(#839) 2009.április 03., péntek
A péntek kellemes, hétvégi napnak ígérkezett, elég rémálom lett belőle: a szerver fele mount-olt csak fel és hiába erőlködtem, pénteken ez nem javult meg, bár sok hasznos tippet kaptam szombatra amikor is be kell menjek javítani. Megvolt a tizenegyedikeseim osztályozó vizsgája, bár a hiányzók miatt lesz második menet :) is. A kicsikkel majdnem dolgozat volt, a helyettesített órán is programozás. A SzÁMALK-ban megvolt az utolsó foglakozás, kaptak is vagy heten jegyet (több mint húszból), egy hallgatónő viszont kosarat kapott... És akkor a részletek:
„Remélem, reggelre életképes lesz a szerver...” - ezzel fejeztem be a tegnapi post-ot, de sajnos nem lett igazam. Este is, reggel is megpróbáltam egy-egy teszt levéllel a tanári illetve az EJF-es levlistát, de mivel a leveleket szépen megkaptam, ebből azt a következtetést vontam le, miszerint a szerver működik, rendben van...
Tévedtem, sajnos elég nagyot...
Az USER2 kötet, ahol minden kolléga és diák home directory-ja van, nem moun-olódott fel! Na basszus, más sem hiányzott!! Egy újraindítás – de hát ez még esélynek is gyenge volt... Soha rosszabbkor ez a „móka”, éppen pénteken reggel kellett, ígértem be a tizenegyedikeseimnek az osztályozó vizsgát. A feladatot is elkészítettem, a lapokat is kinyomtattam; amikor reggel, háromnegyed hét körül megpróbáltam az asztali gépen a K: meghajtóra felmásolni, kellett szembesüljek azzal hogy olyan pedig nincs... Kénytelen voltam tehát pen drive-ról bemásolgatni a srácaimnak a feladatokhoz valókat. Pechemre csütörtökön valahol elhagytam a suliban a Kingston pen-t, a másikat meg a kettes terem gépei nehezen olvassák. Pocsék egy szitu, ráadásul a szerver is döglődik – ha azzal baj van, nincs nyugtom, nem hagynak...
A nulladik után egy lyukas óra, ezt eredetileg nem erre akartam de mese nincs, a szervert életre kell kelteni. A legnehezebb az volt, hogyan tudnám rávenni hogy ne mount-olja a USER2-t, ha ezt megteszi ugyanis akkor soha nem áll fel és még azok a szolgáltatásai semlesznek elérhetőek amiket pedig mindenki használ: a DHCP és a NAT, azaz egyszerűbben: nincs WEB-es elérés, nincs net... Az autoexec.ncf elérhető lett a SYS mount-olódása után, de sajnos ha bele írtam, el nem tudtam menteni. Így viszont elindítja a VREPAIR-t, az meg majdnem végtelen időre magábaroskad... Nem elegáns megoldás, de a VREPAIR-t átneveztem hogy ne tudja elindítani, így a következő restart után már nem mount-olta fel a USER2-t; na egy ilyen indítás után átalakitottam az autoexec.ncf-et, ezzel legalább az automatikus USER2 mount-olás elmaradt.
Itt kicsit megint ki kellett ebből a munkából zökkenni: osztályfőnöki óra az enyéimekkel. Most, a tavaszi félévben a figyelmeztetők osztályfőnöki beírása nagyon közel van előtte a figyelmeztetők szaktanári beírásához, másfelől meg az ellenőrzőkbe íráshoz. Ez utóbbit eddig mindig én csináltam, most viszont nem, az osztályfőnökin a srácokkal írattam be. Aztán szót ejtettünk arról, miért kell, hogy nagykorú vagy majdnem nagykorú fiatalemberek tanulmányi eredmény(telenség)e miatt a szülőnek kelljen a suliba bejönni... Nem lehetett nagyon rossz, mármint az óra, mert a srácok elkezdtek beszélni: a szó jobbik értelmében elpanaszolták, melyik órán mi nem tetszik nekik. Nem akartam beléjük fojtani a szót mert hasznos ilyeneket megtudni meg aztán a legtöbb dologgal kapcsolatban amit elmondtak, még csak azt sem tudom mondai sajnos hogy hülyeség... Nem tudom, mit tudok majd ezzel kezdeni, de valamit majd kell... Egyelőre csak majd...
A második óra lecsengetése után nagyon mentem volna a szervert reparálni, de nem lehetett... Zoli hiányzik, kiírtam helyettesíteni Tóth Lacit de ez azzal járt hogy az eredetileg neki helyettesítésre kiirt 12E-s órát nekem kellett megtartani. Velők a 2007-2008-as tanév legelején, pár hónapig volt órám, akkor velük programoztunk, nem vették rosszul az akadályt. Most is ezt vettük elő, apró kis programot közösen csináltunk meg. Sikerült lekötnöm őket és habár ennek nem volt köze ahhoz, amiről eredetileg az a három óra szólt melyiknek egyikét én helyettesítettem (elektronikai alapmérések), de talán nem volt haszontalan.
