(#1363) 2010. április 12., hétfõ
(kapkodás) E is kért reggel perecet, persze hogy csak Nóri kakaós csigájára volt apróm. Uccu le a kocsihoz, huss az automatához majd homlokracsap és szitkozódik: tavasz van, nem hordok kabátot, a hátizsákban a pénztárca de azt most nem hoztam magammal. Huss vissza, pénztárcát ragad, megint futás... Ha nem kapkodok, gyorsabb lenne...
(napló) A szokásos hét elejei móka, a neti órák beírása. Van kolléga aki diákkal csináltatja, hát nem tudom... Az ofõ pótlék nevetséges, de hát végül is ezért (is) van. OK, nem fontos, szóvá nem tenném, de akkor is... (Persze van hoyg így legalább olvasható – egyik-másik kolléga sián elmehetne receptíró orvosnak is annyira olvashatatlan az a kézírása amit az órák témája beírására használ :()
(nyomtató) Persze hogy a 22-es és a 37-es nyomtatóját felcseréltem, persze hoyg észrevették, persze hoyg vussza kellett cserélni, persze hogy akkor meg nem indul automatikusan, a restart (a WinXP-é) csodákra képes. Mondjuk az is csoda lett volna ha azt a nyüves USB printert jól ismeri fel, más nyomtató, más megosztási név, persze hogy ezt neheztelni fogják, de addig van pár órám – gyerünk más tányérokat is pörgetni :)
(ez is nyomtató) Vége a versenynek, a 2015n, az igazgatóhelyettesi iroda nyomtatója visszakerült. Mennyivel jobb az IP alapú nyomtatás: pik-pakk ment ahoyg visszakötöttem, semmi faxni nincs vele. Nem is lenne szabad másként csak iyg használni nyomtatót..
(SolutionCenter) A fõnököm gépén felugrik egy ilyen ablaki indulás után... Na, 20 perc alatt kiderítettem hoyg valami átokverte HP hiper-szuper csodaprogram része, az meg az uj nyomtatóval jöhetett. Ám ezt akkro tettem fel e gépre amikor még VZ volt a rendszergazda (vagy pszeudo-rendszergazda), a CD-ket az asztalára tettem és most nem találom. Na most kell csodát mûvelni, a progit ami ezt az ablakot feldobja vagy elhajtani a fenébe (uninstall) vagy kielégíteni (a kért CD-t megadni neki), csak csendesedjen el... A HP lapja remek, meg is találtam, ám a letöltõ lapon figyelmeztetnek, egy registrybooster nevû alkalmazást célszerû futtatni elõtte. OK, meg is próbáltam, de egy látszólag hibamentesen mûködõ gépen vagy 500 hibát talált. Javára legyen mondva, nem tett kísérletet a javítgatása, de nem merem a javítást kérni, nehogy a nagy igyekezet több bajt okozzon mint amennyit javít (már ha egyáltalán kel mit javítani). Majd még kigondolom, a gépet (a problémát) estig félretettem..
(könyvtár) Ajaj, a könyvtári gépek ugyan a helyükön de össze kéne dugaszolni... A gyerekek ajánlkoztak, hát azt inkább nem... [Update: Az összeset feléleszteni nem volt idõm, de kettõ megy, folyamatosan majd a többi is... A legfontosabb nem is az, hogy összerakjam, hanem az, hogy a vizsgajegyzõk által használt user-t, aki saját munkaterületén lehet még adat ami esetleg fontos, lezárjam, fõleg mert magasak a jogai...] Na akkor rohanás, de elõtte:
(szaktanári fogadóóra) … is kiírásra kell hogy kerüljön... Áh, csak harmadik ne legyen, két dolog még megy egyszerre... Lehet, öregszem, régebben még élveztem is hogy oárhuzamosan, kapkodva kellett egyszerre töb dologgal foglalkozni, mostanra jobban zavar hogy semmi sem lesz úgy meg, rendben így, mint ha csak egyre lehetne összpontosítani. A fogadóórákkal kapcsolatban is kapásból kiírtam mindenkit, pedig csak a „kicsiknek”, azaz a nem szakkézõsöknek lesz ilyen...
(Schrödinger macskája) Egyszerre több helyen, különféle alakban, olykor annyira összejönnek a dolgok hoyg ezt kellene: itt ezt, ott amazt kell megcsinálni a suliban és lehetõleg azonnal... Ez Erwin Schrödinger macskájának biztosan könnyebben ment..
(Alianz) Még szeptemberben (!) keresett telefonon egy üzletkötõ, aztán sehogy sem jött össze hogy beszéljünk, végül decemberben itt a suliban találkoztunk: valami számlás konstrukciót ajánlott a GFB/Casco fizetésére... Aztán végül az elsõ hónapokban csak csekken fizettem... Pár napja felhívtak, na gondoltam gáz van... Nem volt, valami projekt kapcsán személyes kapcsolat az ügyfelekkel, ilyesmi... Angyalföldre kellett kimenni de kocsival Marcellával :) nem gond, igaz elkéstem rendesen. Egy idõsebb hölgy tréner és egy egészen fiatal csinos kiasasszony akikkel beszéltem, egészen sokat kérdeztek, aztán beszéltünk arról amiért végül is jöttem... Majd meglátjuk...
(HP) Este még vissza a suliba, a fõnököm gépén két dolgot meg kellett csinálni. Egy HP tintasugaras nyomtató (ha jól emlékszem, Officejet Pro 8000) szoftverével felköltözött egy sereg program, az állandóan telepítõ CD-t kér. Eléggé tanácstalanul álltam a probléma elõtt, mivel az automatikusan induló cuccok között nyoma nem volt, hát gondoltam, leszedem az egészen és csak a driver-t teszem fel. Aztán amikor az uninstall elõtt még azért utolsó lehetõségként megláttam egy HP javító (vagy hasonló) menüpontot, a dolog megoldódni látszott: szépen letöltötte és telepítette ami kell. A HP oldala remek, a szoftverek jók, „csak” hihetetlenül túlbonyolítottak és a kezelõfelületük számomra nem szimpatikus módod csilivilik. De hát nagy cég, gondolom sok markeitngest foglalkoztat, ha a szoftverük ilyen akkor biztos ezt kívánja a piac. A másik feladat is HP volt, egy szkenner telepítése. A HP lapról leszedett alap driver-rel (a csilivili kezelõprogramot nem szedtem le) tettem fel majd XnWiev-ból próba. Aham, ide feltettem korábban a kezelõ programot, mert simán az indult el. Viszont a szkenner megy. Az egész operációnak a több mint 10 (!) éves USB-s FM rádió esett áldozatuk, na azt kikötöttem és töröltem. Az a gép eléri az alternatín net kapcsolatunkat, egyszerûbb egy net-es rádiót beállítani...
(Orsi, Marcella) Elvittem Mirát Orsihoz... (Jó mondta, a piros szuzut nevezte el Nóri amikor megvettük, Mira-nak). Na ezzel, mármint az elvitellel azért volt egy kis gond: az Aréna ahol dogozik a Népstadion egyik épületében van, odajutni világosban sem egyszerû (nekem!), este meg bolyongtam egy sort, míg Orsitól telefonon meg nem kérdeztem a címet, azt beírtam Marcellába és majdnem célra vezetett. Egy zsákutcában akart jobbfordulóra rávenni – pedig balra befordulva egy kapun átmenve már ott is voltam. Tamással (õ már ott volt) toltunk egy sört, Orsi vezetett Pátyra, aztán hazajöttem hetessel metróval... Tíz után értem ide...
