(05:35) Eltelt az első hét is az iskolában. Nagyon leromlott az idő: egy hete még kellemes meleg volt, napközben majdnem nyáriasan kánikula. Aztán kedden egy hidegfront a meteorológia naptárát hirtelen mint ha egy, másfél hónappal előbbre tolta volna, most napközben is alig van 15 °C... Október ez, annak sem az eleje... Állítólag a hét végével lassan megenyhül az idő és visszatér a kora ősz. Egyelőre ennek nincs nyoma. Ma már nem esik, a hideg is mérséklődött kicsit, de enyhén fúj a szél, nincs meleg és totál borult az idő – szóval nincs valami szívderítő hangulata az időjárásnak...
A hét a tanévnyitóval kezdődött, akkor adtam ki a kollégáknak (meg az osztályoknak) az órarendet. Nem maradt elég időm a finomításra, ezért bizony benne maradt pár olyasmi ami nem maradt volna, ha az elkészült és kiadni tervezett változatot még nézegetem, keresgélek itt-ott alakítani valót rajta. Mindegy, meglesz az is – fontosabb az, hogy biza változtak azóta dolgok és azokat is, egyes kívánalmakat is be kellene építeni még. Ahogy korábban írtam, sok az apróság ezért komolyan gondolkozom egy teljesen új változaton. Előny lenne, hogy nincs megkötöttség, akkor olyan lehet, amilyennek szeretném és persze amit a feltételek még megengednek. Hátrány, hogy a mostaniban, akármennyi is a hiba benne, már ismerik, vannak jó tulajdonságai és vannak olyanok amiket lehet rendezgetéssel javítani. Szinte biztosan ezt fogom választani, de sok nyűglődés lesz vele... Az órarend sajnos ilyen...
A héten ezután a legfontosabb a fenntartó felé a – de ronda magyar nyelvi szerkezet – feladatfinanszírozási adatlejelentés csinálása volt feladat, ebben a bonyolultsága mellett azt sem szeretem hogy szinte semmit sem értek belőle. Nem nagyon szeretem, amikor valami fontos, amikor valamit elég rövid határidőre kell megcsinálni és ezzel együtt nem értem, mit és hogyan... Időközben persze sok minden kiderült, meg is csináltam egy változatot és ha késve is, de csak egyetlen napot késve le is adtam. Aztán másnap a referens majd fél órát sorolta a hibákat... Ezek egy része az ideiben pontosan olyan, mint a tavalyiban és nem változott lényegesen a két év között semmi, nem értem tehát hogy ha idén hiba akkor tavaly miért nem volt az, de mindegy is – egyszerűen csak meg kell lennie a dolognak és kész. A legnagyobb „falat” az, hogy a tantárgyfelosztáshoz naprakész létszámadatokat is várnak. Ehhez pedig be kell a programba (majdnem azt írtam: a rendszerbe, de annyira nem szeretem ezt a szót) azokat a tanulóinkat is vinni, akiket eddig nem: a kicsiket és a szakképzésbe belépőket akik nem nálunk érettségiztek. Ez szám szerint nem is lenne olyan sok, de a teljes adatrekord kitöltésével lehet csak felvenni tanulót, ez pedig hihetetlenül részletes...
A hét második felében már óráim is voltak. Amikor a tantárgyfelosztásban tettem-vettem az órákat ide-oda, az a 19 óra elviselhetőnek tűnt, most már nem annyira :( A kolléganő, az a tanárnő aki idén számítástechnikát tan-tani ígérkezett, mint kiderült, csak heti nyolc órában tanít, így kettőnkre elég sok óra maradt. Igaz, ha a dolgok úgy alakulnak ahogyan az most látszik, akkor csak december végéig lesz így, de ez akkor is brutálisan sok lesz így...
Pénteken délután jelezte az egyik kolléga, hogy az egyik oldalszárnybeli nagyelőadó kivetítős gépe meghalt. A hangjelzés szerint túlmelegedett a processzor és leállt. A gépet többet be sem tudta indítani. Nem jó hír, mert azon van minden anyaga, szakmai elméleti oktatást végez a kolléga és Powerpoint-ban készített teméntelen mennyiségű prezentációja van a gépen. (Remélem, nem csak ott, de akkor is...) A kolléga műszaki, nem állta meg hogy a gépet szét ne szedje. Mint kiderült, a processzor hűtése egyáltalán nem volt bekötve, egyáltalán nem ment a processzor hűtése. Eléggé nem akarom elhinni: azt a gépet a tanterem teljes audiovizuális felszerelésével együtt több évvel ezelőtt állították üzembe, azt a gépet nem bontotta meg azóta sem senki. Ha csak nem „lecsúszott” (és: mostanában) a processzorventillátor tápcsatlakozása, akkor valóban évek óta nincs processzorhűtés, azt pedig hogy a gép évek óta így megy, elég nehezen hiszem el. De hát ha a kollega mondja... A feladat tehát adott – és ez nem informatikatanári és nem igazgatóhelyettesi hanem rendszergazdai :) – azaz gépcsere... Mondjuk be volt tervezve, a gép már ott is volt de most nem akartam ezzel foglalkozni. Akartam vagy nem, most kellett, mert hétfőn nem tud a kolléga így órát tartani. Első lépés a rácsodálkozás volt: a régi gépben kettő videokártya van (volt?), az újban csak egy az alaplapi. Persze a régiből simán át lehet emelni de az is idő, mivel driver-t kell keresni hozzá. Igyekeztem elkerülni ezt (sikerült is). Nem értem a terem berendezését, a kábelezést, a plafonra fügesztett nagy kivetítő valamiért alapból RGB2 bemenetén várta a videojelet. Azt át kellett állítanom, d elehet hogy ezzel még bajok lesznek, mert ott van video is, lehet azért használják mindkét RGB bemenetet... A régi gépből ki a fix lemezt, át jumperolni hogy slave legyen, be az új gépbe. Ez eddig rutinmunka. Utána az új gépet kipróbálni, ment is rajta minden. A Tina telepítése kellett még, az új gépen az nem volt fent illetve kicseréltem a monitort egy 17”-esre, a 14”-est nézni is rossz. Most úgy tűnik, minden a helyén van, majd meglátjuk hogy a kollega a használat során elégedett lesz-e mindennel. A fix lemeze mindenesetre meg lett mentve, annak tartalmát átmásolhatja... Az új gépen WinXP van (a régin még Win98 volt :)), és az a user akivel bejelentkeznek, nem rendszergazda jogú, emiatt fognak reklamálni de nem nagyon hiszem, hogy adnék rendszergazda jogokat nekik oda... Amelett szól, hogy teljesen felszabadítsam azt a gépet az, hogy akik kezelik, meglehetősen értenek hozzá. Mellette szól, hogy akkor kevés vagy semmi gondom nem lenne vele rendszergazdaként hiszen megoldják ha van valami baj. Mellette szól, hogy a gépnek nincs hálózati kapcsolata. Ellene szól viszont, hogy ha lehet akkor elég sok mindent feltelepítenek, feltelepíthetnek a gépre aminek ott semmi keresnivalója... Majd még eldöntöm...
