(#1101) 2009. október 08., csütörtök
A normatívával megint nagy görcsölések voltak... (Az egész szerdai nap dilis volt, kicsit többet errõl itt...) Mindig is egybefonódik a tantárgyfelosztással, amióta van közöm hozzá ezt ugyanazzal a programmal kellett és kell csinálni (régebben a FÕKIR, most az F2) mert hasonló, egészen pontosan majdnem azonos az adathalmaz. Ez is, az is a fenntartónak kell, bár ha ennek az oldalvizén mi is hozzájutunk egy olyan programhoz ami használható és egy olyan adatbázishoz ami a napi operatív munkára használható az csak nyereség. Utóbbi kérdéses, sajnos a valóság és amit le kell rögzíteni, nem 100%-osan fedi egymást, elõbbi pedig... Hát azt objektíven nem tudom megítélni. Nem tudom egyszerûen felfogni, miért kell egy program felületét számottevõen átrendezni! Egy kereskedelmi forgalomban levõ program esetén erre a marketing elég ok, az F2 azonban nem ilyen. Majdnem felrobbantam mérgemben, amikor pár napot nem használva, majd a normatíva környékén újra elõvéve egészen más felületét látom a programnak, vagy amikor a fogorvosnak listát kellene riporttal csinálni, ezt pár hete már kitaláltuk Mónikával hogyan kell – ez sem volt egyszerû, az F2 olyen mint egy labirintus, egy elvarázsolt kastély, néha kimondottan várom, hol a hetedik szoba – de teljesen felidegeli magát az ember amikor pár nap kihagyás után rá kell döbbenjen, az így megszerzett tudása fabatkát sem ér mert a programozók teljesen átalakították a felületet. Mindegy hogy jó vagy rossz – rossz, mert nem áll benne semmi kézre, nem a felhasználó igényeit követi hanem a fenntartó adatkinyerését, de ez nem panasz hiszen amennyit fizettünk érte :) azért nem lehetnek kívánságaink – szóval akármilyen is, meg lehet szokni. Akármilyen jó is lenne, ha átalakítanák miután megszokta az ember egy teljesen másmilyenre, hát ez igen bosszantó lenne. Itt: sajnos nem is feltételes a mód. Szóval az F2-vel kellett a normatívát lenyomni, ehhez az adatokat kellett átnézni, mennyire aktuálisak. Nagyon ideges volt a fenntartó is, naponta nem egy körlevéllel, E-mail-lel jelezte, mennyire sürgõs. Tagnap 3 óra volt a határidõ, szinte borítékolni tudtam volna hogy megismétlõdik a tavaly õszi szituáció. A nem érdekes technikai oktatás-szervezési részletek vázlatosan: vannak tanulószerzõdéses tanulóink, utánuk egészen más, kevesebb normatíva jár. Persze hogy a referens észrevette, hogy az összesítésben egy sincs ilyen. Elsõ körben a tanulókhoz hozzárendeltük, ez megvolt hamar. A második körben azonban az F2 programot ez nem érdekelte, az összesítésben akkor sem jelent meg. Várakozás, telefonálgatás, végül Sz.J., a FOK igazgatója volt akivel beszéltem – mint tavaly is – aki nem kis mérgelõdéssel ismerte el, hogy ez programhiba – mint tavaly is – és jelezte, kiegészítik majd frissítik, és ha az megjön ismét adjam fel – mint tavaly is. Azaz emiatt kellett a határidõ után is várnom (ezt a határidõt most kivételesen nem az énlustaságom miatt léptem túl pár órával) a frissítésre. Tavaly még élt apósom de már nagyon nem volt jól, le akartunk menni Felsõmarácra és én vezettem, rám kellett várniuk – pont ilyen oknál fogva... De ja vu...
