(06:15) Szombat reggel... Egy nem tipikus hát van mögöttünk. Még talán ehhez a héthez tartozott, hogy egy hete ilyenkor nagyon rumlis szombat volt. Egyfelől megkönnyebbülés, mert a normatívát pénteken éjfélkor sikerült elfogadható állapotra hozni, másfelől pánik mert egyszerre kellett (volna) a sulisoknak meg a főiskolásoknak is órát tartani, harmadrészt meg a „...majd csak lesz valahogy” érzése, hiszen a vasárnap után az őszi szünet következett... Hétfőn megérkezett a 23 laptop, ilyen sem volt még a sulinkban. Kedden és szerdán pedig telepíthettem és szerencsére segítségem is akadt :), sikerült végezni... A csütörtök nem volt jó, a péntek eltelt: befejeztem a családi fényképek szkennelését. Délután úgy volt, Gyuriékkal elmegyünk sörözni de az nem jött össze... Este a kellemes, pihentető nagy semmi... Két nap, a szombat és a vasárnap, egy egészen átlagos hétvége maradt, hétfőn meg indul a móka megint, most már megállás nélkül egészen a karácsonyi szünetig...
Orsi nagyon elvan ENDURIL-lal... Tegnap egyfolytában püfölte. MSN, ő csakis erre használja... Tegnap már délután szervezkedett, egy osztálytársnőjéhez mentek volna át Nórival este, reggel jöttek volna meg. Másként alakult: Nóra délután Beinji-vel találkozott. Azt mondja megvannak, habár sok lelkesedés a hangján nem érződik, amikor erről beszél... :( Este meg valami Zoli nevű sráccal lógott a Liszt Ferenc tér egyik kávézójában. Na ezt már valszelg jobban élvezhette: este kilencre ígérkezett haza, aztán kilenckor, tízkor és fél tizenegykor is telefonált hosszabbításért. Végül az utolsó metróval jött: fél tizenkettőkor találkoztam vele a Pöttyös utcai metrómegállóban, annyira el volt találva a dolog, éppen bejött az utolsó metró amikor hazaértem. Hazafelé beszélgettünk; ezért szeretem ezeket a lemeneteleket, mert habár ilyenkor túlságosan is közelinek tűnik a lakásunk a metróhoz, túlságosan is hamar hazaérünk, de azért az a pár perc az a ritka alkalom amikor komolyan is, őszintén is lehet vele beszélgetni. Mesélt valamennyit a délutánjáról és az estéjéről, egyébként ezt a mese dolgot ő nagyon nem túlozza el. Nem kimondottan zárkózott, de egyszerűen nem lehet kiszedni belőle amit nem akar. Orsi ezalatt, egész délután otthon kotlott. Olyan este hétig még esélyes volt, hogy a két leány együtt megy el, akkor hívta Orsi Nórit és akkor kapta a „... bocsika de nem megyek veled, majd később megyek haza...” üzenetet... Ekkor kezdett veszett szervezésbe, MSN meg minden de nem jött neki össze a péntek esti buli. Nagy is volt a feje: a tizenhét éves hugicája majd' éjfélig kimarad, ő meg itthon rostokol... Ugrattuk is eleget, milyen a parti? :):)
Eráé volt tegnap este a távkapcsoló (mint szinte mindig :)) ráadásul az RTL Klub műsorszerkesztője is igen romantikusra vette a figurát: két eléggé hasonlatos hangulatú filmet tettel egymás mögé... Héttől ez ment: Two Weeks Notice (Két hét múlva örökké), majd negyed tíztől meg ez: Something's Gotta Give (Minden végzet nehéz). Elég könnyeztetős, romantikus izé mindkettő, mondjuk a lányok, Era és Orsi elbámulák majd éjfélig... Mit mondjak, nem ez a kedvenc műfajom, habár rosszabb is lehetett volna a műsor.
(20:31) Na, ez a nap is megvolt. Délelőtt megcsináltam a feladatot a harmadéveseknek. HTML programozás a tárgy neve eredetileg és korábban valóban el is tudtunk a hallgatókkal jutni oda, hoyg PHP programocskákat -erunk de sajnos ez most a foglalkozáson (egyébként éppen egy hete) teljesen esélytelen volt. A fájl kezelés gondot okozott sokaknak, a WYSWYG editálás is döcögősen ment, a forrás szintű szerkesztés pedig kimondottan kihívás volt – pedig csak statikus WEB lapokat cisnáltunk. A feladat is ilyen, egy egészen újat csináltam. A Fáy-ról csináltam öt fotót, egy kintről négy meg bentről és ehhez -rtam kicsi szöveget, ebből lett egy öt HTML állományból álló feladat. Utólag visszaolvasva könnyű lett, túlságosan is könnyű, ennél nehezebb is dukált volna de most már mindegy. Mennyiségileg OK de szerintem lehetett volna többet is beletennem. Majd meglátjuk: azt hiszen lesz, akinek ez is kihívás, persze olyan is akinek csak egyszerű semmi kicsi feladat... Azon gondolkodom, a jövő hétre a VRML-ből lehetne majd ugyanígy adni valami feladatot...
Délután megcsináltam a fürdőszoba csapot – sok meló nem volt vele, csak mindig kilazul és elképesztően rossz helyen van a csavar, amivel rögzíteni lehet. Villáskulccsal reménytelen hozzáférni de találtam egy régi, régi csőkulcsot, azzal egészen jól ment. Utána megcsináltam a fürdőszoba kapcsolóját, ez hetek óta kontakthibás. Szerencsére a vezeték volt laza a bekötésnél mert ha a kapcsolóval lett volna gond akkor azt csak cserével lehetne orvosolni arra meg hétfőig várni kell. Holnapra marad az akvárium felszámolása, hetek óta nincs már benne „senki”, szép lassan kipusztultak a halak belőle. Valaha pedig szép volt, növényekkel, színes halakkal, de ez még akkor volt amikor odaát volt a gyerekszobában. Amikor áthoztuk ide a nagyszobába, végleg nem kapott napot, a növények nem akartak fejlődni aztán meg én sem nagyon értem rá foglalkozni vele...