(#843) 2009. április 8., szerda
Kora hajnallal kezdődött a nap, mert az OH OKÉV ellenőrzésre előkészítendő táblázattal korábban nem végeztem. Nulladikban az enyéimekkel, a korábban hiányzókkal osztályozó vizsga volt (most volt szerver, most gördülékenyebb volt mint a legutóbbi pénteken), de közben elszólítottak mert megérkezett a hölgy aki az OH OKÉV megbízásából ellenőrzéseket végzett iskolánkban. A délelőtt pendlizéssel telt, két, olykor három dolgot kellett egyszerre csinálni. Kaja ma korábban mint máskor, mert a szomszéd iskolában is szünet előtti nap volt, aztán délután hamar kiürült az iskola – hiába, ez már a szünet előtti utolsó nap... Kedden megjöttek az alkatrészek, a szünet napjai a szerver átépítésével telnek majd...
Egy héttel ezelőtt, szerdai napra ígérkezett a hölgy, a Mechatronikai Szakközép egyik igazgatóhelyettese, aki az OH OKÉV megbízásából bizonyos dolgokat felülvizsgált iskolánkban. Egy héttel később, a mai szerdán jött. Egy Excel táblázatot „küldött előre”, ezt kellett kitölteni, hát nem végeztem vele mert amire sok az idő azt (is) az utolsó pillanatban készíti az ember: ezt momentán szerdán hajnalban. Meglettem vele, de nem voltam elégedett, mert hiányos is (nem látványosan, de akkor is hiányzik belőle ez az). Mondjuk ennek a benga nagy táblázatnak a kitöltése a szakértő hölgy feladata lett volna, de hát ez van: odaadta a főnökömnek, onnan meg nálam landolt. Nem az egész, ez igaz, volt amit más töltött ki, de persze a statisztikákkal kapcsolatos dolgok rám maradtak... Szóval hajnalban azért csak meglett az a táblázat...
Kora reggel, kicsivel hét előtt engedtem be a srácaimat a tanterembe, a csapat egyik fele múlt héten pénteken megírta az osztályozó vizsgát, de sokan hiányoztak, ezért az „elmaradóknak” ma volt ugyanez... Jó lett volna, ha ott tudok maradni, de sajnos nem: megérkezett a szakértő hölgy, és majdnem egyig, kora délutánig vele kellett legyek. Nagyon tartottam, de azt hiszem többes számban is mondható, nagyon tartottunk ettől az ellenőrzéstől. Egy iskolát a törvények rengeteg dokumentum vezetésére, napra készen tartására köteleznek ami eléggé problémás. Egyfelől mert a tanítás mellett ezekkel vacakolni a legtöbb tanárnak nincs kedve, másfelől meg valóban sok, olykor nem túl hasznos dolgot kell leírni, vezetni hogy a pontatlanság, a hiány óhatatlanul előáll... Amikor még csak a levelet láttuk amiben az OH OKÉV értesít minket a törvényességi ellenőrzésről, természetesen lázas hiánypótlásba kezdtünk. Szerencsére azért olyan sok tennivaló nem volt mert az ellenőrzéstől függetlenül is igyekszünk osztályozó naplót, haladási naplót törzskönyveket mindig naprakészen tartani, az egyéb dokumentumokról, mint a pedagógiai program vagy a helyi tanterv nem is beszélve; azok szerencsére kevesebbet változnak...
A hölgy egy kis Fujutsu Siemens laptoppal jött, ezen rajta volt az az Excel tábla amit neki ki kellett tölteni. A hölgy olyan hatvanas és amint a végén, az átadott névjegyből kiderült, mérnöktanár, műszaki, ezzel együtt azonban a gépét, az Excelt és a Word-öt kissé ügyetlenül, nem túl nagy magabiztossággal sőt, a rutin fokozott hiányára utalóan kezelte... Ami viszont még meglepőbb volt nekem, hogy szakértő létére – azaz feltehetően nem ez az első és nem is az utolsó ilyen munkája – elég nehézkesen fogalmazott, a táblázat ilyen meg olyan rovatába beírandóakat velem fogalmaztatta meg. Ezer dolgom lett volna, olykor nagyon bosszantott, hogy ilyen tollbamondással kell az időmet tölteni, de mérsékeltem magam mert ez az iskola számára, az iskola megítélése kapcsán fontos dolog. A hölgyet semmi ms nem érdekelte, mint hogy a táblázatába mit ír, az előtte ékezett OH OKÉV-es levéllel ellentétben, ahol naplókat, mindenféle dokumentumokat rendeltek, (nem kértek!) előkészíteni, őt kielégítette ha egy-egy ilyen kérdésére én válaszoltam. Na jó, soha nem hazudtam neki, de az „érdekesebb” kérdéseket igyekeztem megkerülni, mármint a választ, az esetek többségében sikerrel. Összességében időt rabló dolog volt, de igen hamar kiderült, nincs vele semmi gond...
A délelőtt azonban nem csak ezzel telt el. Órám is volt, kettő is: a hajnali a sajátjaimaknak az osztályozó vizsga pótlásával eltelt ahogyan fentebb írtam, napközben volt egy a kicsikkel, és volt pár Erika helyet megtartott óra is. Az utóbbiakat sajnálom, mert azon túl hogy a srácokat a gépterembe beengedtem majd a végén bezártam a termet, éppen az OH OKÉV-es dolog miatt semmit nem csináltam. Olykor sajnos még e két, párhuzamosan csinálandó dolog mellett is akadt harmadik: szerda délután négy volt a határidő az érettségi és a szakma vizsga létszámok megadásának. Na erre már végképp nem maradt időm: a szakmai vizsgát általában beavatkozás nélkül Sárika megcsinálja, ezt tette most is a létszámösszesítéssel kapcsolatban, az érettségivel kapcsolatban meg Mónikának adtam ezt ki. A két nő szerencsére tud együtt dolgozni – sajnos, hogy Ágnes és Sárika nem tudott – mert mindketten megcsinálták a maguk részét, majd egyetlen levélbe összevonva ment aztán el...
Az OKÉV-es hölgy majdnem délután egyig itt volt... Az összes táblázatát kitöltöttük, közben persze mesélt a lányáról is... :) Azután el akart köszönni a főnöktől, de ő éppen ebédelt – Szalai Laci ekkor körbevezette az iskolán... Én ekkor átmentem ebédelni, mire visszaértem már nem volt itt, ilyen szempontból jó választás volt a szünet előtti utolsó nap. Nem tudom, találkozom-e vele még, remélem minden adatot megkapott ami a jelentéséhez kell és még inkább remélem, hogy az iskoláról pozitív jelentést készít, hiszen mindennek meg volt elégedve. Nem tudom, állítólag ő sem tudja, ez a vizsgálat mire kell, reméljük nem valami fájdalmas döntés, valami ránk nézve nem kedvező döntés előkészítése folyik éppen...
