(Azt hiszem, túl sok időt töltök napló meg blog post írásával, sok hasznosabb dologra is fordíthatnám az időmet. Néha elgondolom, hogy olyanok ezek a bejegyzések, mint a hegymászónak, a sziklamászónak a sziklafalba vert szegek: valamiképpen biztosítják az előrehaladást és biztosítják, hogy nagyon ne zuhanhasson vissza, ha zuhan. Mert olykor bizony van zuhanás...)
A keddi nap szépen, csendesen, nyugisan telt el... A lányok megint nagyon későn, valamikor délelőtt tizenegykor keltek. Mivel hétfőn végül is nem döntöttük el, mit is csinálunk, ezért aztán nem is volt terv a keddi napra. A reggelizés után Era és Nóri kifeküdtek a napra. (Kép erről nincs, mert nem hagyták hogy lefotózzam őket.) Nem a legszerencsésebb időt választották: úgy tudom, az UV sugárzás ilyenkor a legerősebb... Én mindeközben elkezdtem a következő tanévi órarendet csinálni, nagyon itt van az ideje (mármint csinálni). Összesen tehát a lányok vagy egy órát napoztak, egy vagy talán már fél kettő is volt, amikor úgy döntöttek, induljunk és menjünk be Körmendre.
Szerencsére most nem kellett velük mennem a boltokba amiket ők ketten, Era és Nóra annyira kedvelnek, mert a T-Online GPRS előfizetéssel kapcsolatban volt dolgom. Na ez egy nem semmi történet. A T-Online elképesztően ostoba és impotens cég, a saját hasznuk ellen dolgoznak! Szépen sorjában az egész: az alapkonfliktus az, hogy július 9-én amikor a telefonomat megvettem, egy 50 Mbyte forgalmat lehetővé tevő csomagra fizettem be (elő? a fene sem tudja, mi a jó igekötő). Ez az első hónapban, augusztus 8-ig nem hogy elég volt, de alig a harmada fogyott el. Nem csoda, hiszen otthonról nem ezt használjuk, ez csak a laptop-ról, akármi helyen, hálózattalan helyeken való Internet elérésre kellene nekem... Most, amíg Felsőmarácon vagyunk, viszont csak ez a hozzáférés van: most jó lenne több is. Tegnap egy körmendi kis cégnél próblkoztam. Ha jól értem, ők a T-Mobile (és a T-Com, de ez most nem számít) szerződött partnerei. Egy Maxmédia Kft. Nevű kis cég – le is fotóztam őket, elképesztően impotens társaság! Addig rendben van, hogy az én telefonomon, az én számlám terhére a 1777-et felhívva megállapították, be van kapcsolva az 50 Mbyte-os szolgáltatás – ezt megmondtam volna, ha kérdik. Az már kevéssé tetszett, hogy fogalmuk sem volt, hogyan lehet a 2 GByte-os szolgáltatást bekapcsolni. Sebaj, előszedték a nyomtatott segédletet, nem baj az ha tanul az ember. (Blama, ha az ügyfél előtt teszi, de hát ez egy ilyen cég.) Mondjuk – és ettől kezdve a T-Online az, aki egy rakás szart sem ért – nem lehet kikapcsolni, hiába mondja be az automata azt, hogy hogy ki van kapcsolva a szolgáltatás, mindjárt a következő mondatában közli, hogy a szolgáltatás meddig vehető igénybe. Nincs ennek semmi értelme! A megfelelő menüpontba visszajutva az 50 Mbyte-os szolgáltatás megint bekapcsoltnak mutatkozott. És mivel a 2 GByte-os szolgáltatást addig bekapcsolni nem lehet amíg az 50Mbyte-os be van kapcsolva – erre a kedve automata hang figyelmeztet is sőt, nem kevés gúnnyal (csak én éreztem annak?) meg is jegyzi, kapcsoljuk ki az 50 Mbyte-os szolgáltatást a 2 GByte-os bekapcsolása előtt – szóval ettől kezdve róka fogta csuka esete. Teljesen értelmetlen dolog! Egy drágább szolgáltatást akarok egy olcsóbb helyett és az impotens T-Online ezt nem hagyja, az olcsóbb nem kikapcsolható és a drágább addig nem bekapcsolható amíg az olcsóbb aktív. Ezek az ostoba barmok nem hagyják, hogy rájuk költsem a pénzemet! Nagyon felháborított! Teljesen, abszolúte hülye az, aki ezt kitalálta. Nagyon felbosszantott, ha hazaértem és lesz nem korlátos NET-em, (most legalább is azt hiszem) megkeresek olyat, hogy T-Online panasziroda, ügyfélszolgálat és macerálni fogom őket ezzel. Most (de most, nem pedig amikor lejár az 50 Mbyte-os szolgáltatás 30 napja azaz szeptember nyolcadikán) kellene a 2 GByte – később már nem kell! A dolgok jelenlegi állása szerint csak a fordulónapon lehet váltani! Pedig korában komolyan gondolkoztam azon, hogy a Fibernet helyett mással megcsináltatni az otthoni hozzáférést, de mert akárki is az, csak a T-Com ADSL-jét adja el (vagy a T-Online maga vagy valami viszonteladó), nagyon meggondolom, mielőtt váltanék. Ennél többet néztem ki egy ilyen vállalatóriásból, mint a T-Com/T-Online... (Csak zárójelben: Maxmédiá-nál a hölgy akivel sikerül összekerülnöm, egy harmincas évei közepén járó csinos, molett hölgy nagyon nem volt képben, még a telefonom automatikus billentyűzárját sem tudta kikapcsolni, pedig egy rövid magyar mondat erre figyelmeztet is a kijelzőn. A hölgynek mondjuk szép nagy cicijei voltak és szép zöldeskék szeme – ezen kívül sok jót nem tudok róla elmondani...)
