(#1424) 2010. június 25., péntek
(Okosságok, tonnaszámra) 2010 június, érettségi... Két hét során, összesen tíz napon négy vizsgacsoportban hangoztak el feleletek. A diákjaink nagyon tudnak de még inkább tudnak erõlködni néha hogy magukat is felülmúlják. Akad olyan is amikor hogy is mondjam... A tudás itt, ott megmutatkozó, persze igen ritka fehér foltjait kell kitölteni... Így vagy úgy, rengeteg okosság elhangzik ilyenkor és sok ezek között elég mókás... Alább egy csokorra való ezek közül (nagyon fontos: a mosolyogtatás a cél, és semmiképpen sem a kigúnyolás!):
(fejlõdés) Informatika felelet, a monitorokról és a projektorokról kell beszéljen a vizsgázó... (Notóriusan prodzsektornak nevezi de hát az nem baj.) A fejlõdés ívét szeretné érzékeltetni: „... a monitorok a kor haladtával orientálódtak!”
(mega adattár) Ez is informatika felelet: „A mágneskártyák lyukacsosak voltak és abban tárolták az adatokat”.
(fogalmazás) Ez se semmi: a diák nagyon akarta a semmit elmondani – informatika felelet –, ez lett belõle: „Ezután jöttek ki a DDR RAM-ok, ez a számítógép agya, amivel gondolkodik, ezek nem mechanikusak hanem elektronikusak” (és a felelõ nem is volt lány – mi fiúiskola vagyunk...)
(magyar) Ez egy felelõ volt – aranybánya ha aranyköpésekrõl van szó: Kérdés: „Mi az az ambivalencia?” A válsz kis gondolkodás után: „Az ambivalencia az egy új stílusirányzat, a régi versektõl teljesen eltérõ hangzása van.” Adyról esne szó, de hát a felelõnek mindegy, szerintem azt se tudja, eszik-e vagy isszák... De ez nem gond, csak a kezdõk beszélnek csak arról amit tudnak, a mieink egyike-másika simán beszél olyanról is amirõl fogalma sincs. Persze becsúsznak hibák, mint ebbe: (a téma konkrétan Ady hája nász az avaron c. mûve) kérdés: „Mi jut eszébe arról hogy héja?” A felelõ nem kapkodja el, kicsit gondolkodik: „Hát az egy madár...” A kérdezõ azt hiszi, sínen van, magabiztos az újabb kérdés (baj már nem lehet): „Milyen madár...?” Ezt nem kellet volna, a vizsgázó ekkora magas labdát nem hagy ki: „Õõõ énekes...? Nem nem, tollas!” És még nincs vége... A kérdés: „Mi jut eszébe arról, hogy poéta?” A diák elmosolyodik: „Hát, õõõ, az hogy vicces!”... Kész, erre mit lehet mondani? (A poén utóélete: a következõ napon is szerepelt ez a tétel, ám a felelõ lelassít, elgondolkodik amikor a héjáról esik szó – hallotta vagy olvasta itt, máris óvatosabb volt :))
(történelem, földrajz) A Titanic-ra akarja a tanárnõ rávezetni a másik felelõt... Az ugyan nem sikerül, de újabb gyöngyszem keletkezik: ha Titanic akkor nagy víz... Nagyon nagy! :) „A Csendes óceánon kell átkelni, Angliából Amerikába”. Tényleg, ez is nagy … :)
(magyar, Biblia) A vizsgázó bevezetõ szavakkal nyit: „Az Ószövetség nyelve héber és evangéliumokból áll. Fõleg ilyen mítoszok, legendák meg mesék vannak benne” Persze késõbb kuszálódnak a dolgok... Kérdezõ: A karácsony az milyen ünnep?” A felelõ ekkor még állta a sarat: „Hát Krisztus halála!” Ez mélyütés a feleltetõnek, felhördül: „Jaj ne, hát mit tesznek akkor a fenyõfa alá?” Nem, a vizsgázó akkor sem hagyja magát, csak kicsit gondolkodik, számára olyan magától értetõdõ a válasz hoyg az már gyanús: „Hát... Õ hát ajándékot!”
