(#1342) 2010. március 24., szerda
A program forráskódja...
Annyira sajnálom, hogy egyik csoportnak sem tudom igazán átadni a programozás szeretetét! Elviselik, meg én sem túlzom el (felesleges megutáltatni velük sok elégtelen kiosztásával), de majdnem mindnki úgy van ezzel a témakõrrel, hogy csak legyenek túl rajta. Kár – szerintem a legérdekesebb mindazon témák közül, amit géppel lehet csinálni... (Persze, ez valószínûleg nem igaz, ez feltehetõen csak a szocializáció következménye: 1979-ben legelõszõr ami számítógép, az Algol volt, ezzel találkoztam legelõszõr. Utána volt idõ, körülbelül 1984-tõl, pár év, amikor szinte csak ezt csinálhattam, Pascal és késõbb kicsit C++ nyelvvel... Jó volt, elmúlt...)
Elég sok mindent tanultunk a srácokkal, pontosabban tanítottam nekik, csak remélem hogy megfelelõ sorrendben és megfelelõ kiméretben: a részek egymásra épülnek, az újabbak tényleg ujabbak és a régebbiek alapozzák meg, egyszerre pedig éppen annyit amit még megértenek, amit még be tudnak gyakorolni. Szívem szerint gyorsabb tempóban haladnák, de látom, mennyire nem értik, mennyire ijesztõ nekik, ezért még akkor is vissza-visszatérünk egy résztémához, ha szívem szerint már messze elõl járnánk...
A szöveges állományok beolvasását szeretném megismertetni velük (ez megvotl tegnap, nem volt egyszerû), ezt fogjuk most sokat-sokat gyakorolni és ez remek lehetõség az eddigiek bevésére: a programszerkezet, a konstans deklarálása, a változó deklarálása, típusa, természetesen a fájl olvasására elérésének szokásos (majdnem azt írtam, rituális) lépései, a ciklusok – remek, hogy a végén tesztelõ és a sorszámos ciklus egyformán gyakoroltatható), a string kezelés... Késõbb számokat is olvasunk be, érettségin gyakori az ilyen, de ezt most még nem merem bevetni. (Hétfõn felvetettem a függvényt, annyira nem értették hogy visszavonultam, majd késõbb – pedig el nem tudom képzelni egy szépen megkomponált program forráskódját ügyesen megszerkesztett függvények nélkül.)
Ha – részemrõl – ennyi lököttség nem volt elég, hát a mai feladat a szöveg kezelése alapanyagául egy Radnóti verset választottam. Durva (ha a magyaros meglátja, kapok), hogy ékezettelenítenem kellett a DOS-Windows karaktertábla eltérése miatt. De lenyûgöz az idõmértékes verselés, ez majdnem olyan szép, mives munka – mint egy szép forráskód :) Szóval az Elsõ ecloga egy versszakának visszafelé, sorai rögzítetthez képesti sorrendje megfordítása a feladat, ebbe elég sok mindent bele lehetett csempészni ami a programozást illeti. (Többet is jó lett volna, de semmit nem érek vele ha 45 percbe, vagy ami az „eselékek” miatt marad, alig 40 percbe) nem férek bele...