(#1051) 2009. augusztus 26., szerda
Igen nagyon mozgalmas nap lett végül is, pedig nem annak indult. De hát ezt elõre soha sem lehet tudni... Az órarenddel molyolgattam reggel, közben egy (kissé) korábbi változattal ARWEN már több mint 24 órája futtatta az órarend generálását. Általában olyan negyed hát tájt szoktam indulni, de most ki akartam várni hátha ARWEN kiad valami olyan változatot amit kézzel kicsit uómunkázva egy publikálható változat lehet belõle. Ez azért érdekes, mert így éppen itthon ért még egy telefon, ami ha nem itthon ér, másként alakul a nap. Anyósom hívott fel, miszerint ki kell mennie Törökbálintra papírokat intézni. Telefonáltam a suliba hogy csak késõbb leszek: szerencsére a pótvizsgák szóbeli részére minden együtt volt, a jegyzõkönyveket Mónika korábban megcsinálta, a szóbeli beosztást kitettem tegnapelõtt és tegnap az írásbelin meg nem jelentek törlésével up-to-date is lett...
Aztán átmentünk Kelenföldre, onnan meg ki Törökbálintra. Valószínûleg most utoljára... A kórházban rendesek is voltak, gyorsak is, igen hamar meglettek a szükséges iratok. Ezután az anyakönyvvezetõhöz kellett menni, az nincs messze a tüdõgyógyintézettõl. A mûvelõdési házzal van egy épületben és milyenek a véletlenek: én itt jártam korábban. Jóval korábban: Orsi és pár akkori ismerõse, tánctársai voltak itt fellépésen, ekkor volt hogy a telefonja a kocsiban maradt, hogy visszamentem visszaadni neki és ekkor kellett megtapsztalnom hogy a nagylányom dohányzik. Ez ugyanaz a hely: egy épületben a kultúrház, valami kávézó és az önkormányzat jó pár irodája.
Az anyakönyvvezetõt elég hamar megtaláltuk. Az épület vadi új, szépen is néz ki. A tetõtérben van az adóosztály és mellette az anyakönyvvezetõ itt kellett papírokat intézni. Senki sem volt, ügyfél senki: ezen meg a kórházi, gyors és udvarias ügyintézésen felbátorodva gondoltam, itt is hamar végzünk majd. Hát nem így lett... Az irodában ketten dolgoznak, Lak Imréné aki a kiírás szerint az anyakönyvvezetõ és Beringerné Schlemmer Zsuzsanna. Nem nagyon szoktam neveket kiírni de õket azt hiszem nevesíteni kell! Mostanában úgy adódott, hogy kellett önkormányzatoknál ügyet intéznem: az Erzsébetvárosban az útlevelemet, a Ferencvárosban elõbb a vállalkozóimat azután a jogosítványomat, illetve Újbudán, a 11. kerületben is a Nissan rendszámát. Egy csak a közös bennük, hogy mind fõvárosi. Még egy volt közös bennük és ide akarok kilyukadni: mindannyian udvariasak voltak és azon voltak hogy egyszerûen és gyorsan el legyen intézve az, amiért az ügyfél jött... Na tegnap ízelítõt adott a törökbálinti önkormányzat anyakönyvvezetõje, hogy lehet ezt másként is! Anyósom 75 éves, egyébként sincs jól de ez a dolog igen nagyon megviselte. Fent említett anyakönyvvezetõ nem átallotta kilenc óra tájt azzal elküldeni (megkísérelni) anyósomat hogy neki azaz az anyakönyvvezetõnek most el kell mennie – nincs indoklás; félfogadás egész nap van egy ebédidõt kivéve, egészen egyszerûen csak el kell mennie – és majd kettõkor jöjjön vissza! Azt hittem nem jól hallok (én a folyosón vártam, nem mentem be) amikor kijöttek és mondták... Az anyakönyvvezetõ utána megragadott egy virágcsokrot és tényleg elviharzott. Neki munkaidõben... Félfogadási idõben... Hihetetlen! Ha magam döntöm el mit csinálok, lehet elég hangos és nem szalonképes lettem volna de nagyon igyekeztem nem szóhoz jutni, ez végül is olyasmi amit a forrófejûséggel csak elronthatok... Lehet, azért mégsem volt haszontalan hogy mondtam, hogy ilyen szintû pofátlanságot egészen egyszerûen közhivatalnok nem tehet meg, mert anyósomék – persze õk sokkal jólneveltebben, mint én tettem volna – addig addig erõltették, amíg a lakcímnyilvántartást csináló hölgy csak megcsinálta nekik. Az anyakönyvvezetõ elképesztõen viselkedett, mintha õ fújta volna a passzátszelet. Egy óra múlva vissza viharzott, akkor meg intézett minden fontos hivatali ügyet: telefonált a férjének, megkereste a teafõzõt és egyéb. Azt hittem, az ilyen nemtörõdöm, beképzelt pökhendi magatartás a szocialista tanácsrendszerrel együtt a múlté – Törökbálinton ezek szerint nem! A lakcímnyilvántartós hölgy ezzel szemben rendes volt, igaz: hihetetlenül lassú de mindegy: inkább vártam, vártunk, demmint hogy délután megint kelljen jönni (vagy ami még rosszabb, anyósomnak egy rosszindulatú hivatalnok miatt busszal kelljen oda kiutaznia.)