A kicsengetés után mehettem a szervert javítani. A szerver amúgy elindult, a SYS kötetet mount-olta, az USER2-t nem. Azaz a felhasználók home directory-jai em voltak elérhetőek és a levelezés sem ment, a DHCP és a NAP igen. Ezt használják a legtöbben, pontosabban ezt mindenki használja. Valamelyik restart során a konzol hibaüzenet memória elégtelenségre utalt, kerestem hát még 2x63MByte-ot és ezzel összesen 3x128MByte lett a RAM. Restart, majd a konzol prompt után kiadva a mount-olás parancsát a USER2 kötetre, sajnos a siker még mindig váratott magára. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy ez is kevés, kapott a szerver a 2x64 MByte helyett egy 256 MByte-os és egy harmadik 128 MByte-os memóriamodult. Ez 640 MByte, ennek elegendőnek kellett volna lenni. Nem volt az... A következő inditás után már a mercury-t is kivettem az autoexec.ncf-ból, feleslegesen ne jövögessenek a levelek mert a mercury nem tudja hova kézbesíteni a leveleket ha nincsenek home directory-k...
Dél tájban megint félbe kellett hagyjam, mert a kicsinyeimmel volt órám. Programozás, de kicsit bosszant hogy nem törik magukat, ezért egyfelől ma a feladatot maguk csinálták, nem utánam, másfelől beígértem, hogy leosztályozom. Egyik-másik diáknak ijesztő volt a kérdése, arra utalt hogy fogalma sincs aprogram csinálásról. A program lényegét egyikük sem tudta, ezt nekem kellett közreadnom, igaz: ezen kód köré néhányuknak már sikerült működőképes kódot csinálnia. A teremben 2.0.2 és 2.2.2 Free Pascal-ok vannak fenn: sajnos az előbbinek gondjai vannak, ha nem egy rövid path-on elérhető mappában van a PAS állomány, ennek a verziónak ha jól látom ilyenkor a make nem megy... Ahol nem volt fent FPC és feltettem utólag, oda a 2.2.2 került és ezeken a gépeken dolgozó srácoknak nem volt a make-kel bajuk... A szerver ugyanis mert nem mount-olta a USER2 kötetet, a srácok home directory-ját sem adta ki... Azaz a G:-re nem menthettek, ott nem tudtak make-elni amint szoktak. Na ettől fogva nagyon nem volt kedvem erre a munkájukra jegyet adni, pedig eredetileg szeretem volna. Azon aztán komolyan elgondolkodtam, hogy most akkor ez az óra elérte-e célját vagy nem. Nem érte el, mert futtatható program nem született, nem írtak okosságot a diákok a füzetükbe. Viszont talán elérte, mert a tanári szerep kicsit háttérbe húzódott, legalábbis sz ismeretosztó szerep, helyette inkább a moderáló szerep dominált, másik oldalon meg a vezetett tanulói munka helyett ki-ki a saját tempója szerint dolgozhatott. Sajnos ebben benne van az is hogy ketten hárman semmit sem csináltak, a többség kicsit vacakolt vele, viszont benne van az is hogy legalább hárman a saját akaratukból, igyekezetükből megcsinálták, jól és értelmesen és talán a annyit sikerült elérnem, hogy oszlik a fejükben az a téves (de eléggé általánosan elterjedt) képzet, miszerint a programcsinálás misztikus dolog.