(09:10) Erával elmentünk a Kelenföldi lakótelepi piacra, Era vett pár dolgot amit be is tettünk a kocsiba én meg jöttem tovább a suliba dolgozni. Egyfelől a tantárgyfelosztás javítgatásával kellene annyit haladnom amennyit csak lehet, másfelől akad pár elmaradt de nem halasztható rendszergazdai munka is amit ilyenkor szombaton, amikor senki sincs bent, jobb csinálni mint napközben (vagy esetleg munka után, késő este). Egyfelől Katika nyomtatóját kellett megnézni. Egy Epson StylusColor 685 tintasugaras nyomtató. Valamikor a nyár elején – de biztosan a tanév vége felé, esetleg már utána – lett cserélve a papírok szerint a patron benne. Ebből a konfliktus: most üresnek mutatja a nyomtató! Arra gyanakodtam, egyszerűen csak beszáradt és egy fejtisztítás elegendő is lesz neki. Tévedtem! Vagy én vagyok béna, vagy ez a nyomtató egy tényleg nehéz eset, de ha a patront kifogyottnak érzékeli akkor egy tapodtat sem megy: nyomtatni természetesen nem hajlandó, de a segédprogramjai egyébként okos és hasznos szolgáltatásai sem használhatóak. Így a fejtisztítás ugrott... Nagyon nincs más tippem ennek a nyomtatónak a felélesztésére, mint a patron csere. Ebből viszont konfliktus lesz, mert időben – nem beleértve a nyári szünetet! – tényleg nem is olyan régen lett cserélve. Persze nem az id számít hanem az, hogy színekkel mennyire telt nyomatok készültek ezalatt. Komolyan meg kellene lassan fontolni egy színes lézer beszerzését – habár ahogyan most állunk, eléggé elméleti a lehetőség – mert amíg színes nyomtatásra csak tintasugarasokat használunk, addig ezek a problémák állandóan fel-felbukkannak majd... A patron habár nem eszement drága, de gyakorta kell cserélni (ha utánaszámolnánk, bizony elég magas ezekkel egy-egy nyomat fajlagos költsége, és akkor még a sebességről nem is esett szó...)
Ha már ott voltam, felfrissítettem a víruskeresőt is: egészen pontosan a licence azonosítót kell lecserélni. Eddig mindig gépenként csináltam, elég macerás, de legalább fel kell keresni minden gépet, legalább látom, mi a helyzet a gépekkel. Van a víruskeresőnknek (VirusBuster) egy olyan szolgáltatása, amivel lehetne központilag menedzselni de ezt én eddig nem használtam – lehet, ezt most komolyan meg kellene fontolni. Szóval Katika gépe volt az első, amin a licence csere megvolt. Előbb a licence-szel kapott CD-ről akartam telepíteni, na ez nem ment mert azt mondta, már telepítve van... Mondjuk ez nem gond, leszedtem és telep-tettem... Semmi újdonság, mintha csak a licence kulcs lenne más. (Nem biztos hoyg baj az, hogy semmi újdonság... Korábban, igaz: sokkal korábban, mindegy négy éve amikor friss-tettem, az katasztrófa volt, az új változat rengeteg hibát tartalmazott... Azóta a VírusBuster frissítés mindig megemeli az adrenalin szintemet, vajon a fejlesztők most milyen meglepetéssel rukkoltak elő... Szerencsére most semmivel de annyira semmivel, hogy csak a program konzolon a verzióazonosítókból derül ki a frissítés... Kicsit tanácstalan is voltam, írtam is a support-nak... Majd meglátjuk, de azt hiszem ez rendben van. És ráadásul a többi gépen nem kell ezt végigjátszani azaz a régit le és az újat fel telepíteni, azt hiszem elég lesz egy net-es frissítés meg a licence kulcs cseréje... Majd 200 gépem van, ez akkor is el fog egy ideig tartani ...
(09:55) Tantárgyfelosztás, még mindig. A tanulók névsorát naprakészre kell hozni, a csoportokba rendelést szabatosan megcsinálni. Ez a legnagyobb munka, de sok sok egyéb apróságot is javítani kell benne. Roppant macerás! Nem tátom be, minek, de hát sok ilyen feladat van: csinálni kell mert csak...