(magabiztos) A vizsgáztató kérdése olykor csodákra képes. Csoda fura dolgokra... Kérdés: „A prófétaság az egy szabadon választott szerep?” A vizsgázó lendületbõl: „Igen!” A feleltetõ fogadja a szervát: „Igen?” Kapás tenyeres vissza: „Nem!” És a leütés: „Hanem?” Micsoda meccs! :)
(naturalizmus) Magyar, Móricz... „Móricz 100%-osan szerette ábrázolni a természetet, általában itt is a tragikusabb dolgokat szerette.” Még mindig ez a tétel: „A parasztoknak az elnyomott, katasztrofális életét szerette ábrázolni.” Szerette, bizonnyal... :(
(az a szellõ, fényes szellõ) „1847-ben írta, azaz jóval a reformkorban. A forradalom szele már érezhetõ a költõkön.” Biztos alaposan belengte õket...
(harcos költõk) Magyar, Arany... Kérdés: „A bárdok azok kik?” Felelet: „Hát a waels-i emberek. Katonák...”. Elképzelem, ahogy felvonulnak, elõreszegezett lantokkal... Hogy ezt honnan vette a diák? Bárd - bárd
(alkonyat) Kérdés: „Az estérõl mi jut eszébe?” A diák tanácstalan, de hát csendben nem maradhat: „Hát az egy napszak...” A kérdezõ tovább támad: „Na jó de milyen?” A diák lassan kifogy az ötletbõl, de hát a mieink tûzöm-vízen tudnak. Vagy ha nem akkor rögtönöznek: „Hát... Õõõ, szomorú!” A kérdezõ sínen van: „És mi lehet a pozitívum az estében?” Most már dereng a vizsgázónak bár az alkonyattal kapcsolatban egy némileg kézavar, sebaj: „Hát hogy a madarak még csicseregnek, az utolsó dalaikat játszák!” Játékosak azok :):):)
(lépegetõ exkavátor?) Informatika, a vizsgázó az operációs rendszerekbõl felel. Elég szûkszavû, a tanárnõ kérdésekkel tartja célravezetõnek a vizsgázói szózuhatag elõl a zsilipet felhúzni. A siker? Mérsékelt... Pl. kérdés: „A DOS? Arra emlékszik?” Tétova válasz: „Õõõ igen, az a lépegetõs?” A tanárnõ erõs, megállja mosoly nélkül. De folytatja is: „És a Linux, az milyen?” A vizsgázó jobb hiján rögtönöz: „Az már nem olyan, mert színes...” A tanárnõ meg rögtön elneveti magát... :)
(számtalan számformátum) Ez is informatika, a diákok szerint a legrosszabb tételek egyike, informatika történelem: „A rómaiak találták ki a római számokat, amikben betûket használnak De ma már algebrai számokat használunk”. Ezt magamtól soha nem gondoltam volna..
(informatika) Az fontos. Nagyon, meg különben is... Kérdés: „Miért fontosak a számoló gépek?” A válasz magabiztos: „Megegyszerûsítik az életet”
(Gogol: Köpönyeg) „Péterváron hideg van, legfõképpen délelõtt.”
(nyelvemlékek) Kérdés: „Milyen ezidõben keletkezett nyelvemlékünkrõl tud?” Válast: „Nyelvemlékünk? Az államalapító levél!”
(magyar) „A Trianoni békeszerzõdés után lett az országunk elõször magyar nyelvû”
(német) Kísérletet teszek egy német nyelvi felelet szókincse teljes felsorolására... Nem fog kelleni a PgUp/PgDn... „Ja. Danke! Gut...” Ennyi... Persze talpraesett ember ennyivel is körbeutazza a földet – és a mieink talpraesettek :)
(Ady és a nép) Magyar irodalom felelet: „Ady Endre nem akart a nép szerint élni” A felelõ egészen páratlan lazaságról tett tanúbizonyságot felelete zárásakor: „Szóval errõl ennyit tanárnõ... Az elemzés az ígérem jobb lesz!” (Nem lett sokkal jobb, de a vidám percek emlékezetesek :))
(Mikszát és pár jellemzõje) Ez is magyar felelet, most Miksztáth és a Jó palócok vannak terítéken. A mûvész pozícionálása sem problémamentes: „Mikszáth Kálmán az igazából romatikus költõ!” A tanárnõ lecsapja a magas labdát: „Író...!” A felelõ stabil alkat, nem egykönnyen zökken ki: „Író, költõ...” Majdnem kézlegyintéssel halad tovább a felelésében... A véleménye a késõbbiekben is határozott: „Nem volt egy ilyen túlcifrázott író, a Jó palócok az eléggé vontatott de ilyen egyszerû...” Minden jó végetér egyszer, ez a felelet is: a tanárnõ kérdése: „Hogy nevezzük az ilyen befejezést...?” Most nincs válasz, a tanárnõ segítõleg adja a válasz felét: „Nyitott...? Nyitott mi?” Ezt most nem „veszi” a diák, a válasza kissé tétova: „Nyitott zárás!”
