(#1399) 2010. május 17., hétfõ
(balfék) Ekkora hülye nem lehetek... Hátfõn reggel, miután elõtte késõ éjszakáig készítettem fel a gépeket a hétfõi infó érettségire, megyek a tételekért, az utolsó elõtti nap nekünk, informatika. A szokott helyen, a Ráday torkolatában a járdára felállva parkoltam, totál szabálytalan de eddig nem volt vele gond. Esett éjszaka, csupa víz minden (ez már a négermosdatás része). Tételek megvannak, hajrá: kocsiba bedobom aztán ülök én is: fellépve a járdaszegélyre... Csak tenném: az vizes, megcsúszom és akkorát esek, hogy a kocsi felülnézetben vigyorog rám. Teheti, ekkora hülyét még nem látott! Ajaj – az elsõ gondolatom – ne most, ha lábam törtem, ki a fene fogja a csütörtöki vizsgára a géptermet felállítani, a gépeket elõkészíteni? A hátfõi már megvan, bár a tételeket még el kell juttatni... Feltápászkodom, sajog a bal bokám, nem baj kihúzza még addig... Kihúzta, bár nem volt egy élmény a kuplungot nyomogatni, gyalogolni rémesebb lett volna...
Rossz nap volt ezmiatt, egyre nehezebb volt gyalogolni, de ez van, aki nem vigyáz magára így jár... :( Amúgy szerencsére lódoktor nélkül megúsztam, most majd' egy héttel utána még kétszer akkora mint lennie kéne, de már rendesen hadrafogható... nem árt ha az ember a fejét gondolkodásra is használja :):)
