(#937) 2009. június 22. hétfõ
Na ez is megvan, majdnem teljesen. Nem szeretem munka ez, de hát évente egy-két alkalommal ilyen is van. A bizonyítványok és a törzskönyv megírása. Halogattam, halogattam, mert nem szeretem dolog, de holnapután osztani kellene, tovább nem lehet halogatni. Még így is van némi hijja: az osztályomból tavaly számosan tettel elõrehozott érettségit, kilencen informatikából, egy fõ meg angolból. Nem világos nekem mi a szabályos eljárás: teljesen kihagyni ezeket a tárgyakat vagy a mentességet feltüntetni az elõrehozott érettségire hivatkozva, avagy (ez is szóba került) beírni a tantárgyhoz év végi jegyként az elõrehozott érettségi osztályzatát. Majd megkérdem – azontúl (sõt, elõtte is), hogy mi a törvény betûje szerinti megoldás hanem más osztályokban eddig mi volt a gyakorlat (biztosan más elõbbre jár, én a lustaságom meg az érettségiken való elfoglaltságom miatt eléggé elmaradtam ezzel). Nem szeretem túlságosan ezt a kézírásos adminisztrációt, nem sok értelme van egy jelentõs részének. Például tavaly (is, idén is) azoknak akik megkezdték az elõrehozott érettségizést, ezt a tényt be kellett pecsételni a bizonyítványukba, azt is feltüntetve, mi volt a kiadott tanúsítvány száma, meg azt is aki befejezte (mármint az elõrehozottat – nem mindenki fejezte be), de bezzeg arra nincs rovat, hogy az eredményt, az érettségi eredményét is be lehessen oda írni. Mintha az egész adminisztrálásnak nem is az lenne a célja, hogy minél több információ minél több helyen rögzítve legyen hanem csak az, hogy az okmányok azonosítása minél több helyen, azzal minél nehezebben megváltoztatható, kicselezhetõ módon legyen rögzítve... Na mindegy, végül is teljesen mindegy miért kell és miért így kell, ha kell... (Habár a miként az lehetne egyértelmûbb...)
Csendélet bizonyítványírás közben...