(harcra fel!) Töri felelet, azt hiszem Mátyás király és az õ adói: „Volt még rendkívüli harci adó”
(testnevelés, elmélet) ...igen, van ilyen. És ha van, vannak okosságok is: sporttörténet ez például: „A görögök nagyon hittek úgymond az isteneikben, fõleg a férfi isteneikben”. Akad táplálkozási tétel is, és ebben: „A magas zsírtartalmú ételeket elõszeretettel kerülni kell!”. És még nincs vége, más tétel a sportjátékokról szól. És még mi mindenrõl: a játékok csoportosítása ilyen: „Egyéni, páros vagy csapatos sportágak” De nem kell mindent komolyra venni: „Ezeket a játékokat lehet ilyen poénosabbra is venni” Vágül az asztal másik oldala is kitesz olykor magáért, a tanár úr is helytáll: „Mit csinálnak ott a lányok? Milyen szereket használnak?” (Elfojtott kuncogás a vizsgabizottság oldaláról is). Hja, a talajtornáról vagy mûvészi tornáról esett éppen szó :):)
(Vajda János) Magyar felelet, Vajda Jánosról: „A szíve az le van fagyva, de leírja hogy ha egyedül van akkor álmodozik... A költeményei tele vannak érzelemmel, tehát érzelemdúsak.”
(memória) „A számítógépen a memória tárolására alkalmas a vincseszter”
(küzdelem a görbékkel) Matekból nem kell szóbelizni, csak ha gyenge az írásbeli. Na a szóbeli akkro nem könnyû... A téma a parabola de a felelõ számára azért ez nem azonnal világos... „Milyen görbe? P betûvel kezdõdik!” Tétova próbálkozás: „Paradox!”
(Történelem, a tatárjárás) „Pál apostol volt az, aki kiment külföldre hogy megkeresse a magyarokat és hoztott hírt a tatárokról” Majd: „A tatárok három irányból támadtak, például Ausztria felõl” Egy kérdés: „IV. Béla mettõl meddig uralkodott?” A válasz nem is rossz: „1270-ben hagyta abba”
(informatika) A háttértárakról kellene beszéljen a vizsgázó: „Hajlékony lemez, azaz más néven vincseszter”
(merkantilizmus) Történelem tétel, XIV. Lajos miniszterérõl Colbert-rõl kell a vizsgázónak beszélnie: „Colbert célja a nagyobb hatalom volt, hogy a sok manufaktúrát, amit létrehoztak ne lehessen árusítani”
(XIV. Lajos) Ez is történelem, valami olyanról volt szó, miben és hogyan fejlesztette XIV. Lajos a hadseregét. A tanár kérdése: „Egy tüzérség felállításához milyen szaktudomány kell?” A diák tétován: „Õrmester?!”
(hugenották) Még mindig történelem... A tanár kérdéssel próbálkozik:„Hogyan hívják a francia protestánsokat?” Mivel semmi válasz, mentõ kérdés: „Van önnek húga?” A vizsgázó megadóan legyint: „Igen, kettõ is...” Ennyit a rávezetõ kérdések sikerérõl... (A válasz, hugenották, végül is a tanár úré :))
(tatárjárás) A történelem egy aranybánya... A tétel a tatárjárás: „Miután kiûzték a tatárokat, levonták a tulajdonságokat”
(Örkény) Az irodalom sem kutya... „Örkény István hadifogoly lett a történelem során” Még mindig ugyanaz a tétel: „Az Örkény az egy párbeszédes mû... Nem nem, a Tóthék...” A mú tartalmáról: „A fiúknak a tábornagyuk jön el hozzájuk” És még mindig az elemzés: „A legalapabb elemeit... Nem nem, a legelemibb alapjait adja fel!”
(poroszok) Otto von Bismarck és kora: „Modern technikát hoz létre, ez a felültöltõs puska volt”
(sok sok sztatégosz) Az athéni demokráciáról: „Legmagasabb rangúak voltak a sztratégoszok, volt tíz darab!”
(nosza!) „Sedane-nak a franciák jól beleszaladnak egy vereségbe!”
(ez is töri) Tanár, segíteni akar: „Mi történt Muhi után? Ja, a tatárok elmentek Pestre!” A felelõnek beugrik: „ Ja, a tatárok elmentek Pestre!”
