(#1548) 2010. október 20., kedd
(villamos) Elaludtam idefelé jövet a 24-esen, csak pár perc, maga az út sem hosszú, de az elme olykor fura dolgokra képes és ehhez nem kell idõ, nem kell sok idõ. 14 és 18 éves korom között szintén ide jártam, igaz: akkor még tanulóként és akkor sokkal messzebbrõl. Többféleképpen tudtam jönni de valamiért szinte mindig a két 33-assal: 33-as villamossal az Óbudai Kocsiszíntõl azt hiszem a Dráva utcáig és onnan a 33-as busszal a Mester utcáig. A villamos a Váci úton jött végig, az még a metróépítés elõtt volt. A Váci út keskeny volt és macskaköves, középütt egy zártpályás villamosvágány, szó szerint zárt, majd fél máterrel a macskakövek alatt futottak a sínek. A kocsik peronja nyitott volt, az ülések fekete és sárga lakkozott falécbõl, a kocsi peront a belsõ résztõl elhúzható ajtó választotta el. A villamos lassú volt és olykor elképesztõen rázkódott, ilyenkor nagyon hangos is volt. Mármint az elsõ… A hátsó az ugyanilyen, de aközépsõ az csak egy vontatott kocsi, azon mindig nagyobb volt a csend. Emlékszem, volt olyan kocsi is, az már nem tudom hoyg motorkocsi vagy vontatott, ahol az egyik oldalon, mint most a mai metróinkon, az ülések a kocsik belsõ fele felé néztek… Az ablakok meg valami szíjjal voltak lehúzhatóak, de amirko én mentem és az év java részében akkor is amikor jöttem, sötét volt még és már, az ablaküveg párás is, koszos is volt, alig látszottak át a Váci út kis házainak fényei, vagy a közvilágítás…
Régen volt… (Update: képeket itt találtam – nem akartam eygszerûen ellopni, inkább belinkelem…)
