(#1661) 2011. február 08., kedd
(Access haszna) Remélem, nem követek el az alábbiakkal a munkaköri kötelezettségekhez kapcsolt szolgálati titoknak az õ sérelmét... :-) Mondjuk nem hiszem hogy a dolog titkos lenne bár azt hiszem, annyira nagyon érdekfeszítõ sem lesz az alábbi írás. (A post címe sem hiszem hogy érthetõ, a végére kiderül mi is ez...) Röviden: életemben elõször volt hasznom abból, hogy az Access-szel kell foglalkozni, el kell merülni a használatában – mert hogy a középiskolai közismereti közép- és emelt szintû érettségin ez az egyik lehetõség az adatbázis-kezelés feladat megtanítására megoldatására.
(Mit és miért tanítsunk?) A kétszintû érettségire készítésig, 2005-ig be kell valljam, nem is tanítottam Access-t, adatbázis-kezelést, mivel úgy gondoltam, egy átlagfelhasználó számára nem szükséges tudás – na, ez irányú véleményem olyan nagyon ma sem változott, habár nehéz kérdés hogy amit tanítunk és az úgynevezett életszerû tudás kettõsségében melyiknek kellene hogy primátusa legyen. Arra gondolok például, hogy az átlagember egészen jól elvan anélkül, hogy pontosan tudná kik is voltak azok a perioikoszok avagy hogy a koszinusz tétel pontosan miként is néz ki, pedig aki érettségizett – és mára a populáció zöme érettségizett – azok ezt a középiskolai tanulmányaik során el kellett hogy sajátítsák! Az persze már más kérdés, hogy habár tanították nekik, nekünk, melyikünk mennyire emlékszik ezekre... Akár kell napi szinten, akár nem: ezen tudáselemek elsajátítása megváltoztatja a befogadót és ez talán még fontosabb is, mint hogy amit ma tanul azt holnap, esetleg talán még ma a valóságban, az iskolától, képzéstõl függetlenül használni is tudja. Persze a dolog másik oldala, hogy nem sokat ér a pusztán skolasztikus tanítás (ha a skolasztika a valóságtól távoli elmélkedõ tanítást jelenti).
Na szóval (nem errõl akartam most fecsegni)... Az Access használtatása kissé ilyennek tûnt nekem, a diákjaim feltehetõen egyhamar nem fognak használni. Én sem sokat, nagyjából soha. A többit napi szinten, de SQL-ben lekérdezéseket megfogalmazni nem is tudom mikor kellett (akkor is MySQL és PHP környezetben). Mostanában egymás után jönnek a fenntartótól olyan feladatok, amikor is vagy korábbi adatlejelentések egyes részleteit kibontva vagy ezutáni ellenõrzések elõkészítésére hasonlókat kérnek. A használt adatkezelõ rendszer (iskolaadminisztrációs szoftvernek nevezik, de szerintem nem az), az F2 majdnem mindent tartalmaz, sajnos azonban nem a megfelelõ részletezettségben lehet kinyerni. A fejlesztõk mentségére szolgáljon hogy õk is a fentebbi akarnak és igényeknek megfelelõ kimeneteket programozzák le és ha egyszer olyan igény mint ami most van nem volt, persze hogy nincs ennek megfelelõ kimenet. (Ígéret arra van, hogy ha a feladat visszatérõ lesz, akkor lesz az F2-nek megfelelõ output-ja, és ezen ígéreteiket be szokták a fejlesztõk.)
A feladat most az volt, hogy a 2010. október elsejei állapotnak megfelelõen listát adjunk le, arról, kik is a bejáró tanulóink. Ez egyszerûen hangzik, a kivitelezése annál komplikáltabb. Most más miatt kevés idõm maradt rá, azaz mindenképpen annyit kellett a dolgon automatizálni amennyit csak lehet: a gyorsaság és egyszerre a hibamentesség miatt. Amikor a 2009-est kellett leadni, a két kolleginával, Ilonával és Zsuzsával párhuzamosan csináltuk – most magam kellett megcsináljam mert a szerdai verseny miatt nekik maguknak is akadt elég más munkájuk és ez a leadás pont szerdai határidõs. Elsõ lépés a 2010-es normatíva riport nyitása. Aztán csak nézegetek ki a fejembõl, hogy ezzel meg most mit is csináljak... Úgy elsõre nem tudtam eldönteni, hogy most a tanácstalanság vagy a kétségbeesés legye-e a domináns érzés – hogy én ezzel hogy a túróba fogok akármikorra is végezni, na azt abban a pillanatban elképzelni nem tudtam... Többszöri nekifutásra aztán világossá vált hogy az F2 exporttal a problémához (na, a megoldáshoz!) közelebb nem juthatok mint hogy egy teljes listát csinálok a tanulókról oktatási azonosítóval, vezeték- és keresztnévvel, osztállyal évfolyammal és lakhelyekkel, tartózkodási helyekkel. A baj csak az, hogy ez 800 körüli tétel, ebbõl kézzel kiválogatni azt a 444 tételt ami nekem kell sem nem érdekes feladat, sem nem végzek vele napestig... Aztán néztem, lehet olyat is csinálni, hogy a bejárókról készüljön lista. Ez volt a pillanat amikor azt hittem, pár perc és kész vagyok... Ifjúi bohóság – dehogy vagyok, dehogy vagyok! Nem akarom az F2 fejlesztõit bántani mert kivételesen profi csapat és kivételesen jól kezelik a felhasználói igényekhez való alkalmazkodást, példaértékû lehetne minden programfejlesztõ számára – de hát ugye az rendel muzsikát aki a cigányt fizeti, ebben az esetben a fenntartó finanszírozza az F2-t és a fenntartó mondja meg hogy a programi mire legyen alkalmas: nem tudom másnak betudni, hogy a bejárók lista minden hülyeséget (normatív csoport?) tartalmaz, csak azt nem, hogy a muksó honnan is jár be...! Amikor a listát lekérve átböngésztem nem is akartam elhinni!
