Éppen egy hete szerdán megvolt a ballagás a sulinkban. Amióta a suliban dolgozom, ha jól emlékszem mindig is szombaton volt a ballagás. Mondjuk ezt sem szerettük, szerették a kollégák, mert egy szombat, egy fél nap legalábbis ezzel az iskoláé... Másfelől viszont ilyenkor az az idő csak a ballagásé, nem kell a napi szaladgálás mellett még megosztani a figyelmet. Idén a napok áthelyezése miatt ez nem ment, idén szerda délutánra került a ballagás. Nem volt túl szerencsés, mert délelőtt tanítani kellett (nem fér bele június 13-áig a tanévbe az, hogy szüneteljünk mert akkor nem lett volna ki a megfelelő számú tanítási nap...)
A srácaim azaz a sajt osztályom a suliban, most tizedikesek, tizenhat, tizenhét évesek... Egyfelől nem nagyon tudnak olykor dönteni, másfelől meg néha nagyon makacsok, nagyon nehéz irányítani őket... Szerda előtt a lelkükre kötöttem, virágot márpedig hozzanak, kell majd a díszítéshez... Erre szerda reggel a kétharmada beállít virág nélkül! Na erre nagyon berágtam: aki nem hozott virágot, bekerült az „ünnepély után is marad takarítani” csoportba... Mivel ötkor kezdődött a ballagás, hát ez bizony elég későre csúszott... Nem vagyok erre a trükkre büszke, erősen zsarolás szaga van, de hatott... Majd mindenki tudott erre hirtelen valahonnan valami virágot szerezni... Ahogy egyre nagyobb lakli kamaszok lesznek, egyre határozottabb eszközök kellenek az irányításukhoz és ami a legnehezebb, hogy ezt valami lájtos módon kellene megtenni, nem ridegen, szeretettelenül... Nehéz az egyensúly...
A ballagáson végül is nem tudtam ott lenni: percre pontosan egybeesett Orsi ballagásával... A sulinkban azért elrendeztem amit csak tudtam, ahogy hallom nagy gond nem volt („csak” az, hogy a srácok többsége időnek előtte lelépett a suliból, ezt meg majd osztályfőnöki órán kezelnem kell... Hja, mindig van valami :()
A 10E – igaz, kicsit méréskelt lelkesedéssel – az iskola bejáratát díszíti...