(Legszívesebben felpofoztam volna azt a nõt – de szerencsére nem tettem és nagyon igyekeztem távol maradni mert még olyat találok neki mondani hogy még. És akkor bosszúból annyit lassít az ügyintézésen amennyit csak tud és sokat tud és annak meg nem én iszom meg a levét... Lehet, ahogy öregszem úgy kezd kiütközni rajtam apám természete? Apám Marikától kapott pár hónapja, azt hiszem a születésnapjára egy Pannonos, elõfizetéses mobiltelefont. Olyan elõfizetéssel, hogy a diját le lehet beszélni... Aztán amikor kapta az elsõ számlát, pár százassal kevesebbet írtak neki jóvá mint amennyit ígértek. De nem tudták, hogy nem jóval kezdenek – az õregem motorra ült, bement Óbudára a legközelebbi Pannonos kirendeltségre és rendesen kiverte a balhét ezmiatt!)
Törökbálinton jóval tovább tartott a dolog mint gondoltuk, de szerencsére meglett a papír – ezzel aztán Kelenföld. Egy ottani templomban van urnatemetõ, ide vittem anyósomékat ügyet intázni, de itt már nem vártam meg õket mert majdnem dél lett, mentem a suliba. Elõtte a 11. kerületi önkormányzatot kellett még felhívjam a Nissan rendszáma miatt, aztán kimenni Csepelre a kocsi forgalmija miatt – hát ez lehetett volna másként is intézni de nem mindig a racionalitás mentén alakulnak a dolgok. Utána a suli!
Jó hír hogy engedélyezték a nyelvészek gépeinek beszerzését, persze ez jó sok munka lesz, de nem baj, jó az ilyesféle munka. Az órarenddel kapcsolatban viszont elég rossz hír, hogy T.L. kollégát helyettesíteni tervezett régi, új kolléga nem jelzett vissza, ennél is rosszabb, hogy G.Z. Aki tavasszal a párizsi út alatt említette, hogy õsszel Gyõrben elkezdene egy kétéves képzést, felvételizett és fel is vették – na ez még nem baj – és erre fel kérte a péntekjeinek a szabadon hagyását az órarendben! Most! Hát ekkor gondoltam arra elõször, hogy ebbõl nem hogy rossz, hibákkal terhelt de egyáltalán semmilyen órarend nem lesz csütörtökön kora reggelre!
Sínre tettem a gépek megrendelését, aztán még elvittem Kelenföldre a kocsi papírjait amik kellettek az önkormányzatnál a rendszám elhozatala miatt (azt már nem én csináltam), felpakoltam ami kell az órarendhez és hazajöttem, mert a suliban nyugodtan ilyet nem lehet csinálni. Neki is estem, nem kicsit aggódva, hogy nem lesz meg. ARWEN addigra majd' két napja futtatta az egyik változattal a generálást, mind kiderült teljesen feleslegesen, mert abban a változatban a több tanáros, sok csoportos (kettõ három vagy négy van, szerencsére ennél jobban nem aprózzák) foglalkozásokhoz nem jól rendeltem hozzá a tereket, mûhelyeket. Nem is baj, más (szerencsére nem nagy) hibák is kiderültek illetve az, hogy ha megadok speciális beállításokat egyes tárgyakra, például hogy a heti több óra ne essen egy napra, akkor a generálás jobban osztja el az órákat egy hétre... Az egyszerû generálás olyan 4..5 perc alatt megvan és majdnem 100 elhelyezetlen kártya mennyiségét (összesen és kereken 850 kártyából) sikerült éppen egy tucatnyira leszorítani. Hogy ezeket miért nem helyezte el az rejtély mert ezek felét kézzel egészen egyszerûen, a megadott szabályok sérelme nélkül is szépen betehetõ. A maradékkal viszont jó sokat el kellett vacakolnom, ráadásul az osztályoknak is akadt lyukasórája ami a végleges órarendben semmiképpen nem maradhat. Azt hittem, hogy egész éjszaka azt fogom csinálni, ehhez képest fél tízre elõállt egy publikálható változat amiben igaz, két vagy három apró hiba eleve benne maradt, de gondoltam: úgyis lesz hozzá ezer meg ezer észrevétel amivel majd el kell bíbelõdnöm, minek végleges közelire alakítani ha úgyis kell még rajta késõbb változtatni...