A kilencedikeseimmel volt órával péntekre a tanítási feladat befejeződött, ettől kezdve csak a szerverrel foglalkozhattam...Az már biztosnak tűnt és tűnik most is, hogy a baj valahol a USER2 kötet kezelése körül lesz... Nagyon reméltem – mostanra mér nem vagyok ebben biztos – hogy csupán kevés benne a memória. Alapos HDD bővítést kapott, a 16G-s egység, amin a régi USER2 volt, egy 80G-sre lett lecserélve memóriabővítés nélkül. Elsőre nem is volt vele baj, igaz olykor rejtélyesen akadozott majd leállt a NAT, aztán a 25-ös port elérhetősége. Nem tudom, ennek lehet-e ehhez köze de most már semmiben nem vagyok biztos. Szóval tegnap, ebéd előtt felbővítettem a memóriamodulokkal 640MByte-ra, ennél több nekem nincs és négy slot van benne amibe RAM tehető, most mind a négy tele van. Levlistán érdeklődtem és a kollégák akik oda szoktak írni, voltak olyan türelmesek hogy elviselik a hülye kérdéseimet sőt még válaszolnak is rá :) Na ott kaptam egy figyelmeztetést, hogy a gép nem is használ ennyi memóriát. Ez nagyon szöget ütött a fejembe, ezt majd szombaton amikor bemegyek alaposabban meg kell nézzem. Mondjuk néztem ki nagyon a fejemből, amikor olvastam azt a levelet amiben figyelmeztetett egy kolléga hogy ez nem 640 hanem csak 64 Mbyte... Na ezt azóta sem értem, mert lépésekben bővítettem és a kijelzett érték, akármi is legyen a mértékegysége, folyamatosan és a várt mennyiségben gyarapodott... Ha ez 64M, akkro eredetileg csak 24M-t látott, az meg 80G HDD-re szerintem olyan kevés, hogy el sem indulna... Na ez ügyben nagyon tanácstalan vagyok... Az eredeti tippem az volt, hogy a HDD csere után bár létrhoztam a user.eket de üres volt mindenki mappája, most meg ahogyan használják és egyre több a cucc, a FS mount egyre hosszabb ideig tart – ami egybevág a tapasztalattal. A baj az hogy szerdáról csütörtökre már nem is ment a dolog és memóriahiányra vonatkozó üzenet volt. Szóval, hogy azért az időrendtől nagyon ne szakadjak el, pénteken kora délután a memória a lehetőségeimhez képest maximálisra lett bővítve, a (fizikai) bővítéssel kapcsolatban ezen már nem tudok tovább semmit növelni. Este olvastam a segítség kérő levelem nyomán kialakult threadben, hogy a HDD vezérlőt kezelő program hiábája miatt is lehet a lassulás (ezen szombaton tudok segíteni), hogy lehet fix lemez hiba, fizikai (ezen is tudok segíteni de csak akkro lehet ezt adatvesztés mentesen, ha legalább egyszer feltápászkodik a USER2 kötet), és lehet a memória téyleg nem elég – mondjuk akkor erre vonatkozó hibaüzenet kellene, de amióta a 2x128MByte-os RAM modulok mellett más is van, ilyen üzenet nincs (előtte szisztematikusan volt, csak sajnos nem figyeltem rá eléggé). Kábé ennyi a tipp: lemezvezérlő upgrade, a memória regisztrálás... Ha ez mind nem jön be, akkor megint HDD csere, az NDS-ből kiszedem kiknek van fiókjuk, csak akkor ezek megint üres fiókok lesznek...
Pénteken csak négyig tudtam ezzel foglalkozni. Egy VREPAIR-t engedtem rá, az biztosan végigment habár nem először, de most a konzoltól adtam ki és nem automatikusan futott végig. Szintén a levlistás tanácsok között volt, hogy a PURGE opciót kapcsoljam be. Megtettem, bár amikor legutóbb még ment a USER2 kötet, egy vírusellenőrzést és egy PURGE-t lefuttattam rá... Igen nagyon remélem, hogy mindezek a tippek, de legalább egy ezek közül bejön, mert engem megölnek ha hétfőn nem megy a USER2 kötet – a felhasználók ezt a levelezésük elérhetetlenségén veszik észre és nagyon észreveszik és nagyon hiányolják... Négykor megnéztem, melyik terembe is megyek, egy plusz feladattal kibővítettem a péntekre szánt prezit és kinyomtattam az utolsónak szánt feladatot. Aztán irány a SzÁMALK. A 103-ason volt hely,leültem és úgy elaludtam, hogy amikor a busz a végállomásra ért és felrezzentem, azt sem tudtam első pillanatra, hogy hol vagyok és miért... Szeptember első felében voltam ebben a tanévben először itt, a SzÁMALK-nál de azt hiszem többé kevésbé mindig elkéstem. Amikor a suliból mentem, persze akkor volt rá mindig mentség, de volt hogy itthonról... Most olyan pontos voltam, mint még soha, pedig előtte még a 607-esben Bóta Andinál egy naplóbeírás is kellett pótolnom. 10 perccel (!) öt előtt ott voltam, csak az egyik hallgatónő volt ott, aztán csak összejött a csapat és tegnap rekord létszám, hat fő volt ott... Azt hiszem, soha még ennyien nem voltak. Igaz, ez nem a személyemnek és nem is a tantárgynak szólt hanem annak a szabálynak, hogy a tárgyból vizsgajegy megszerzésével a vizsgázás nyűgétől (és költségétől) mentesül aki legalább kettő jegyet szerez. Négy számonkérés volt, az utolsó éppen tegnap. Két pasi volt, akiket tegnap láttam először, na ők teljesen esélytelenek voltak. Semmit a tanagyaghoz nem értettek, jeyget sem szereztek. Fogalmam sincs hogyan fognak levizsgázni, igaz: arról sem hogy hogyan lesz a vizsga...
