(#1213) Szilveszter, újév
Hát, lassan a téli szünetnek is annyi, e bejegyzés írásakor már szombat van, a majd' két szünetes hét vége felé járunk és hétfõn kezdõdik megint az iskola meg a munka. Így utólag visszatekintve több meló is beleférhetett volna, hisz' amit nem végeztem el ez alatt azt majd ezután kell, amikor egyébként is lesz mit csinálni. Ez van.
Akkor elõbb a melós dolgokról...
A nem melós dolog:
Nóra szilvesztert megelõzõen, amikor rákérdeztem, többször is mondta, idén nem megy sehova. A teljes igazság az, hogy tavaly meg tavalyelõtt sem magától ment hanem Orsival és nem is a saját hanem az inkább az Orsi korosztályához, ismerettségi köréhez tartozó barátokkal és barátnõkkel és barátokkal. Orsi most viszont Pátyon volt szilveszterkor Tamással, talán ez is belejátszott abba, hogy Nóra itthon készült tölteni a szilvesztert.
Wekerle telep, Kós Károly sétány 2009. december 31.-én szilveszter este.
Persze semmi sem változatlan :) és 30-án már biztosnak tûnt, hogy csak elmegy szilveszter estére. 31-én délelõtt elmentünk vele vásárolni. Régen csináltunk ilyet, nem is tudom Nórával mikor vásároltunk így kettesben... Az Europark-ba mentünk el kocsival, az esti bulijára vettünk ezt-azt. Kicsit bizonytalan volt (ami nála azt jelenti hogy kicsit mogorva olykor), de szerencsére nem tartósan. Amit megvettünk, a kocsiban hagytuk, hazafelé elmentünk anyósomhoz Kelenföldre. Szerettük volna anyósomat áthívni és/vagy áthozni, de nem akarta, így csak ott jártunk...
Délután Nóra megpróbált aludni kicsit, de túlságosan nem sikerült neki. Aztán este nekiált csinosítgatni magát és olyan háromnegyed nyolc tájt indultam vele. Zentai Andrishoz mentünk, õ Judy barátosa. A Wekerlén, a Kós Károly téren lakik, Nóra nagyon mondta hogy tudja az utat, a baj csak az hogy hamar elbizonytalanodik – így elvittem Marcellát is, „aki” ugyan kis kacskaringóval de szépen elvezetett a Kós Károly térig. Itt kicsit bizonytalankodtunk, mert a házban sem volt egészen biztos Nóra és ráadásul Judy éppen akkor nem is vette fel a telefont. Aztán valahogy kiderítette hova is kell mennünk. Én nem mentem fel, de jó hogy elvittem: egyfelõl este a sötétben nem nagyon szeretném ha kóvályogna másfelõl meg jó sok mindent vettünk, ezt sem kellett cipelnie.
A szilvesztereste elég csendesen telt el, Era talált valami operettes dolgot a TV-ben, azt felvettük és valami hülyeséget, elõbb én valami CSI-t, aztán meg tényleg valami igénytelen marhaságot néztünk Mikroszkópról színpadosat (Sas most kicsit visszafogottabb volt hogy már nem õ a diri ott) Aztán éjfél, de mert Era nincs jól – meg csak ketten voltunk, meg egyébként sem szereti – nem is bontottunk pezsgõt, az azóta is ott figyel a hûtõgépbe, lehet a következõ szilvesztert meg is fogja ott érni...
Nóri elég korán jött haza, hat után valamivel már idehaza volt. Akkor nem, de másnap délután mesélt: a bulira ahova ment állítólag jó sokan, vagy húszan hivatalosak voltak de csak a fele jött el mert a társaság egy tagja állítólag szintén valami bulit tartott és Zentai Andris, a házigazda ott ahova Nóri ment, eléggé ki is akadt ezen. Ahogy Nóri mesélte, az sem volt az az ereszd el a hajam buli, éjfél után csak olyan beszélgetõs nevetgélõs, ez is benne volt abban, hogy Nóri már reggel hatra idehaza volt.
Azt szokták mondani, azt teszi az ember egész esztendõn át, amit az év elsõ napján... Hát ha ez így van, akkor nekem a 2010 nagyon dolgos év lesz, mivel újév napján egész nap a programozós melót csináltam. Elõbb Pascal, azzal persze egyszerûbb mert azt jobban ismerem, aztán Java, nem volt rossz az sem gyakorlásnak. Kell is, 9.-én szombaton megint egy háromórás foglalkozásom lesz és erre is készülésnek jó (bár ez ettõl kezdve a melós post tárgya...)