(Mikszáth és az õ emberábrázolása) „Elõször pozitívan próbálja meg a földes embereket... azaz a földmûves embereket ábrázolni”
(ragozzunk!) Magyar felelet, bár olykor nem magyarul: „Nem azzal a magánhangzó törvénnyel ragzik... Jaj, ragozódik...”
(Trianon) Történelem - a vizsgázó nagyon tudja mit akar mondani, nagyon koncentrál a tartalomra ami olykor fura szókapcsolatokat eredményez: „Aláírtuk a Trianoni békeszerzõdést amire kimentünk védekezni”
(országok, középeurópa) Történelem, amikor kavarodnak a megnevezések: „Szlovákiát Csehország kapta meg és így lett Csehszlovákia”
(betelepítések) „Az emberek egy jó része az Alföldön élt különféle termesztési okok miatt” És még mindig: „A legtöbben a szerényebb élet reményében jöttek”
(fizika) A lényeg azért benne van... De a reáliák azért pontosabbak: „Az áramerõség a vezetõn idõegység alatt áthaladó töltés fogalma”
(József Attila parafrázisok) „A hold fényében hogyan játszanak ottan mindenféle tárgy, berendezések.” Részletesebb elemzés: „Az a versszak egy per kettes személyben van.” És amikor az ellentétek vonzzák egymást: „Ennyire pozitívan azaz negatívan ír mindenfélét.”
(Örkény) „Örkény Tóthék, na szóval az elsõ világháború idején játszódik...” Határozott tanári ellenkezés: „Na na!” A vizsgázó reagál: „Ja, akkor a második...” Nosza elemezzünk: „A szereplõk egy nagy emebrt várnak az Õrnagyben erre egy kisembert kapnak!” Egyéni értelmezésnek is helye van: „Az Õrnagy szerintem egy kicsit be lett skatulyázva mert hogy azt gondolják róla hogy a gondolkozása szögletes” Összegzés is van: „Annyira abszurd maga a szituácio...? ...hogy már meg sem jegyzi az ember!”
(irodalom, már nem emlékszem a kontexusra) „Ez egy hallotti beszéd, ez nem olyan mint a politikai ahol fel kell spanolni a hallgatóságot”
(történelem) A második világháborúhoz vezetõ eseményeket taglalja a vizsgázó, aki ráadásul jól bánik a szavakkal de legalábbis nagyon nagyon sok szóvel mondja el a mondókáját. Persze nnéhe nem egészen egymás mellé valókkal is: „Az egész Németország a nemzetiszocializmus varázsában égett”
(Rómeó és Júlia – testvérek?) Shakespeare a tétel (magyar), a tragédia elemzését a cselekmény vázolása elõzi meg: „A gond csak az - Rómeó és Júlia - hogy két külön családból származnak...” Ez már eléri a vizsgáztató ingerküszöbét: „No, ez azért annyira nem gond, egy család inkább az lenne!” És ahogy fokozódik a dráma: „A szerelme is, a férje is, már midnenki halott!”
(életmû) Magyar, Móricz munkásságát vezeti fel a felelõ, nem mondhatni hogy nagyívûen: „Móricz Zsigmondnak két híres novellája volt...”
(történelem) Történelem, a középkori városokról szól a tételkifejtés: „A céhek, ha a selejt kiszûrését ki akarja szûrni, akkor szabályozás kell.”
(úgy érzem) Történelem, Erdély és annak fejedelmeit ismerteti a felelõ. Vagy legalábbis úgy érzi: „Rákóczi György a következõ uralkodó akirõl, úgy érzem, beszélnem kell!”
(Szegény király) Történelem, a Mohácsi csatáról esik szó: „II. Lajos menekülés következtében belefulladt a Csele patakba”
(névadónk) Magyar felelet, az iskolánk névadójáról esik szó: „Minden évben András napon megkoronázzák az iskolai Fáy emléktáblát” A tételkifejtésnek ezzel nincs vége, egy állatmesébe gabalyodik bele a vizsgázó – de így is jó: „Majomnak már ostoba, embernek meg haszontalan... Ajaj, fordítva...”
(Anna örök) Magyar felelet: „Juhász Gyula gyakran meglelste a színházban Annát” Még mindig ez a tétel, a vizsgázó eléggé lendületes: „Ott mondta abban a versben hogy a szõke nõket szerette” A téma még mindig ez: „A kórházban került össze egy ápolónõvel, na az is testesebb volt” Hát, lehet nem ezek a poetika leglényegibb elemei...