A pénteki, az utolsó foglalkozásra a SzÁMALK-ban kevesebb anyaggal készültem., Végül is kicsit mást csináltunk. Eddig mindig én vezettem fel a programot, PPT-ről, most csak a feladat kiirását – aztán velük együtt csináltam a kivetítős gépen. Ez mondjuk sokkal nagyobb kihívás a tanárnak, mert „élesben” kell bemutatnia, hogy meg tudja csinálni, de ennek is van előnye... Egyfelől mutatja a diáknak a gondolatmenetet ami mentén egy program összeállhat az ötlettől a lefordítható (itt mert JavaScript, futtatható) kódig, másfelől és ez talán még fontosabb, ha hiba van – és hiba mindig van – akkor arra is lehet jó példát mutatni, hogy hogyan keresi meg azt az ember: a tünetből miként kísérel meg visszakövetkeztetni a lehetséges okokra, miként zárja ki lépésről lépésre a kevéssé valószínűeket. És az ilyen óravezetésre sokkal jobban fel kell készülni, mint a csak preziből nyomja a tanár. A pénteki nap ezekszerint ilyen volt, a kilencedikeseimmel is mennyiségre kevesebbet elvégző de minőségileg talán hasznosabb óra volt, mint máskor és a SzÁMALK-osokkal is. Egy feladattípust dolgoztunk meg utóbbi heylen, a különféle számrendszerek közötti konvertálást, de a lényeg nem ez hanem az önálló programalkotás volt, Nem ment mindenkinek egyformán, de ez természetes... A két „újonc” gyakorlatilag semmit sem értett belőle, ez zavart is volna ha nem a hetedik foglalkozás – így magukra vessenek. Aztán a számon kérő feladat... Nem volt benne nehéz rész, de nagyobbra vettem, hogy azét kelljen a részletekre figyelni. Egy valaki olyan fél óra alatt végzett, hétre neki vége lett az utolsó foglalkozásnak, A lányka, aki pénteken elsőnek volt ott és aki végig nagyon jól haladt, kissé belebonyolódott de negyed nyolcra ő is végzett. A negyedik kolléga nem oldotta meg hibátlanul, de egy négyesre az is jó volt. Legutolsónak az a kolléga végzett aki kivétel nélkül minden foglalkozáson ott volt és minden foglalkozáson ahol volt számonkérés, szerzett is jegyet, naná hogy ötöst. Ezzel ért véget ez a kurzus, jó lenne ha nem végleg, jó lenne ha lenne még ilyen, mert ezt is szerettem mint a dokumentálás WEB-re tananyagot, de azt is más csiálja idéntől. Majd meglátjuk, akár hogyan is, akár ha többet ilyen nem is lesz, élveztem és talán a hallgatóknak sem volt sem unalmas sem haszontalan...
Egy kollegina viszont kiakasztott... Ez a hallgatónő abból a csoportból való, amelyiket a nagy lemorzsolódás miatt megszüntettek és a tanulókat a megmaradó A és B csoporthoz csapták. Ez azt jelentette, hogy az enyéimekkel már meg volt kettő foglalkozás amikor ők csatlakoztak, ez van, ez kezelhető. Ez a hölgy is akkor jött először, akkor a számonkérésen persze nem vett részt és jegyet nem kapott... A következő alkalommal megint volt, akkor megint volt kis dolgozat, azt megírta és mert szándékosan nem vettem erősre a figurát, ötös is lett... Na ezen vélhetően annyira felbuzdult, hogy azóta sem láttam. Pénteken délután (!) E-mail útján jelezte, hogy aznap :) nem tud jönni, kér valami beadandó dolgozatot hogy megszerezze a második jegyet és ezzel a gyakorlati jegyet. Emlegette, hogy a másik csoport is így csinálja. Nem tudom miért, de ez nem az én dolgom, az otthoni munka nem annyira a hallgatóé mint ha itt, a suliban kell megcsinálni de hát ez a másik csoportot tanító tanár dolga... A válaszom nemleges volt, az erre írott levelében már élesebb hangot, kissé személyeskedőbbet és felemlegeti hogy a vizsga neki pénzbe fog kerülni. Nagyon nem tetszik ez a hozzáállás, járt volna be, senkivel nem keménykedtem aki bejárt, sőt... Azt hiszem elég barátságos és megértő volt a hangnem – de nehogy már az aki be sem járt, pont annyit elérjen mint aki bejárt! Nem válaszoltam neki egyből, mert a harag rossz tanácsadó, aludtam rá egyet, de azért meg kellene válaszolni ezt is...
