(#1080) 2009. szeptember 18., péntek
Igazi õsz, nem is a szebbik fajtából... Tegnap, csütörtökön már borult volt a reggel is, valamikor délelõtt elkezdett esni és többé-kevésbé egész nap így is maradt... Az iroda erkélyajtaja nyitva volt egész nap, behallatszott (persze a forgalom zaja alatt) az esõ hangja, ez meg a teljes borultság annyira õszi hangulat, hogy elmondani nem tudom... Nem szeretem ezt az õszt, jobban amikor tiszta az ég... Ez van...
Tegnap nem volt órám, ezzel együtt is elmegy a nap. A tantárgyfelosztás utóvédharcaival telt körülbelül a szokásos napi apróságot leszámítva, tegnap például egy idõsebb kollegina jelezte, hogy pénteken nem lesz, beteg: a helyettesítését csak úgy tudom összehozni hogy pénteken a sajátjaimaknak kell helyettesítsek. Igazából lehetne informatika, csak más a csoport akik még nem tettek infó érettségit azaz nulladikban jönnek és más a németes csoport. Ráadásul infó órát jó ha gépteremben tart az ember, az meg foglalt, hát szakszerûtlenkedés, sima gyerekfelügyelet lesz belõle, ez van...
A tantárgyfelosztás már meglenne, ha a program nem lenne olyan amilyen. Az F2-vel sincs minden rendben. Az egy dolog, hogy nagyságrenddel kezelhetõbb mint a FÕKIR volt, de ez is olyan amilyen. Most például a gyakorlati óraszámokat alakíttatták át velem: ez is egy vicc, nem a valóságot rögzítjük egészen egyszerûen mert azt a program nem képes kezelni. A programot viszont csak ezért nem alakítják át bár annyi, számunkra teljesen haszontalannak tûnõ dolog benne van hogy ez is simán beleférne... Nagyobb gond az, hogy nem lehet a tanulókat kezelni bizonyos szituban és ez nem az én rögeszmém, ezt mutatta tegnap a programozó hümmögése a jelzett probléma kapcsán. Nem tudom, ha ilyen az F2, akkor hogyan lesz ebbõl elektronikus napló. A programot a fenntartó fizeti nem mi, ez jó; ám ha ilyenkor, amikor a fenntartó érdeke lenne még ilyenkor sem módosítják, akkor mennyire fogják majd akkor, amikor egyes elektroniksu napló funkciókat kellene igazítani?
Délután SzÁMALK... Kicsit korábban mentem, egy kínai áruház van a villamos megállótól nem messze, vettem egy cipõt, aztán SzÁMALK... Csütörtökön este már legalább tudtam mi a program. A felmérõ csütörtökön nehezebbnek bizonyult avagy a „versenyzõk” voltak Office használatban járatlanabbak. Egy fõ annyira bepánikolt hogy még levelet sem adott fel, a csapat fele üres levelet de aki csatolt is valamit, azok között is akadt nem egy aki mondta, hogy esélytelen a 80%: ennyit kellene ugyanis teljesíteni ahhoz, hogy felmentést kapjanak a tárgy alól. Nem tudom, van-e benne tendencia: szerdán a WEB programozók voltak, közülük mindenki adott be feladatot, csütörtökön az általános rendszergazdák, közülük csak nagyjából a fele, a többiek neki sem futottak a megmérettetésnek.
