárnap Ürömre terveztem, szándékoztam kimenni. Elsõ ötletem az volt hogy reggel, délelõtt, de aztán lusta voltam, nem mentem... Délután, ebéd után lementem pénzt kivenni, mert Nórának kell bérlet, meg a következõ heti zsebpénze, utána elügettem szavazni. Most a közeli Kõrösi Csoma Sándor iskolába kellett menni. A bolt mellett egy cukrászda, innen hoztam fel süteményt, mondjuk azzal mérsékelt sikerem volt de hát ez van... Utána a boltba. Vettem a sírokra mécsest. Ezek után ki Ürömre...
A közeli Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, itt volt vasárnap a szavazókör vagy körlet vagy hogy is hívják, szóval ide kellett menni szavazni...
Ez a bolt a Kõrösi Csoma iskolával szemben van. Valaha amikor még a lányokkal jártunk le sétálni, a játszótérre utána meg biciglizni a lakótelepre, gyakran vásároltunk itt. Egy cukrászda is van az épületben. (A bolt most zárva volt)
Mondjuk ebéd után, kaja után sok értelmeset amúgy se dolgoztam volna (elég unalmas melók jönnek most sorra), így is majd' elaludtam a metrón, gépelés közben. Elég undok idõ lett délutánra – délelõtt tiszta, ragyogóan napos idõ volt de délutánra beborult és habár hideg nem lett, de állandóan el- és elered az esõ... Az Árpád hídnál már megint közelebb lett volna az a busz amit elkéstem mint amire várni kell, de hát úgy látszik, ezt még véletlenül sem sikerül eltalálnom, azt hogy akkorra érjek ide, amikor indul a busz (vagy értelmesen kevéssel korábban)...
A fene enné meg: eleredt az esõ elég rendesen... Mondjuk már beállt a busz, nem ázok, de Ürömön fogok – még szerencse, hogy a múlt héten Marikától kapott esõkabát itt van nálam, igaz nagyon vékony, de a víztõl megvéd. Esernyõ is jó lenne, de azt meg a suliban hagytam...
Tényleg eleredt az esõ... Hol szemerkélt, hol esett, de mindig vizes volt, az esõkabát nagyon ügyetlen holmi, de szerencsére kicsi és végül is valamennyire megvéd az esõtõl. (Apám amikor szóba hoztam, mesélte hogy Marika az Auchan-ban valami pontgyûjtõ akció során kapta, ezt arrafel mondta hogy nem nagy átéléssel de az udvariasság által megkívánt módon szóba hoztam, nem akarja-e hogy visszaadjam). Ürömön kimentem a temetõbe, szerencsére ekkor alig-alig esett... Utána az Ady utca felé mentem, hátha apám ott van – és ott volt! Most nem Marikáéknál... Tücsi kutya mérsékelt lelkesedéssel akarta leharapni a karomat, ez már jó jel, egy, másfél hónapja, amikor még új szerzet volt, sokkal nagyobb átéléssel ugatott meg. Apám mesélte, hogy Pannit is pont ilyen dühvel ugatta, mondjuk a húgom keksszel és simogatással lekenyerezte. Hát én ezt azt hiszem kihagyom, jó nekem a Tücsi kutyával való viszonyban a mérsékelt tartózkodás, az óvatos egymás méregetése, nem ragaszkodom én a heveny barátsághoz... Apám jól van hál' Istennek és Marika is: voltak Marika szívpanaszával a közelmúltban orvosnál, és a gyógyszeradagot rendezte át kicsi az orvos, ennél komolyabb terápiát nem tartott szükségesnek. Apám természetesen napi politikáról szeret beszélni, ez végül is jó hír – még ha engem mérsékelten is érdekel – mert ez azt jelenti, nincs baja, nincs betegsége; ha lenne, hát inkább az lenne beszédtéma...
