(#1564) 2010. november. 12., péntek
Nóri sé Orsi valamikor úgy tizenöt évvel ezelõtt...
(csend) A hatos Ferenc busszal jöttem, Nóra SMS-ét a buszon olvastam, azt írta hogy késõn jön... Era volt csak idehaza, nem sokkal elõttem jöhetett, szokás szerint a telefonra rágyógyulva, anyósommal beszélgetett, ilyenkor akármit teszek is, ha megjöttem nem vesz észre. Kerestem a hûtõben kaját, találtam valami ehetõt, aztán lekuporodtam a TV elé megenni. Era kapcsolgatta, aztán eltûntem, a kaja után nekiálltam a konyhában mosogatni. Rengeteg van, hét közben nem mosogatnak, ez elég izé ahhoz képest hogy Nóra kettõ napja amikor miattam hisztizett, még azt is a fejemhez vágta, hogy idehaza semmit sem csinálok... Ez van... Kaja után nekiálltam teregetni, Era befordult hogy nem alszik... Dehogynem, szerintem reggelig – betakartam, a TV-t lekapcsoltam aztán a gépet áthoztam ide Nóra asztalára. Az SMS szerint amit küldött, Judí-ékkal megy el bulizni, hajnalig szerintem nem látjuk. Era odaát alszik, én itt gépelek Nóri asztalán, lezártam minden villanyt ami nem kell – és körülvesz a mélységes, határtalan csend. Ritkán van itt ilyen...
Csend...
Nóra íróasztala van elõttem... Sok minden, közöttük az a kép, amit leszedtem a falról, lefotóztam és most ideteszem... Régi kép, nagyon kicsik voltak a lányok. Érdekes, Nóra mindig emlegeti azt, hogy mennyire nem néz ki jók a képeken, és mégis ezt, pont ezt a képet tette ki amin nagyon kicsi, még talán ovodás sincs, Orsi olyan kisiskolás, inkább még õ is óvodás korú.
(Update) A csend nem tartott soká, alig valamivel azután, hogy a fentebbieket megírtam, hallottam a motoszkálást az elõszobában és azt, hogy megjött Nóri. Erre, vagy mert tényleg nem volt álmos, Era is felébredt. Ennyit arról, hogy miként lehet megbecsülni hogyan alakulnak a dolgok. Nóri ahogy elmondta, azért nem ment este Judi-ékkal bulizni mert hogy szombaton suli és korán kell kelnie. Egyébként ahogy megjöttek, a csend szertefoszlott... Emlékszem sok éve – a kép pont ezeket az idõket idézi a kép – a gyerekek, a két lány állandó csivitelést mûvelt, soha itt ha ébren voltak nem volt csend. Ha vannak itthon, most sincs, bár már inkább csak a TV... Vagy az sem, semmi sem, csak a sötétség és a csend – mit akkor, amikor ezt a post-ot elkezdtem írni...
