(#842) 2009. április 7., kedd
Hétfői elmaradások pótlásával indul a keddi nap. Reggel ADAFOR is beintett, de Sárika megtalálta a levelet amiben a 10 karakteres varázsszó volt, ez most szövegállományban figyel a gépemen. Napközben rengeteg volt a megtartandó óra mert Erika betegállományban és óra nem maradhat el. Délután vezetőségi, sok mindenről esett szó, az elektronikus naplóról sajnos alig. Este fogadóóra, általában is kevés szülő érdeklődött, nálam alig volt szülő. Az OH OKÉV-es táblázat szerdára maradt...
Tegnap elég későn ért véget a nap, már nem volt este lelkierőm a post-ot, a tegnapit rendesen befejezni. Meg másra sem, így ma kora hajnalban írtam be a NIVO-ra azokat a jegyeket, amiket tegnap azaz vasárnap pontosabban nem tudtam, mert vagy nem tudtam, milyen jegy vagy nem volt kinek, a hallgatók ugyanis nem vették fel a tárgyat ezért nem is jelentek meg a névsorban (mindenki). Ez is, a post befejezése is ma reggelre marad...
A lányok aranyosak voltak amúgy tegnap este. Elég későn, fél nyolc tájt értem haza (előszörre, mert ahogy a tegnapi post-ban írtam, tegnap este még volt egy menetem), a két lány is együtt jött haza szóval akkor még jól megvoltak egymással – aztán amikor este olyan tíz körül megérkeztem, Orsi már mint a forgószél készülődött (majd el is húzott), Nóra meg a legundokabb kép mutatta... Hát ez van, legyen nekem elég a kora esti mosolyperiódus...
A fene bele, most hogy reggel itten írogatok, befigyel az ADAFOR ablak, új üzenet...OK, pen be, feljelentkezés. Első meglepi: a kulcslemez nem jó. Essen a fene bele, akkor a második? Nem az sem. OK, mindkét pen már többször totál törlésen esett át de a keydisk.dat fájl mozgatásával eddig nem volt gond. Na mindegy, új kulcslemez generálása... Nem nem, a második meglepi: kell hozzá a levélben kapott 10 karakteres kód, Hogy az a...! Hol a fenében van az a levél? Na mindegy, majd a szerzett DVD-n megnézem, hátha volt annyi eszem hogy felírtam, vagy megkérem Sárikát, keresse elő az OKÉV-től kapott levelet – remélem másolatot adott és az eredetit lefűzte. Ha minden kötél szakad, megkeresem az OKÉV-et ez ügyben, csak hát nagyon nem hiányzott hogy ma ezzel kelljen vacakolnom...
A keddi nap délelőtt roppant sűrű lett. Erika hiányzik, aznap öt órája volt délelőtt, és mivel korábban a nyelv órákat sem lehetett elhagyni ha az aznap a diáknak első vagy utolsó volt – korábban ilyenre az volt a megoldás hogy a diák nem jött be illetve hamarabb hazamegy. Ha a nyelvtanárokra ez érvényes, akkor ez érvényes mindenkire – hát minden órát helyettesíteni kellett. Aznapra nekem nem volt órarendi órám, hát rám maradt. Ebből aztán az következett hogy megállás nélkül tarthattam órákat, ráadásul a 37-esben – tisztára mint a régi időkben (majdnem azt írtam, hogy a régi szép időkben, amikor még nem helyettes voltam „csak” informatikatanár). A diákok számára is szokatlan volt, úgy látom Erika a füzetet a tankönyv egyes részeinek kijegyzetelésére használtatja, de az órán a tevékenységgel párhuzamosan nem nagyon szokott jegyzeteltetni. Hát én szoktam és roppantul zavart, amikor egyik-másik kajla legény bepróbálkozik hogy ha a tanárnő hiányzik akkro ma ő lesz a laza csávó... Minden csoportban elég volt az elején világosan értésükre adni, ki is a főnök, utána már lehetett érdemben a tananyaggal foglalkozni. Egy feladatot kezdtem el velük feldolgozni, egyik csoporttal sem jutottam a végére, de ez nem baj, a nekik leíratott óravázlatot a munkáltatással párhuzamosan egy TXT file-ba én is írtam, ha Erika akarja, át tudom neki adni. (Még soha nem kért helyettesített kolléga ilyet...)
Éppen annyi idő maradt a rengeteg óra után, hogy elmentem ebédelni. Utána fél háromtól vezetőségi volt. Ilyen nálunk nagyon ritkán van, évente egyszer mindig a tanév elején, sőt inkább még előtte, augusztus végén, illetve olykor a tanév vége felé, a ballagás meg az érettségi elkezdése előtt... Lehet, rövidebb (maximum fél óra) és gyakoribb nem lenne rossz, de mindegy. Most aktuális dolgokról volt szó, pénzügyekről... Mondjuk a jelenlevők a legapróbb dologhoz szóltak hozzá: lehessen-e az adómentesen (mert természetbelinek minősített) 50000 Ft-os juttatást többféle dologra felhasználni a dolgozóknak és hogyan. A legeslegvégén, de már tényleg csak alig 10 perc maradt, tudtam pár szót szólni az elektronikus naplóról, ha azt mondom hogy mérsékelt érdeklődés mellett akkor finoman fogalmazok. Mindegy, vagy meglesz az vagy nem, annál többet hogy utánanéztem, nem tudok csinálni. Ez, mármint az elektronikus napló végül is nem elsősorban technikai probléma, ez döntés kérdése, ha pedig az megszületett, „csak” be kell vezetni. Jó lenne a következő tanévben ezt megtenni, de látva a ragálás, most már erre nézve is komoly kétségeim vannak.
Az ADAFOR-os móka végül is megoldódott. Sárika megtalálta annak a levélnek az eredetijét amiben az OKÉV a tanév elején az ez évi program telepítésével kapcsolatban értesített és megköldött egy 10 karakteres jelszót vagy mit. Na ezt most szépen eltettem egy szövegállományba, innentől kezdve akármi is a gond, le tudom generálni azt a keydisk.dat file-t
Négytől fogadóóra. Sok dolgom nem volt, ebben a tanévben kettő csoportom van összesen, a kilencedikesek akikkel heti öt órám van meg a saját osztályom, a tizenegyedik E-sek de onnan csak húsz fő, kilencen letették tavaly az előrehozott érettségit. A saját osztályomból egy, a kilencedikes csoportból kető szülő jött el, de ahogy kivettem a szavaikból, ha már itt voltak, tették tiszteletüket. Sem nekik mármint a diáknak a tárggyal vagy velem, sem nekem velük nem volt bajom, nem volt tehát ez más mint tisztelgő látogatás. Mindegy, ez is megvolt, és fél nyolc tájt indulhattam is haza. Mondjuk aznap még meg kellett volna csináljam a táblázatot a szerdai OH OKÉV ellenőrnek, de aznap este már semmi erőm ehhez nem volt, azt szerda kora hajnalra hagytam...