Este szemerkélt az esõ, finom vízpermet – undok õszi idõ – amikor visszamentem a suliba. Megjött tegnap a rendelt switch, az új és a másik is a javíttatásból; egy most (illetve csütörtök estig) üzemelõ switch ventillátora kerregett, zörgött. Ennek a cseréje viszont ha csak átmenetileg is, de az iskola nagyobb részén az Internet elérés kikapcsolását jelenti, ezt munkaidõben nem nagyon tehetem meg – ezért mentem vissza este Maga a csere nem nagy ügy... Remélem, nem csináltam vele bajt, nem lazult meg csatlakozó vagy ilyesmi, egy gépen kipróbáltam és ment a hálózat, internet, a teljes próba ma lesz ha a kollégák reggel elindítják a saját gépeiket... Nem tudok nem arra gondolni, hogy valószínûleg ez az utolsó hálózati elem amit én kezelek... Majd meglátjuk mi lesz – pénteken jön az elsõ jelölt. Tudom, hogy más nem nagyon tudja megtenni, de azért van némi morbidság, hogy pont nekem kell azzal beszélgetnem, aki arra a munkakörre jelentkezik amit nekem le kell adnom... Ez van... Végül is én választottam :(
Kora reggel a mai SzÁMALK-os órára készültem. Három óra este, a talán két éve „Dokumentálás WEB”-re címmel tartott foglalkozás nagytestvére. (K.G. beszélgetett velem korábban amikor lement ez a tárgy, akkor elmondtam, szép is jó is de pár dolgot jó lenne még beletenni. Hogy hogy nem, most majdnem pontosan ezek a dolgok vannak a tantárgyban! Persze nem hiszem magam sem olyan fontosnak, sem olyan okosnak hogy feltételezzem, hogy azért került bele, azért lett a tematika továbbfejlesztve, bár ha a véleményem mint egy a sok közül hozzájárult ehhez akkor is elégé büszke lehetek magamra.) Szóval ez a tárgy korábban csak statikus HTML-t tartalmazott. Az persze más kérdés, hogy az akkori csapatomban, a tanulócsoportban akikkel ezt tanultuk, akadt olyan hallgató akinek ez is eléggé nehéz volt, de talán ilyen képzésnek nem statikus HTML-t és csak HTML-t kellene tartalmaznia. Most nem is: van benne a CSS is és a végén XML-t is kell/lehet tanítani majd! Jó lesz habár ezekhez utána kell tanuljak magam is, ismeret szinten képben vagyok, de XML dokumentumok készítésére fel kell majd készüljek. Szóval reggel a mai az elsõ három „HTML, XML szerkesztés” órámra készültem.
Utána reggel nulladik, arra is kellet összerakjak valamit. Ez a vegyes csoport, az egyetlen vegyes közismereti csoport azt hiszem: 12E-sek, az enyéimek és 13E-sek: minkét kis csoport nem érettségizett még ebbõl a tárgyból (saját osztályukban kisebbségben vannak, mind az enyéimek a 12E-sek mind a 13E-sek nagy többsége tavaly illetve tavaly elõtt letette már az informatika középszintû érettségit. Õk még nem mert vagy nem akarták vagy próbálták – tavaly az enyéimek mindenki akinek még nem volt meg – az osztályozó vizsgát de akiknek nagyon gyenge lett azokat nem engedtük érettségire. Õk a csoport, nagyon illedelmesen próbálom körülírni hogy nem lesz azt hiszem velük egyszerû a munka mert nem buták – senki sem az aki hozzánk jár – de ez a tárgy különösebben nem érdekli õket, felteszem hogy nem is fog mindegyikük ebbõl érettségizni. (Habár ha nem ebbõl akkor a fizikából, na attól még inkább félnek, úgyhogy kizárásos alapon ez marad) Két PPT-s feladatot raktam nekik össze amit kettõ illetve három éve mér megcsináltak, de hát jó lesz ez, a kettõ egyenként nem nagy, egyikben bittérképes, a másikban vektorgrafikus részfeladat van, kis animációval. Egy dolog azért durva volt – nem vették észre vagy ha ilyen, nem merték szóvá tenni – az, hogy két cca 20 percre kalibrált feladatot kaptam egy tanórára. Más szavakkal aki nagyon tempósan dolgozott és tudott is, csak annak volt esélye közel 100%-ra megcsinálni, Nem is kizárólag a keménykedés téte4tte velem e két feladatot egy órára, de szeretném nem tévhitekbe ringatni õket: az érettségi sem lazább ennél, ellenkezõleg: ott a 180 perc alatt pontosan 180 percnyi munkájuk lesz, szusszanatnyi idejük nem lesz. Aki ezek után mégsem a fizikát hanem az informatikát választja az vagy nagyon utálja a fizikát vagy esélyes egy szép érettségire informatikából...
