Letelt a suliban az első két hét. Elég zaklatott két hét volt, remélem a továbbiak nem ilyenek lesznek...
Pénteken volt az iskolában a Toyota nap, ami most a 100 éves iskolafennállási évforduló és a 10 éves Toyotával való kapcsolat miatt a szokásosnál is nagyobb alkalom volt. Eredetileg a nem régen felújított udvar lett volna az esti vacsora színhelye de mert rossz időt jósolt a meteorológia, a tornaterembe telepítették a rendezvényszervezők. Kitettek magukért rendesen!
Egy nagyon szépen rendbe hozott P5-ös az alkalomra az udvaron kiállítótt régi járművek között...
Az öreg autók a srácoknak roppant mód tetszettek, alig lehetett beterelni őket a becsengetéskor...
A három igazán amerikai stílusú, az ötvenes évekből való öreg kocsi mellett egy érdekes darab: egy igen öreg de igen szép karban tartott Toyota is emelete a nap fényét :)
A tornaterem a vacsorára berendezve... Azt hiszem, még soha ilyen szépen ez a termünk nem nézett ki :)
Egy szakmatörténeti verseny is volt, az esti vacsora ennek a díjátadója is volt, délután – a fenti képek ezt is mutatják – az udvaron különleges öreg autókat csodálhattak meg a tanulók. Meg is csodálták rendesen, aztán amikor a V8-as, V12-es motorokat beindították (mondjuk már becsengetés után), na akkor meg azon termekben tanító egyik, másik kolléga lett erősen zaklatott, akik az udvarra nyíló termekben tartottak órát... Este vacsora – szóval igencsak rendhagyó nap volt...
A tantárgyfelosztással is készen lettem, ez eléggé nyomasztó volt de megvan, elfogadták! Egyre kevesebb értelmét látom, mert egyfelől szinte minden vacak adatot be kell vinni, másfelől meg elég messze áll a valós viszonyoktól az, amit az adatbázis leképez – de hát okosok kitalálták hogy ezt kell és ezt így kell, hát legyen. Tisztára mint a katonaság: „nem ésszerű, de roppant katonás”. Mindegy, egy feladat kipipálva...
Átalakítottam az órarendet is... Két ponton egyszerűen kellett: a rajztanár kolléga másik munkahelyéhez kellett alkalmazkodni és egy gyakorlati foglalkozás félosztályra nem jól lett elhelyezve, mivel egy öt órás blokkot órákra tagoltam, na ezt kérték tömbösíteni is meg egymással bontani is (mert hogy hetente váltanak). Mindkettő de főleg ez utóbbi alapos átrendezést eredményezett, most megint jönnek a kollégák az óhajaikkal: ekkor ne nulladik, itten ne lyukas... OK, mindegyik kérés valahol érthető is, de elég nehéz érvényesíteni. De még ez se lenne baj, van időm, elsakkozok vele: a legfőbb baj hogy az órarend ami a tanárnak optimális, messze nem az a diáknak. Pedig ez lenne a fontosabb, mi a jó a diáknak... Nem tudom, ezt a dolgot miként vezénylem le jövőre – persze ha én csinálom jövőre – de valahogy majd kellene az igénybekéréseknél arra utalni hogy csak didaktikai, pedagógiai indokok játszanak... Vagy nem tudom...
Múlt héten kedden megvolt az első három a SzÁMALK szakközépiskolásokkal is. Kedden megint, aztán pár hét és lesznek olyan keddek hogy hat órám, kétszer három lesz keddenként délelőtt... Időközben a levelezősöknek is befigyelt ilyen tárgy de az majd csak az év végén... Nagyon sok óra lett, hát... Ez is munka, ez is pénzt hoz, még ha a tantárgy nem is a legizgalmasabb...
Orsiék pénteken megköszöntötték Bogit – nagyon készültek erre és ahogy mesélték, elég jól sikerült. Utána vasárnap felcuccolták Bogit és levitték Veszprémbe; ha jól értettem valami színitanodában ott fog Bogi tanulni is meg játszani is a színházban – olyannyira, hogy állítólag tegnap délután, mielőtt eljöttek volna, még szerepet is segítettek Boginak. Aranyosak voltak a lányok – Bogival sokat lógtak mostanában, mondták hogy amikor este elváltak és a lányaim indultak haza, mondták Boginak, hogy na jól van, ez volt, vicc volt (hogy marad), jöjjön velük... Hát nem jött... Most majd sokkal ritkábban látják egymást...
Amúgy ritka vacak idő van. Nem elég hogy hétfő, de még hideg is – most itt van a hidegfront, ha kicsit később is érkezett mint ígérték de itt van – meg eső is, őszi nagyon az idő, bánatos, szomorkás... Amúgy meg nagyon hétfő... Persze hogy hipp-hopp tennivaló akad, az órarenddel kapcsolatban termet máshova kér kolléga, egy másik kolléga a kicsi gyerekével jött be, mivel megszületett neki a még kisebb, és ezért, mert hogy most gyerekre kell addig vigyáznia amíg anyu a korházban a legifjabbal, addig nem lesz, addig helyettesíteni kell. Egy másik kolléga gépén a víruskereső egy éve lejárt, igaz hogy most megint le fog járni de legalább most beregisztráltam (úgyis kell megint ismét) na annyi volt ma reggel a szakmai munka. Ma órám is van (az első két heti órarendben a hétfő üres volt, most a kedd az), de a kicsik fele volt csak ott, mert a másik felének valami kompetencia mérés van. Az eddigiekhez képest most az alapok (ez megvolt az első kettő héten) után a szövegszerkesztéssel foglalkozunk, ennek megvan az az előnye hogy ezt a témakört kicsit mindenki ismeri és olyasmihez lehet itt, a nekik új suliban kötni a tananyagot amit a régi sulijukban így vagy úgy de már tanultak...
