(#1551) 2010. október 20., szerda
(gyorhajtás) Apám hívott fel szerdán kor délután. A frász jött rám, amikor láttam a telefonon a hívót, attól tartottam eltévesztettem a dátumot és nem a következõ szerda, avagy valami baj van! Mint kiderül nem elõbbi és nem nagyon utóbbi…
Apáméknak illetve utóbb apámnak jó pár éve volt egy 1.1-es Trabantja. Most kapott egy levelet a Vas Megyei Rendõrfõkapitányságtól. A levél arról értesíti apámat hogy – a kocsival egy Szombathely közeli faluban gyorshajtott! A dologban a jó hír az hogy a kocsi ezek szerint gyorshajtani képes volt sõt hajtani képes sõt gurulni is :-).
Apán nagyon nem szereti ezeket a hivatalos iratokat, hát megbeszéltem vele hogy ha a suliban végzek, kimegyek, megírom a hivatalos levelet meg összrendezzük a papírokat és majd postázom. Nem tudtam korán indulni a suliból, mert rákövetkezõ napon azaz csütörtökön szakmai szóbeli vizsga, szakmai elméletet tanító kollégák érintettek ami azt jelenti, mivel a vizsga más okoknál fogva (nem tudom mik atok de jó lenne jövõre délutánra tenni) délelõtt lesz, a kollégáknak meg óráik vannak, sok-sok helyettesítést kellett kiírni ami elég körülményes volt, hiszen a szakképzésben egy-egy osztálynak van hoyg majdnem csak azok tartanak órákat akiket helyettesíteni kellene. Szóval elég körülményes volt kiírni õket, ráadásul egy kollegina valami jog ügy miatt nem lesz pénteken, õt szerdán kiírni nagyon is nem késõ, azzal is kellett bíbelõdni – már négy jócskán elmúlt mire indulni tudtam.
A levelet átolvasva amit apám kapott, sokkal okosabb nem lettem, az világos hogy szabálysértési eljárás – ha jól emlékszem a formulára – és a levél sorolta, milyen esetekben lehet mentesülni a kiróvandó büntetés alól. Az adatkezelõ tévedése, a késedelmes átvezetés egyik adatbázisból a másikba persze hogy nem szerepel ezek között. Mindegy, amit lehet megtettem, megírtam a kísérõ levelet, bár Tamás talpraesettebben meg tudta volna ezt csinálni, de hát elolvasva a levelet örültem hogy nem halogattam a dolgot, mert a rendõr dandártábornok akinek a neve szerepelt a levél alján (OK, egy ügyintézõ egy formalevelet aktualizált csak) öt teljes napot hagyott az esetleges észrevételekre, szóval jó hogy nem hagytam a hétvégére.
Hét után indultam el apámtól valamivel, de a fene gondolta, hogy a gyerekkori Ürömhöz képest ma kisvárosivá magt kinövõ faluból már ebben a napszakban is csak óránként megy busz. Azt meg mégkevésbé hogy nem sokkal késtem le a 7:25-öst, úgyhogy mint a régi „szép” idõkben, majdnem egy teljes órát várhattam ott a buszmegállóban! :-( Tisztára nosztalgikus fíling… Jó késõn értem haza – mindegy, ezt akkro sem lett volna jó halogatni (bár a dolog teljesen nincs is készen, hiszen csütörtökön még sorállás a postán az ajánlott küldemény feladása miatt, ennyi még vár rám. A bürokrácia úgy látszik, soha nem változik.
