(#835) 2009. március 30., hétfő
Újabb hát kezdődik, pechemre hétfővel, ami, mármint a hétfő, nem a kedvencem, ráadásul esik is... Délelőtt helyettesítés, aztán anti-agressziós értekezlet, még később meg a SzÁMALK-ban Cisco-s adatbiztonság a postás hölgyeknek. ARWEN szegény megadta magát :(
Hét eleje, hétfő eleje... Egy csomó dolog vár megcsinálásra, egyik sürgősebb mint a másik, de hát ez a tavasz végéig, a nyár elejéig nem is lesz másként azt hiszem... Reggel enyhe volt az idő, kimondottan tavaszias, de a tegnap délutáni, esti és éjszakai eső után minden vizes, párás.
Reggel csak első órám van, az előtte levő időt arra akartam kihasználni, hogy a kilencedikeseim órájára készüljek de aztán nem lett belőle semmi. Mármint a készülésből, az órából, az órákból nagyon is... Megírtam a saját haladási naplómat erre a hétre, aztán pár hiányzást kellett lekönyvelnem. A nap jó híre ezután jött: Petra ma nem volt, beteg, azaz az ő összes informatika órája (az egy kivételével amit a sajátom megtartása miatt nem tudtam elvinni) rám maradt. A hétfői nap ettől meglehetősen telített lett: éppen annyi időm maradt, hogy elmenjek ebédelni, még nyolcaik órában is tanítottam. Majdnem, ugyanis háromtól egy agresszió ellenes program keretében tartandó négy nevelőtestületi értekezlet egyike volt, úgyhogy a 12E-sek a nyolcadik órában sűrítve kapták az anyagot és így is hamarabb el kellett őket engedjem... A csoportok nem egyformák, vannak nagyobb hangúak és vannak csendesek, van akikkel jól lehetett haladni és van akiknek mindent kétszer el kell mondani. Egyben sajnos közösek: füzetet egyik sem akar vezetni, mert Petra ezt nem követelte meg tőlük. Hát ennek nem örülök, szerintem ez nincs így rendjén, mindenféle okok miatt az kell, hogy a gyerek írjon órán.
Kicsit restellem, de mindegyik csoporttal akikkel ma találkoztam (mind kivétel nélkül 10-es) egy ugyanazon Excel feladatot dolgoztam fel. Nem volt haszontalan, mert bár az alapokat már tudják – amikor legutóbb, öt hete pont ilyen okból nekik tartottam órát, akkor kezdték az Excel-lel való ismerkedést és akkor csak nagyon az alapokat használtathattam velük – szóval azóta az alapokat elsajátították, de az összetettebb, bonyolultabb függvények használata gondot okoz nekik. Pedig még nem is „durvultunk” nagyon, egy DARABTELI() vagy egy SUMHA(), egy INDEX(), egy HOL.VAN() vagy akár egy AB.SZUM() olyan közepes erősségű kihívás csak. Most 10-esek, most a tananyag java Excel, később már „csak” ismétlési jelleggel térünk, tér majd az őket tanító kolléga erre vissza. Szóval a feladat ugyanaz volt mindegyik csoportnál, szerencsére Petra is mindig ugyanazzal a feladattal tréningeztetni mindegyik azonos évfolyamú csoportját, így amikor az elsőnél láttam, hogy ezt a feladatot még nem csinálták meg, biztos lehettem benne hogy ezzel kihúzom a napot. Nem mindegyik társasággal jutottam el pont ugyanaddig, de ami fontos volt, nehezebb függvények az megvolt mindegyikkel, a hét második órájában (nekik kettő van), majd ezt kellene Petrának befejeznie... Majd meglátjuk, ha pechem van akkor Petra egész héten nem lesz és akkor ez is rám marad...
Az agresszióellenes nevelőtestületi nem volt rossz és rövid is... Aggódtam eléggé, hogy ha a Fáy-ban háromkor kezdődik ez, nekem meg ötkor már az Etele úton kell kezdenem, ez nem fog összejönni – a postás asszonyoknak jeleztem hogy késni fogok. Végül is nem késtem, mert kicsivel négy után el tudtam indulni Kelenföldre, előtte még átolvastam egyszer azt a Cisco-s anyagot amit le kellett hátfőn adnom. Na ettől kicsit tartottam mert új dolog is volt meg nem is olvastam át elégszer, de abban bíztam hogy mert nagyon speciális dolog nincs benne, menni fog.
Ment is. Nem a szokott módon, az előző alkalom tananyagát feldolgozó dolgozattal kezdtem velük, hanem ezzel a Cisco-s dologgal. Végül is nem volt vele semmi gond. A Cisco-s cucc javára legyen mondva, nincs benne semmi eszement elméletieskedés, elég gyakorlatias, nem nagyon mélyenszántó anyag. Kicsit vegyes felvágott jellege van, nem teljesen összetartozó dolgokat fog egybe, de hát mindegy is: ezt kell tanítani, ezért fizetnek. Előtte még a szerződés aláírására is voltidő, alkalom a hatodikon az irodában, utána a postás hölgyek. Most többen voltak és pechemre kettő vagy három fő aki egy hete nem volt ott és most igen, a nagyobb hangúak közzé tartoztak. Egy pasi, amikor megérkeztem egyből felállt, szedte a sátorfáját és otthagyott minket – előtte is volt órájuk, arra bemenet – de az ő dolga, majd szerez jegyet ahogyan tud! Majd másfél órát, olyan háromnegyed hétig a Cisco-s téma ment, aztán kaptak 5 perc szünetet és jött a dolgozat. Mit mondjak, gyengébb lett mint gondoltam. A hölgyek fele tanult láthatólag, sajnos azonban a másik fele egyáltalán nem, de olyan szinten, amit csak ősszel láttam a nappalisoknál!Tudom, ez instrukció volt, nem szabad őket megbuktatni mert nekik ez a tanfolyam munkaköri kötelesség, bár kicsit bosszantott, hogy mindenféle sopánkodással mentesítették magukat a lelkiismeret-furdalás alól, hogy egészen egyszerű dolgokat: az adatvédelmi törvény pontos nevét, a személyes és a közérdekű adat definícióját vagy az adatvédelmi nyilvántartás leírását nem voltak egy hét alatt képesek megtanulni. Aranyos társaság, de elég lusta az egyik fele, persze hogy éppen az aki a legtöbbet szövegel...Mindegy, nem találkozom velük többet, az eredményeket E-mail útján meg a Nivo-ra feltéve adom közre.
És hogy a hétfő ne teljen el még rossz hír nélkül, ARWEN szegény megadta magát. Pedig elég új és éppen kezdett a szívemhez nőni. A kijelzője esett szét, elég durván. Szerencsére garanciális (és meg is vannak a papírjai), de egyfelől most nem tudom használni jó ideig, másfelől meg utána kell járni a javíttatásnak, egyik sem szeretem dolog. Mondjuk az lett volna nagy baj, ha Párizsban adja meg magát, de ennek sem örülök! Na mindegy, majd meglátjuk mekkora macera lesz: Asus, szerencsére nem Acer; utóbbi javíttatását sajnos hónapokban mérik (bár egy lépést tenni nem kell, futácég viszi és hozza de Brno-ban elég lassan dolgoznak), Asus-szal nem volt még dolgom. Most sajnos lesz... (Remélem, az Asus szerviz nem valahol Dél-Patagóniában van...)
