(#2191) 2012. június 20., szerda
A vizsgaterem, reggel...
Tegnap kezdõdött a 12.B vizsgacsoport szóbeli érettségije, ez és a 12.C az enyém ebben az évben, ez annyit tesz, hogy nekem kell a vizsgabizottságban képviselnem az iskolát. (Nem egészen világos persze ez a feladat: tegnap délelõtt volt olyan, hogy az Elnök asszony mellett csak a kérdezõtanár meg én maradtunk bent a vizsgateremben és Elnök asszony kért még valakit, mondván az iskola képviselõje nem tagja a bizottságnak azaz velem nincs ki a három. A fene érti, akkor mire vagyok jó :)) Na szóval... A 12.B vizsgacsoport kezdett tegnp. A dolgom – mindegyik vizsgacsoporttal kapcsolatosan – az elõkészítés, ami a vizsgabeosztás megcsinálása ás közreadása mellett azt is jelenti, hogy a teremben rendben legyen minden. Hát elõtt itt volt az Elnök asszony, aztán fél nyolctól megvolt a nyitó értekezlet. A szokásos: üdvözlések, bemutatások és bemutatkozások, utána a protokoll: az Elnök asszony szóban értékeli a vizsga dokumentumainak elõ és elkészítését, a dolgozatok javítását.
Nagyon alapos volt: szóba hozta például, hogy a matematika tételsor kettõ elemében szerepel egyugyanazon példa: a két matekfelelet szerencsére nem egyugyanazon a napon van. Aztán ahogy szokott lenni, nyolctól jött az elsõ nyelvi felelõ (angol), majd utána egyik tárgy a másik után.
Éva kicsit küzdött a géppel is, a kivetítõvel is, az angol egészen akadozó volt (hát errõl nem Csaba tehet), és – ez úgy látszik soha de soha meg nem fog változni – a magyar és a történelem felelet során sok érdekességet megtudhattunk – a kérdezõ tanárnõtõl aki, mint ezek szerint (szinte) minden pedagógus, egészen egyszerûen képtelen elviselni, hogy a felelés során helytelenség hangozzék el vagy hogy a helyes válasz ne hangozzék el.
Pedig még akkor is, ha senki sem osztja, az a véleményem, a vizsga nem errõl szól, a vizsga a felelõt méri meg: az lehet jó vagy rossz, lehet alapos vagy elnagyolt, de a felelet az övé, mi a csudának erõszakoskodni vele, noszogatni „rávezetõ” kérdésekkel? Amit tud, elmondja, amit nem mond, nem tudja, ha meg rosszul mondja, ezt az értékelésben reagálja a kérdezõ, ugyan minek (ekkor már!) javítgatni a feleletet és tanítgatni a vizsgázót?
Na mindegy, a nap lement, a feleletek megvoltak, olyannyira, hogy Edina négy napos beosztására rászervezve 15 perces feleleteket és naponta maximum negyven feleletet, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem tart a vizsga hatig: négyre mindkét csoport végzett...