Kedden Hajdúdorogon voltunk: Apám, Marika és én...
Kora reggel, alig valamivel hat előtt Óbudán, a régi Fonógépgyár magasságában... Még nem esett, de ahogy látható is, erősen felhős, hűvös és szeles is volt az idő...
Gelej, parkoló...
Apám és felesége, Marika
Hajdúdorog, temető... Akkorra már erősen befelhősödött...
Hajdúdorog, temető...
Hajdúdorog, Gyep utca 7 szám... A telek mára üres, réges régóta gazos, elvadult, de valaha itt volt a nagyszüleim háza... Ennyi maradt belőle!
Anyám nagybátyja, Bakai Mihály a háza előtt; apám és felesége Hajdúdorogon...
A hajdúdorogi görögkatolikus templom
A hajdúdorogi görögkatolikus templom kertjében korabeli várfal maradványok
Visszafelé, mert én szerettem volna így, a Hortobágyon keresztül jöttünk. A képen: gomolya túrót és sajtot árultak az út mentén és vettünk is. A sajt szerintem isteni volt, füstölt sajnos kevés volt, inkább a nem füstöltből vettem... Hamar elfogyott...
[Update 2009. március 12: Melkó József tiltakozó levele, miszerint a vendéglő magánterület és a róla készített kép publikálására nem adtak engedélyt, jogos lehet... Rendben, a képet levettem. Egyébként a birkapörkölt itt tényleg nem jó, a marhapörköölt elmegy, de akkro is sós! :):)]
Ebéd a Hortobágyon. Pásztortanya vendégfogadó. A konyhájuk nem rossz, de a birkapörkölt rémes. Tavaly ettem ezt, idén (és tavaly előtt is) marhapörköltet, az finom, habár kissé sósan készítik...
Jászapáti, a temető...
Jászapáti, a temető...
Hazafelé, a 31-es úton... Már erősen alkonyodott...