(#1917) 2011. október 19., szerda
(régen) Reggel ahogy ideültem a gép elé, régi reggelek jutottak eszembe, olyan húsz évvel ezelõttiek. Érdekes, mennyi minden volt más, és ugyanakkor mennyi minden hasonló is.
Akkor már ebben a lakásban laktunk, de Nóra még nem született meg, igaz: napra úgy évvel ezelõtt már nagyon készülõdött... Orsi nagyjából három volt, a szemközti óvodába próbáltuk járatni, nagyon nem ment, nagyon nem akaródzott neki. (Ez annál furcsább, mert hogy neki azután soha semmi gondja semmi idegen közösséggel nem volt, akkor azonban az óvodát nagyon nem akarta.) Egy hónapra fizetetlent kellett kivegyek, Nóra születése környékén én voltam Orsival, reggeltõl estig... Amit dolgoztam - akkor az egyetemen voltam még tanársegéd, az ottani, akkor KK-nak nevezett és külön pénzekért, olykor nem is rossz külön pénzekért végzett külsõ megbízásokban adódó számítógép programozások voltak a feladataim, nagyon szerettem. Talán az késõbb volt - na erre már pontosan nem is emlékezem - hogy megvettem az elsõ gépemet, ez egy IBM kompatibilis (feltehetõen kínai gyártmányú :)) XT-t. Fix lemez nem volt benne, csak kettõ darab, 360 kByte-os lemezes egység és a videokártyája volt még speciális: kompozit kimenetele is volt, ennek az volt a célja hogy egy buherált - ezt a sógorom csinálta - Juoszty TV-hez lehessen kapcsolni. A konfig elég egyszerû volt, a gép lemezrõl boot-olta a DOS-t, valami 3.x verziót, a képernyú fekete-fehár volt és ha jólemlékszem mind a 80 oszlop nem is fért a Junoszty képernyõjére...
Orsival reggeltõl volt dolog: reggeli csinálás, lemenni vele a játszóra, ebédnek valót venni, amennyire tudtam, fõzni, megebédeltetni, altatás délután, azután akkor is lemenni vele utána... Akkor korán lett késõõsz, hidegek voltak ekkorra, mindenféle kabát kellett már és a nagy játszó is kiürült ekkorra. A kontraszt erõs volt mert elõtte nyáron is én vittem le gyakran a lányt, akkor még csak egyetlen gyereket, sokat voltunk lent és sokakkal kerültünk ismerettségbe, de október közepére senki sem volt már ott délelõtt és délután, gyakran voltunk magunk és a lent töltött idõ gyakran nem is a játszón volt hanem keresztbe kasul bebarangoltuk a lakótelepet. Este vacsora csinálás, aztán fürdetés, aztán altatás ami mesélést jelentett, sokat és hosszan, Orsi nehezen aludt el.
Ekkor, az esti altatás után lett volna idõm a saját munkámra, de soha vagy szinte soha erõm erre akkor nem volt, inkább keltem hajnalban. És most errõl a mai reggelrõl valamiért ez jutott eszembe, akkor az elõszoba még üres volt, csak a hûtõgép és a kisebbik asztal volt ott, egy hoki elõtte, rajta a gép ami annak amin most gépelek, majdnem a tízszerese votl méretben és a tizedét nem tudta - de mennyire büszke voltam arra, hogy ilyenem van! És kora hajnalban ott csináltam az éppen aktuális KK munkához a feladatot, Turbó Pascal-ban a programot... Semmi Internet, semmi szövegszerkesztõ...
20 éve volt... Nagyon régen volt...