Ezt követte elsõ órában egy gyerekfelügyelet. Ph.É. Beteg, hangszálgyulladása van, nem tud ma órát tartani, csütörtökön késõ délután telefonálta meg. Jó hogy megtelefonálta mert így legalább ki tudtam írni helyettesítésre de ha hamarabb tudatja velem akkor még tudok szólni a németeseknek hogy ne jöjjenek be. Így bejöttek és nem tudtam (nem is akartam) senkinek a nyakába varrni, hát beültettem õket a 8a-ba – igen kicsi terem, valami raktárféle volt még pár éve – és csendben elvoltak. Eddig tartott a nyugi... Amikor megyek fel az irodába, Sárika szokása szerint egyszerre három dolgot akar elmondani – ami nem baj – rengeteg szóval – ez baj. Egyfelõl azonnal hirtelen és lóhalálában hívjam a referenst – ok, hívom hívom... Aztán meg jött az elsõ jelölt a rendszergazdai állásra – ez az a task, a leendõ rendszergazda kiválasztása ami olyan önamputálás szerû, de hát ez van, ezzel nem tudok mit tenni, fûrészelünk fûrészelünk...
De ami igazán rám szakadt az az, hogy: leállt a FÁY-1 szerver! Ez nagy baj, ez a szerver az ami a két titkársági gépet, Sárikát és Mónikát kiszolgálja. A szerver telítettsége miatt annak idején Ágnest a lokális fix lemezére telepítettem – nem õt, a munkáját – de Sárika továbbra is a szerveren dolgozik. De most nem és ha a szerver többet nem kel életre, ha elvész Sárika eddigi minden munkája akkor elég csúnyán fejezem itt be a rendszergazdai tevékenységemet. (Minden képpen befejezem más miatt, lásd fentebb az önamputálást :( de azért nem mindegy hogyan.) A FAY-1 szerver nem indul, ez tuti. A HDD felpörög – na ez jó hir – a táp ventilátor is – ennek is tudok örülni – de ezen kívül életjel semmi. Ez az a gép amit annak idején Éva asztala mellé telepítettem és Éva gée monitora, billentyûzete egy fizikai átkapcsolóval szolgál szerver konzolnak. (Most az enyém, de szinte soha nem kellett ránéznem a majdnem három év alatt.) Most hiába nézem, a monitor jelet nem kap, a szerver meg sem nyikkan. Na, ezek azok a pillanatok, amikor nem átvitt értelemben a szívroham kerülget. Nagyon nagyon össze kell szedjem magam hogy ne gondoljam végig a kudarc esetén mi vár rám! Ezek azok a pillanatok amiket nem fogok sajnálni, amikor már nem én leszek itt a rendszergazda...
A szervert kiszedtem a helyérõl és kiporoltam, egészen egyszerûen brutális mennyiségû por volt benne. Egy rossz pont nekem, ezt a kiporolást meg kellett volna tegyen korábban (a FAY-2 szerveren megtettem ezt tavaly õsszel amikor azon meg a fix lemez adta meg magát végleg, na akkor kellett volna belegondolni, hogy egy majdnem 10 éve üzemelõ szerver rengeteg port tartalmaz. Ebben elképesztõ mennyiség volt. Vagy fél óráig poroltam, amire elviselhetõen tiszta és pormentes lett. Sajnos, hiába tettem ezt követõen több próbálkozást is, a szerver továbbra sem éledt fel. Ekkor kivettem a helyérõl és nyitottan, lefektetve helyeztem feszültség alá hogy lássam, mi nem megy rajta, Egy leállt ventillátorra gyanakodtam és egy ezmiatt életbelépõ biztonsági blokkolásra – avagy valami egészen nagy bajra de ezt a lehetséges adatvesztés réme miatt végig sem mertem gondolni. Szerencsére ez egy német szerver, SIEMENS Primergy. Lehet, ez mánia de nagyon hiszem: a németek világbajnokok a géptervezésben és -építésben (ha csak ezen múlna, nem Mira lenne hanem valami VW) Ez a gép szerszám nélkül egészen szépen szétbontható, itt kibillentve, ott kipattintva, így egészen könnyen hozzájutottam a processzorhoz. Szép nagy bordák egy õsöreg, a legelsõk egyike közül való PII-es, apró kis ventillátorral.
