(#1704) 2011. március 22., kedd
(eszembe jutott) Tegnap este ahogy jöttem hazafelé, tudom is én mirõl jutott eszembe két dolog.
(Golf) Az egyik legalább tíz éve, talán még régebben is volt: amikor apósom már akkor is több mint 20 éves Lada-ja helyett egy kicsivel fiatalabb Golf-ot vettem kéz alatt, Orsi akkor jött velem. Pont ilyen idõ volt mint tegnap este, hûvös szeles de alapjában véve derült kora tavaszi idõ. A kocsit végül is megvettem, benzin viszont alig volt benne: a tankoláshoz a kocsit persze le kell állítani de ez nem indult újra! Egy automata váltós kocsi volt, az meg valami reteszeléssel lekapcsolja a gyújtást (benzines motorral), valami ezzel kapcsolatos baj lehetett. Áram volt, de az indító meg sem nyikkant! (Azzal a kocsival ez a hiba utána visszatérõ jelenség volt. Egyszer Felsõmarácra menet Körmenden amíg a lányok vásároltak, járó motorral vártam rájuk mert ha leállítom, meleg motorral el nem indult amíg le nem hûlt. Több évre rá mielõtt eladtam volna, Tibor le- és szétszedte az indítómotort, azt hiszem a behúzómágnes fedele volt repedt és ez okozta a bajt). Ami eszembe jutott tegnap hazafelé jövet az nem is ez volt, hanem Orsi: akkor még negyedikes vagy ötödikes ha volt, nagyon meg volt szeppenve olyan este nyolc magasságában, hogy hogyan fog hazajutni és fõleg hogy mi lesz a környezetismeret leckével, Nonka Ági néni leckének adta fel és jaj lesz neki, Orsinak ha nem lesz kész! Amikor mentem Rákoshegyre az autókereskedõhöz, jött velem, ez akkro jó ötletnek tûnt – amikor meg a kocsi otthagyni látszott bennünket a benzinkútnál akkor szegény eléggé kétségbe volt esve... Aztán egy ismerõsünket hívtam fel, a környéken lakott, õ hazavitte Orsit, én meg szerelõt hívtam a kocsihoz. Jól kezdõdött: az elsõ pár órában már gond volt vele.
Pár évre rá az autópályán, hazafelé jövet hagyott cserben minket, akkor a benzinvezeték dugulása miatt állt le és ugyanezt a nemindulást produkálta – érdekes, akkor is Orsi görcsölt négyünk közül legjobban, persze az már késõbb volt és akkor nyár is volt, és nem késõ alkonyat hanem késõdélelõtt és meleg, és Orsi már nem a környezetismeret leckéje miatt aggódott hanem azon hogy délutánra randit beszélt meg és ha ott ragadunk az autópálya kellõs közepén, akkor ugrik a dolog...
(Wagon R+) A másik ami eszembe jutott szintén kocsival kapcsolatos de az már a WagonR+ volt. Aznap amikor megvettem, mentem ki Orsiért azt hiszem Rékáékhoz és visszafelé jövet az egynapos kocsi cserbenhagyott, egyszerûen leállt. Az indítással nem volt gond, áram is volt, de mintha gyújtás nem lett volna. Egyetlen apró szerencse volt a bajban, hogy a kocsi egy buszmegállóban rohadt le! :) Orsit feltettem a buszra, én meg keresgélni kezdtem utána a kocsi papírok között. Ekkorra már teljesen besötétedett – az már nyár eleje volt, június ha jól emlékszem, de hûvös volt... A kereskedõtõl kaptam valami telefonszámot valami Suzuki gyorssegély: mint kiderült ez egy bécsi szám volt :( Javasolták, autómentõvel vitessem egy közeli szervizbe, majd utólag kifizetik a szállítás árát is... No hiszen... Aztán felhívtam a kereskedõt (szerviz is), még éppen bent voltak, nem volt még hét – igen, ez az évszak lehetett, mert hogy már alkonyodott de sötét még nem volt. A pasi aki ügyintézett – utóbb valami kereskedelmi vezetõ lett – az egyik szervizes fószerrel ki is jöttek olyan fél óra múlva (ez dicséretükre legyen mondva, mert nem lett volna kötelességük), a fószer elkezdte babrálni az utólag beszerelt riasztóhoz utólag beszerelt ajtókapcsolókat aztán amikor a nagy hátsó ajtó kapcsolóját buzerálta, akkor utána elindult. Persze esküdött rá hogy semmi hibát nem talált, de végül is nem érdekelt, a kocsi ment ez a lényeg. Nem volt az a riasztó probléma menetes soha sem, igaz: ekkora galibát többet nem okozott. Csak éppen állandóan feleslegese riasztásokat csinált, utóbb már ki is volt kapcsolva állandóra...
(eszembe jutott) Ezek jutottak eszembe tegnap... Két kocsi, mindkettõ elég rosszul mutatkozott be, mindkétszer Orsi is ott volt és az elsõ alkalom ilyen kora tavasszal, hideg szeles, de akkor is tavaszias idõben, kora este volt... Mik jutnak az ember eszébe munkából jövet...
