A mai, a vasárnapi az utolsó napunk Felsőmarácon. Nem keltünk korán, csak valamivel nyolc után... Nincs jó idő, borult az ég és reggel kicsit szemerkélt is az eső. Az mostanra elállt, de nem derült ki az ég. Nincs nagyon hideg, de ez már nem nyár, kánikulának sőt melegnek nyoma sincs. Szél nincs, ennek örülök, mert hazafele hosszú lesz az út, a szél pedig nagyon tudja dobálni az autót.
Szombaton hideg volt reggel de aztán rendesen felmelegedett, napközben mág nyári rekkenő volt a meleg. Nem mentünk végül is sehova: A Vadása tóra gondoltam lemenni (már másodszor indítványoztam ezt, amióta itt vagyunk Felsőmarácon). Sem Era sem Nóri nem akarta úgyhogy az idei nyár elmúlt anélkül, hogy a Vadása tavat láttuk volna. Túléljük...
Szombaton előbb szilvát szedtem. A fa magas, csak létráról lehetett elérni, a szilva meg elég apró de idén nem kukacos egyáltalán és az íze is jó. Jó két órát eltöltöttem vele, piszok meleg is volt, de megvan! Egy nagy Tesco-s szatyor megtelt szilvával, anyósom fogja majd befőzni, valószínűleg. Utána a kert gyümölcsfáiról az elszáradt ágak levágása, ez volt a feladatom. Van némi kétségem ugyan, hogy azt ilyenkor kell-e és nem mondjuk tavasszal vagy ősszel, de hát ilyen apróságra nem adunk! A kertben több, többféle almafa is van. Teremnek is rendesen, de mindegyik fa alatt rengeteg a hullott alma, miután a szilvaszedés is, a száraz ágak lemetszése is megvolt, ez következett. Rengeteg, majd öt teljes kosárra való hullott almát szedtem össze. Azt nem tudom, ezt mire lehet használni, úgy emlékszem a disznótartás során ezt fel szokták etetni. Itt nincs sertés... Lehet, almapálinkának is megfelelne bár ehhez valószínűleg cukor is kellene, mert az alma éretlen még, savanyú is. Én egészen egyszerűen kidobtam a szemétdombra... Jó munkás volt a délelőtt, jólesett az ebéd is meg az ebéd utáni alvás is.
Érik a szőlő a felsőmaráci ház lugasában
A szilvafa meg a létra. Már csak a munkakedv hiányzik... :)
Kékszilva
Tényleg dolgoztam
Délután nem sok dolgot csináltunk, kora este Nórának megint volt kedve sétálni a faluban. Eredetileg úgy indultunk el, hogy visszafelé ő nem is jön „haza” – a felsőmaráci házba –, hanem Anitáékat felkeresi. Útközben megint amellett a ház mellett mentünk el, ahonnan két napja a kölyökmacskák kis időre útitársunkká szegődtek, akkor két kis portéka... Most mind a négy kölyökmacska otthon volt, Nóra nagyon örült nekik, majd negyedóráig eljátszadozott velük.
Egy porta a Telek utca felső részéről... Itt valószínűleg elég ritkán kell ablakot pucolni...
Panoráma a Telek utcáról...
Lassan a semmivé lesz ez a vájogház a Telek utca felső részén...
A falu legélettelibb helye, a kocsma: szombat este igen nagy zajjal voltak a vendégek...
Naplemente
Nóra és kedvenc kismacskái Felsőmarácon
Nóra és a legkezesebb kedvenc kismacskája Felsőmarácon
Lement a nap: ez az utolsó naplementénk Felsőmarácon ebben az évben
Hazafelé mégse ment le Nóra egyből Anitáékhoz hanem csak később, este fél kilenc tájt elballagott le azzal, hogy fél tízre itt lesz. Nem lett: mint utóbb elmesélte, szombat este mindenki ott volt Anitáéknál, Anita, Kitti, a szüleik, a szomszédok, Ákos (Attila nem, ő éppen egy hete Miskolcra elutazott, amikor még Orsi is itt volt), szóval nagy élet volt... Valamikor háromnegyed tizenegykor jött meg, de előtte vagy fél órát még itt volt a kapu előtt Anitával és Kittivel, itt traccsolat. Szóval nagyon élvezte az utolsó felsőmaráci estéjét...
Reggeli előtt lementem Csákánydoroszlóba tankolni és kicseréltem a gázpalackot is. Mostanában nem sokat vagyunk itt, azt hiszem ezt a palackot még tavaly augusztusban én cseréltem ki. (Lehet, hogy erre most rá kellene írni, hogy mikor cseréltem? Emlékszem: amikor még apámék kisházában laktunk, 1961 és 1966 között, ott nem volt villany: egy elemes rádió volt az egyetlen elektromos készülék. Lapos elem kellett bele, kettő, és apám valahányszor kicserélte, az elem talpára felírta a keltezést, az aktuális dátumot. Nem tudom, mi volt ennek a haszna, de emlékszem, mindig megcsinálta...) Autópálya matrica is kellene, ezt általában szintén ilyenkor szoktam megvenni, de most nem volt a kúton... Majd menet, útközben valahol... Legkésőbb Ajka-Bakongyepes, az ottani Mol kút a legesélyesebb... Szóval ma reggel tankolás, majd később matrica: a kocsi remélem kész. Utána reggeli, majd összeszedtem a kerti bútort és leszedtem a szárítókötelet, arra most egy jó ideig itt senkinek nem lesz szüksége. Nóra most magától kelt és az előző napokhoz képest elég korán: tíz előtt valamivel... Era szedret szed éppen: egy hete rengeteget szedtünk és vittünk apósoméknak, most ennyit nem szedünk de már nincs is sok mivel túljutott a szeder az elmúlt hetek meleg, száraz időjárása miatt az érésen, a gyümölcsök zöme mostanra összeaszott és az elmúlt pár csapadékosabb és hűvösebb nap miatt már elkezdett penészedni is...
Most ennyi – készülődni kell, lassan indulunk...