Na ez nem ment. A processzor ventilátor meg sem mozdult, Kivéve a foglalatból a processzor, hûtõborda, ventilátor egységet, látom hogy nem egyszerûen csak nem forog, d ebe van állva és ronda égett szaga van. Hát, nem is tudom ez jó vagy rossz hír. Rossz, mert szinte biztos a processzor tönkrement – ha pedig ezt nem tudom pótolni, a gép életre keltése biztosan annyi idõt vesz majd igénybe ami Sárika türelmét túlterheli, az meg fõnöki lecseszést jelent nekem. Viszont jó hír, mert feltehetõen nem a HDD ment tönkre – a tartalma miatt ennek tönkremenetele majdnem katasztrófa lett volna – és nem is a táp, ami ha megpusztul, akkor visz, vihet magával sok mindent. Telefonáltam Bélának, mi a fenét is tehetek. Szerencsére neki volt egy PIII-as, ugyanilyen foglalattal, igaz hûtõ nélkül de ahogy elmondta bazi nagy alumínium hûtõbordákkal azaz esélyes a csere. Ez OK, de én A Mester utcában a döglött szerverrel, már órák óta a titkárság nem tud dolgozni, a proci meg Csepelen. Nem is lett volna gond ám a kocsim sem volt nálam, szokás szerint Orsi elvitte. Az A terv az, hogy felhívom Orsit, elkérem a kocsit és lerendezem ezzel a processzorcserét. Na, ez az A terv elég hamar ugrott, mert bár Orsit sikerült telefonon elcsípnem – ez sem szokott mindig sikerülni – de kellett neki délelõtt a kocsi, csak úgy tudta volna ideadni hogy lemondja egy táncóráját, az meg neki pénzt jelent (nem õ tanul táncolni hanem azt hiszem szalagavatóra táncot tanít). OK, B terv: a suli kocsijával én megyek ki.
Két Toyota-nk van, a régebbit Erzsike elvitte (hétfõn valami TISzK-es faültetés lesz és – nem kell nevetni :):) – ehhez némileg pénteken még a fa hiányzott. Na ezt ment el venni egy kertészetbe. OK, ott a nagy Toyota de kérdés, nekem adják-e. Érdekes, adták, nem volt semmi macera a menetlevéllel sem, a kulcsokkal sem (pedig úgy emlékszem korábban meg volt szabva hogy csak ez meg az a kolléga vezetheti – szerencsére már nem volt, van érvényben ez a regula). Szóval összeszaladgáltam magam mire minden meglett illetve mire elcsíptem a 09E-seimet, nekik meg pont ekkor kellett volna megtartani két órát. Ha ezt megtartom, Sárikáék egy betût ma nem tudnak dolgozni, na ez gáz. A srácok nem igazán voltak letörve, hogy pénteken a két utolsó órájuk elmaradt. Mire kicipeltem a nagy Toyota-hoz a gépet, megjött Erszike az öreg Toyota-val, gondolom inkább azt viszem el. Ez egy kisteherautó, olyan zárt felépítményû, a kormánya rohadt nehezen mozog, a fékje is komótos (nehéz autó), ennél csak akkor megfontoltabb ha gyorsulni kell. Ezmiatt meg a kocsi hosszú orra miatt óvatosan kellett, hogy vezessem...
