(#1698) 2011. március. 15., kedd
Orsi említette már régebben is, hogy a pátyi gép, Tamás (asztali) gépe lassú... Fõleg amikor Tamás papája ül elé, szokott erõsen neheztelni a lassúság miatt... (Ez persze lehet türelmetlenség is és lehet a net hozzáférés lassúsága is.) Ajánlgattam, hogy újratelepítem: csodákat az nem tesz, de ha a gépre sok mindent tettek fel meg vettek le (vagy le sem vették a nem használt programot), akkor elõfordulhat hogy a belassulást ez okozza. Húzódott halasztódott a dolog, megbeszéltük, hogy mikor megyek ki és csinálom meg, aztán hol ezért, hol azért elhalasztottuk... A hosszú hétvége utolsó napján, március 15.-én aztán délután végül is kimentem Pátyra megcsinálni.
Orsi elvitte a kocsit korábban, így kedden busszal mentem ki, azt sem csináltam még. A busz a Széna térrõl megy, elsõre nem is találtam meg a buszpályaudvart, ez még annál is kisebb, mint ami annak idején Óbudán az ürömi busz végállomása volt, sok évtizede... A szénatéri buszpályaudvar (inkább csak „buszpályaudvar”) egyszerûen három buszállás...
Szénatér, „buszpályaudvar”
Orsi aranyos volt, legalább háromszor felhívott elõtte hogy elmondja hogyan jutok oda ki. Elég korán, háromnegyed egykor indultam, azt hittem kettõre ott lehetek de nem így lett, mint kiderült – Orsi ezt is telefonon mondta el :) – lekéstem a fél kettest és csak a kettessel mehettem. Nagyjából az a táv lehet mint az ürömi mert az út is annyi ideig tart körülbelül és a jegy is nagyjából annyiba került. Kettõkor indult a busz, Orsi máris hívott, mert azt hitte, hogy ott vagyok – pedig csak akkor indultam. Orsi aranyos volt, rendesen elmondta hol kell leszállni, és amikor telefonált akkor Orsival (és mint kiderült, Tamás nõvérével) biciglivel lejöttek a buszmegállóig. Nagyon szép idõ volt, friss, enyhe tavaszi idõ. Orsi bringázott is, tolta is, csak miattam kellett lassabban menniük mert hogy hát én gyalog voltam.
Tamás, Kata és Orsi
Orsi bringázik
Tamás és Orsi
A géppel végül is nem volt sok gond: két partíció van rajta, egy nagyobb adattárolásra majd' 135 MByte és egy kisebb, 25 MByte a rendszerpartíciónak. Elsõre nekiveselkedtem a mentésnek, de irgalmatlan mennyiséget kellett volna mozgatni ráadásul a telepítéshez nem is volt ez szükséges. A kisebbik partíció újrarakása elegendõnek bizonyult. Nem is vettem le az NTFS állományrendszer hanem rátelepítettem de nem átvéve a régebbi beállításokat. A Windows sem a videokártyát sem a hangkártyát nem ismerte fel, hálózat meg ilyenkor nincs, na ez volt az elsõ olyan pillanat amikor kétségeim támadtak, mire fogok ezzel a géppel jutni. Orsi közben ott serte-pertélt és színes, szélesvásznú unatkozást adott elõ. Neki holt unalmas lehetett ez és mert a gépre kellett figyelnem, olyan nagyon beszélgetni sem tudtam vele, bár igyekeztem, ritkán látom, ritkán tudok vele beszélgetni. A netbook-ot bekapcsolva, kerestem valamit rajta, vettem észre hogy van net: valahol a szomszédban egy wifi nyitott volt. Tamás elõkereste a jótállást, ezen géz gyári szám is, típus is szerepelt. A gép gyártójának lapján megadva ezt, pontosan megadta a géptípust sõt meghajtóprogramok letöltésére is volt mód. (A Fujitsu lapja egészen kiválló ami a driver-ek letöltését illeti!) A wifi persze nem volt elég gyors, de hát még az is valami hogy ennyi volt.
Ahogy elkezdtem letölteni, Tamás megkérdezte, hogy ugyan nem a lemezek kellenek-e, amit a géphez kapott... Fülig érõ szájjal bólogattam és ettõl kezdve a videokártya, a hangkártya és a hálókártya telepítése nem volt gond. Ez a probléma letudva, miután a hálókártya is feléledni látszott, itt volt az idõ az internet elérés beállításának. ADSL, ezzel kicsit több a macera, de Tamás megtalálta a T-akrámi lemezét, ezen rajta levõ programmal ment is... A tárcsázó telepítése... Csak hogy éppen nem tárcsázott: Vagy egy fél órát elvacakoltam vele, a megoldás egészen értelmetlen: ki kellett kapcsolni a titkosított jelszó küldését majd vissza és már OK is volt.
Elvoltam egész délután a géppel, jöttek-mentek körülöttem, Bogi sokat téblábolt ott és élvezte hogy mindenki vele játszott... Úgy emlékszem, fél hát is elmúlt mire végeztem, a gépre került még Office 2007 is, Tamás ezzel dolgozik a céges laptopon, Orsi viszont kicsit aggódott mert õ a 2003-ast ismeri (érettségire is ezen készültünk annak idején). Kora délután mentem és már sötét volt, amikor eljöttem, elhoztam a kocsit.