(Történelem, Erdély) „Bethlen Gábor uralkodása az nem volt eléggé hosszú” Neki biztosan... Egy kis intermezzó: „Az élete nagy álma volt, hogy a lengyel koronát megszerezze...” A tanárnõ mutatja, hogy 2... A vizsgázó félreérti: „Na jó, akkor élete második legnagyobb álma...” (Amúgy 1. és 2. Rákóczi Györgyrõl lett volna szó, utóbbit illette volna a kettes sorszám...)
(Történelem, rendszerváltás, demokrácia) A magyar nyelv szépségei: „Bemegy a szavazópolgár a választófülkében és a függöny mögött szavaz”
(Történelem, elsõ világháború) „Német offenzia kezdõdik ekkor” (Nyilván offenzívára gondolt...)
(Magyar, Móricz és a Barbárok) A kérdezõ: „Mit jelent hogy barbár?” A felelõ kissé tétova: „Hát hogy erõs...” Ez nem elég a feleltetõnek: „Mit pontosabban?” A vizsgázó sarokbaszorítva: „Hát hogy egy õsember!”
(Magyar) „Tartuffe jól bele tud férkõzni az emberek bizalmába”
(Ez is magyar, Csokonai) „Csokonai a felvilágosodás egyik hírhozója és tulajdonképpen 1805-ben halt meg” Még ez a tétel, az idilli esti kép a vizsgázó szavaival: „Minden nagyon szép, a madárkák szállnak” Kissé szélesebb összefüggésben: „Rousseau tulajdonképpen Csokonai Vitéz Mihály” És az elvi magaslatok: „Amikor a magántulajdon jött, jöttek ezek a tolvajok és ezek a rossz emberek”
(Shakespeare) „Nagy hatalmasság, kiemelkedõség figyelhetõ meg az õ mûveiben” És még mindig õ: „A francia mûvészetbõl indult ki, leginkább” A felelet interaktív része... A Vizsgázó kérdése: „Hogyan szeretne Rómeó és Júlia kapcsolatot teremteni?” A felelõ nem egészen érti, de nem baj, válaszol: „Nyitottan, mások elõtt?” A feleltetõ alaposabban a dolgok mélyére kívánna nézni: „Mi a mozgatórugó?” A felelõ elég röviden válaszol: „A nyers érzelmek!”
(Újra Moliere) „Elvira enged Tartuffe vágyainak”
(Történelem) Felelõ tételt húz, olvassa: „Károly Róbert. Nnnna, az ki?” (Csak poén – szépen felelt... :))
(Magyar, Juhász Gyula) Feleltetõ: „Az is csak plátói volt?” A vizsgázó válasza összetett: „Nem de a vége felé már úgymond igen” A felelõ bevezetõje kertelés nélküli: „Az Anna örök címû versét megnézegettem, arról beszélnék” A felelete zárása hasonlóan frappáns: „A kezdeti közömbösség csak átmeneti, aztán átcsap abba hogy nem is”
(Történelem, tatárjárás) „IV. Bélának azonnali hatállyal tennie kellett valamit. Fogta, és a Vereckei hágót eltorlaszolta!” Még ugyanez: „A tatárok többször is megpróbálátk elkapni IV. Bélát”
(Történelem, Károly Róbert) „Nagyon sok pénz megy a királyhoz ugye, de ezt jól fedezi”
(Rendszerváltás, demokrácia) „Az nem választhat aki büntetett elõéletõ vagy gyógyszereket szed” Ugyanez a tétel... Kérdés: „A köztársasági elnököt ki választja?” A felelõ tanácstalan: „Hát az emberek...”
(Történelem) „Az nem választhat aki büntetett elõéletû vagy gyógyszereket szed” Ugyanez a tétel... Kérdés: „A köztársasági elnököt ki választja?” A felelõ tanácstalan: „Hát az emberek...”
(Magyar, Ady) „Ady ekkor pénzhiányban szenvedett, ezért írta ezt a két verset. Magányos is volt, teljesen magába is fordult, ezért elkezdte írni ezt a két verset” A motívum ismételten felbukkan: „Ebben a versben a pénz a szimbólum, ezért is írta ezt a verset mert nem volt pénze”
Hát ennyit volt... Sok szép felelet mellett olykor elhangzott mosolyt fakasztó ez meg az is, itt ezeket szedtem csokorba... Legközelebb egy év múlva...
