November eleje. Az idei őszre, legalábbis ami a késő őszt illeti, igazán nem lehet panasz. Hétfőn hatalmas lett itt a köd, az első kép kora reggel készült. Utána napközben kiderült és csendes szép nyugodt későőszi volt az idő, este éppen elkaptam a naplemente után a nyugati panorámát, a második kép ekkor készült. A harmadik kép tegnap reggel, az átellenben szemben levő élősövény mellett levő fa pont a sövényt takarta be a hulló levelekkel...
Hétfő reggel, a Pöttyös utca... Köd, amennyi csak belefér...
Ez is hétfő, de már este, naplemente után nem sokkal
Csütörtök reggel a Pöttyös utca átellenben levő élősövénye...
A tegnapi nap is eltelt, mindig van valami... Csütörtökön a vendégek kísérgetésével ment el a délelőtt. Most, ezen a héten vannak a nyílt napjaink; a nyolcadikosok, akik pályaválasztás előtt állnak, egy rövid tájékoztató után csoportosan megtekinthetik iskolánkat. Na tegnap egy ilyen csoportot vezetgettem végig az épületen, szerencsére sok helyütt a laborban, műhelyben szaktanteremben ott volt annak „gazdája” aki sokkal többet, mélyrehatóbbat tudott elmondani az adott szakterületről mint én. A mienk pedig kis iskola – mi van egy több ezer tanulólétszámos, sok szakmás intézményben...?