Maxmédia Kft, Körmend, itt próbáltam a GPRS szolgáltatást kibővíteni a telefonommal kapcsolatban de sem a cég nem nagyon tudta, mi a fene is ez, se a T-Online nem képes arra, hogy rugalmasan kezelje a vásárlói igényeket...
Miután a T-Online kapcsán nagyjából pórul jártam – elintézni csak annyit sikerült hogy a Dominó kártyámra felnyomtak 5000 forintot ami a fentiek miatt tök felesleges volt – Körmenden a fő téren a parkban egy padon még párszor megpróbáltam a 1777-et, mert nagyon-nagyon bosszantott, hogy nem sikerült valamit megoldani. A lányok a DM-ben vásároltak, aztán azt hiszem a Rába áruházban vettek apróságokat majd a textil boltban, ahol Orsival szombaton a kék anyagot vettük, vettek valamit.
Nóra kapott a DM-ben egy új napszemüveget
Utána a dísznövényárudába mentünk, Era a maráci sírra vett örökzöldeket. Majdnem fél óráig válogatott, amit kiválasztott viszont tényleg szép.
Era és Nóri a körmendi dísznövényárudában
A Berki ezzel szemben van, nem kellett tehát nagyon messzire menni az ebéd miatt.
Nóra és az új órája – ezt is a DM-ben vették a fentebb mutatott napszemüvegével – a Berkiben
Utána én a Vadása tóra akartam elmenni, de Nóra felvetette, mi lenne ha nem mennénk. Sejtettem, honnan fúj a szél – mint később kiderült, igazam is lett – azaz a Berki után indultunk haza. Majdnem: előbb a Liedl-ben utána a Peny-ben megnéztem a sört, meg Nóra kért kicsi. AAA-s elemet az MP3 lejátszójába de ez nem volt egyik helyen sem, ezt végül is a körmenyi Shell kútnál vettünk. Haza, Felsőmarácra... Nóra már az úton kijelentette, szeretne a faluba elsétálni egyedül. No hiszen... Persze, miért ne – amikor később jöttünk Erával kocsival vissza a temetőből, akkor láttuk két korabeli helybéli sráccal traccsolni a faluháza előtt. Ezért nem akart az én kicsi lányom a Vadása tóra menni este, inkább a helybéli pasikkal beszélgetni :)
Erával felmentünk a temetőbe és az örökzöldeket kiültettük a sírra, ez eltartott vagy háromnegyed óráig.
Felsőmarác, temető
Aztán haza – a kocsiból integetés Nórinak :) – és ennyi volt a nap. Azaz majdnem... Kilenc tájt állított be Nóri azzal, hogy tízre vissza akar menni a srácokhoz, de habár én elengedtem volna, Era előbb megtiltotta, aztán csak akkor engedte volna el ha én felkísérem Nórát. Nóri ebbe nem ment bele, úgyhogy dúlva-fúlva de itthon maradt. Este még kiültem a kertbe az órarendet csinálni, de nem tartott sokáig mert beborult és szemerkélni kezdett az eső. Na, tényleg ennyi volt, kedden már tényleg nem történt semmi...
Az ideális munkahely...
Most szerda reggel, már kora délelőtt van. Ma nem kellett Csákánydoroszlóba mennem. Tegnap hoztam elég kenyeret, tej is van még a többit meg délután megvesszük Körmenden. Most a kertben ülök, a laptop aksija töltöttsége még majdnem 50 percre elegendő. Reggel amikor kijöttem, még csupa harmat volt a fű, ez mostanra felszáradt. A nap is magasan jár már, lassan odébb kell húzódjak, hogy árnyékban legyek. Jó itt a csend: olykor hallatszik csak a fő utcán autóforgalom – messze is van meg a forgalom is kicsi – egy-egy kutyaugatáson meg madárdalon (milyen szentimentális :)) kívül más zaj nincs. Hogy fog ez odahaza hiányozni az első otthon töltött napokban...
Felsőmarác, kertrészlet