Ott állok két Excel munkalappal (egy munkafüzetbe adja ki az F2, Excel 2007, de ezzel végül is lehet mit kezdeni), az egyikben az összes tanuló, ott szerepel az hogy hol lakik és még valami másik helység is (talán lakóhely meg tartózkodási hely), és a másik munkalap ahol sok, itt és most haszontalan információ mellett ott a diák neve... Még egyszer nekifutva (mér felsejlett hogy ezt valami INNER JOIN dologgal, adatbázis-kezelõben össze lehet ezt szépen kapcsolni) szóval még egyszer nekifutottam, mert a név nem megbízható kulcsmezõnek, összetett kulcsmezõnek sem nagyon (az F2-ben külön mezõ a vezeték- és külön a keresztnév), mivel volt már hogy nem rokon diák kereszt- ás vezetékneve azonos, nem beszélve arról hogy összetett kulcsmezõket nem tudom miként kapcsolok össze. Viszont minden diáknak van oktatási azonosítója, ezt az Isten is erre teremtette. Az új F2 lekérdezésbe (ennek a kimenete Excel tábla) már beletettem azt is. Innen kezdve sima ügynem tûnt és majdnem az is volt, egy kisebb és sajnos egy nagyobb bökkenõvel.
Az Excel tábla adott oszlopait átemeltem egy másik munkafüzet egyik lapjára, a két kimeneti táblázat megfelelõ oszlopait szépen egymás mellé, aztán megint copy/paste és ez már TXT, egy tabulátorokkal tagolt szöveges állomány. Az Access-be importálás nem volt egészen problémamentes, a szakképzõ osztályokat pl. 1/13 jelzéssel látjuk el (évfolyam – fogalmam sincs miért nem lehet egyszerûbben), na ezt az Access mindenképpen dátumnak akarja értelmezni. Nem nagy gond, ez szépen kezelhetõ... Ahogy megvan a két tábla (egyikben a teljes diákság a másikban a bejárók) már „csak” a lekérdezés kellett, ami megadja a megfelelõ, az adatszolgáltatásban szükséges mezõket és INNER JOIN-nal köti a két táblát azaz akik a bejárók táblában szerepelnek azok a másik táblából hozzál a lak- és tartózkodási helyüket. A kész lekérdezés kiexportálása Excel-be nem nagy kaland. A következõ feladat – fogalmam sincs ezt miért találták ki, ez a legfokozottabb hülyeség az egészben – szóval a következõ feladat az volt hogy ne nevekkel, hanem monogrammokkal adjuk le. Ez mondjuk nem valami csavaros feladat, az Excel ÖSSZEFÛZ() függvényével (vagy & operátorral) konkatenálni a BAL() függvénnyel kiemelt vezeték- és keresztnév elsõ betûit, a szükséges pontokkal és szóközökkel... Aztán azt a két három esetet kellett kezelni, ahol a lakóhely és a tartózkodási hely nem azonos.
Ezzel elõállt az Excel tábla ami azt tartalmazza amit le kell adni – de egy adott táblában azaz most már „csak” át kellett volna másolni. Na ami eddig gyorsan ment az ettõl kezdve tötyörgés lett, és az a bosszantó hogy azért, mert a céltáblázatban a kinyomtatás utáni aláírás miatt egy oszlop cellái összevontak! Erre mi a fenét lehet mondani? A jó a dologban hogy megvolt ekkorra ami le kell adni, a rossz hogy a legutolsó (lényegtelen) lépést csak kézi másolgatással lehetett megcsinálni. Egy leadandó lapra 100 sornál többet nem lehetett tenni, ez elvileg nálam öt lap (444 tétel), de úgy gondoltam, aki ezt kitalálta, gondolkodott volna alaposabban: évfolyamonként külön lapra téve így lett az öt helyett nyolc lapom. Passz... Már így is eleget ügyeskedtem vele...
