Orsi elutazott Ferihez Németországba... El nem tudom mondani, mennyire aggódom, de hát 20 éves, gondolta hogy megy, hát elutazott szűk egy hétre... Tegnapelőtt egészen későn ért haza, valamikor későn pakolt, ahogy asszem a másik post-ban írtam is, két hatalmas bőröndöt pakolt tele pikk-pakk... Aztán persze anyja jól megmondta a tutit, hogy csak egy kell, és aggódtam is hogy elutazása előtt Orsi még alaposan összevész az anyjával de szerencsére nem így történt. Pedig Orsi nagyon fel tudja kapni a vizet, ha megmondják neki, mi a jó és mi a helyes – habár ebben azt hiszem, az is erősen benne volt hogy a nagy és bátor :) Orsi közvetlen az utazás előtt kicsinyt mintha meg lett volna szeppenve... Szóval így vagy úgy (de főleg hogy úgy azaz veszekedés nélkül) Orsi a kettő bőröndöt egybe pakolta. Kedden nincs órám, de sajnos így sem tudtam itt lenni, mondjuk esetleg a pályaudvarra kivinni a kisasszonyt, mivel pont ebben az időben volt órám a SzÁMALK-ban... Orsi még a vonatról hívott, de aztán hiába kértem SMS-ben hogy jelezze ha megérkezik, azóta sem semmi... Remélem, ez azt jelzi hogy nagyon jól megvan és semmi mást... Nekem meg marad hétfő estig az aggódás... Jól ki van ez találva :(
Apropó SzÁMALK... Tegnap megvolt a második három órás foglalkozás. Kicsit lassabban haladtam – vagy kevesebb finomkodással: többet fecsegtem – mint terveztem és még mindig csak az adatvédelmet fejeztem velük be de nem baj, az adatbiztonság kicsivel nehezebb témakör, a következő három óra erre marad majd. Az utolsó, a negyedik három óra meg egyfelől nem is annyi, az utolsó egy óra a számonkérésé, másfelől meg az utolsó alkalom első kettő órája meg jól elmegy majd a titkosításra, hitelesítésre ami a tananyagot tekintve határeset, de szerintem inkább idetartozik mint nem tartozik ide, érdekes is és pont erre a két órára passzol, mert közvetlen a számonkérés előtt ezt az anyagot leadva már nem illik talán menten számon is kérni... A félév végére nagyon belejövök: a tananyagot négy nappalis osztálynak vezethetem elő és lesz két levelezős is, ők velük majd szombatonként nyomom, igaz nekik csak hat órában mert ott valami tananyagcsökkentés volt – gondolom, hogy a képzés költségeit csökkentve a hasznot növeljék vagy szinten tartsák...
Suli... Még mindig nem van készen :) az a kétszer három napló, ami a tantárgybeírások miatt újjáépítésre szorul (nem azok a tantárgyak lettek beszerkesztve, ami az osztálynak van). A legelső héten kiderült, hogy a haladásiba a kollégák nem tudják beírni az órákat mert nem vagy nem olyan néven szerepelnek tantárgyak ahogyan kellett volna (meg olyanok viszont igen, ami az osztálynak ne mis), na akkor el is készítettem a belső lapokat de aztán az órarend meg és főleg a főváros felé leadandó tantárgyfelsoztás sürgőssége miatt hanyagoltam... Most már viszont nagyon kellene; tegnap megcsináltam ezt is. Azaz majdnem meg: a haladási kész, már „csak” Sáriknak kell fénymásolnia és kötnie, ami nem lesz egyszerű, lévén hogy most már lassan harmadik hete egyedül van a titkárságon és elég sok mindenféle szakadt a nyakába. Amíg Ágnes volt, ketten is kidolgozták a napot, most meg maga van és hiába csinálok meg elég sok apróságot, csak több marad így rá... (Reméljük, nem sokáig, csak jelentkezik valaki aki komolyan is gondolja hogy nálunk dolgozzon...)
Szóval megcsináltam tegnap délután a haladásikat meg a háromból kettőt az osztályozónaplót. A harmadik mára maradt: elkezdték a próbafűtést és megint szembesülhettünk azzal, hogy a nagyszobai radiátor nem fűt rendesen. Megint hívtuk a távfűtök ügyeletét, jött is két derék munkásember. Az idősebb csak a háttérből instruálta a fiatalabbat, de egyformán lökött volt mind a kettő... Ott kezdődött a dolog, hogy ezt a fajta Danfoss elzárót nem ismerik, le sem tudták szedni a külső műanyag burkot. (Nem dicsekvésképpen mert nem is szándékos volt, de tavaly amikor ugyanígy nem ment, addig erősködtem amíg sikerült lepattintani a szabályozót. Nem tudom hogyan, meg is ijedtem mert nem gondoltam volna, hogy vissza is tudom tenni, de valahogyan sikerült... Na ennek a Mekkeleknek aki tegnap jött nem, és nem is mert próbálkozni, olyan 20 perc téblábolás után tanácsot adtak – keressem meg azt aki eredetileg felszerelte és javíttassam meg vele – aztán elhúztak. Mondjuk ha reális akarok lenin, semmit nem csináltak, ha kicsit optimistább akkor legalább nem rontottak el semmit és pénzt sem kértek, nem is kaptak... Csak hát nem javult semmit az a nyüves radiátor – ezzel még kell valamit kezdeni...